17/1999.
(II. 5.) Korm. rendelet
a
távollevők között kötött szerződésekről
A
Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban:
Fvtv.) 55. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a
következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya
arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó [Ptk. 685. § d) pont] és
fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt:
értékesítő) köt egymással az értékesítő áruértékesítő, illetve szolgáltató
tevékenységi körében, kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján
(távollevők között kötött szerződés).
(2)
A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet hatálya alá
tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik.
(3)
A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a távértékesítés keretében
kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény által
szabályozott pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre;
b) automatából történő
értékesítésre;
c) nyilvános távbeszélő
állomás igénybevétele útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel
kötött szerződésre;
d) az építési szerződésre;
e) ingatlan tulajdonjogának
vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve
a bérleti szerződést;
f) az árverésen kötött
szerződésre.
(4)
Nem kell alkalmazni a 2-6. §, valamint a 7. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
a) az élelmiszerek, valamint
egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhozszállítására
vonatkozó szerződésekre, továbbá
b) az olyan szállást nyújtó,
szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó
szerződésekre, amelyek alapján az értékesítő e szolgáltatásokat meghatározott
időpontban vagy meghatározott időszakban nyújtja.
(5)
E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a
felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat
megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli
nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés
megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a
videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy
érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a
televízió.
2. § (1) Az értékesítő a
szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
a) az értékesítő cégnevéről
(nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott
nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;
b) a szerződés tárgyának
lényeges tulajdonságairól;
c) az ellenszolgáltatásról,
beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
d) szükség szerint a
szállítás költségéről;
e) a fizetés, a szállítás
vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
f) az elállás jogáról (4-5.
§);
g) a távközlő eszköz
használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;
h) az ajánlati kötöttség
idejéről;
i) a szerződés legrövidebb
időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére
folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.
(2)
Az értékesítő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek
egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek
megfelelő módon köteles eleget tenni.
(3)
Ha az értékesítő telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak,
annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét
(lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel
kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.
3. § (1) Az értékesítő
köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a
szerződés megkötésekor a 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában
foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást
megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.
(2)
Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia
kell:
a) a 4. § szerinti elállási
jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5)
bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az
esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;
b) az értékesítő azon
telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó
kifogásait érvényesítheti;
c) a szavatosság, illetve a
jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő
szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
d) a szerződés
megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az
egy évet meghaladja.
(3)
Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján
egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét
a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban
ilyen esetben is tájékoztatni kell az értékesítő (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott címéről.
4. § (1) A fogyasztó a
szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
(2)
A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az
árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést
megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő a 3. § szerinti tájékoztatási
kötelezettségének eleget tett.
(3)
Ha az értékesítő nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási
kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától,
szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától
számított három hónapon belül gyakorolhatja.
(4)
Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon
belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos
határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
(5)
Az értékesítő köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de
legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó
viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával
kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem
terheli. Az értékesítő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű
használatából eredő kárának megtérítését.
5. § A felek eltérő
megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási
jogot
a) szolgáltatás nyújtására
vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta
előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b) olyan áru értékesítése,
illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac
értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;
c) olyan áru értékesítése
esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó
utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely
természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve
képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés
esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és
időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés
esetében.
6. § (1) Ha az áru árát vagy
a szolgáltatás díját részben vagy egészben az értékesítő által nyújtott kölcsön
[Fvtv. 2. § d) pont] fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának
gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.
(2)
A fogyasztó az értékesítőnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő
kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem
követelhető. Az értékesítő azonban követelheti a fogyasztótól a
kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a
kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával
kifejezetten kikötötte, és a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének
eleget tett.
(3)
Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát
vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott
fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy
a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és az értékesítő előzetes
megállapodásán alapul. Az értékesítő köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi
intézményt haladéktalanul értesíteni.
7. § (1) A felek eltérő
megállapodása hiányában az értékesítő a fogyasztótól kapott felszólítás
kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti
teljesítésre.
(2)
Ha az értékesítő a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti,
mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a
megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót
haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget
haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E
kötelezettség teljesítése az értékesítőt nem mentesíti szerződésszegése egyéb
következményei alól.
(3)
Ha az értékesítő a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval,
illetve szolgáltatással teljesít, a 4. § szerinti elállási jog gyakorlása
folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek az
értékesítőt terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően
helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről az
értékesítő egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.
8. § (1) Az értékesítő nem
követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve
olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.
(2)
A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni az
értékesítő ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását.
9. § (1) A fogyasztó
kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az értékesítő a szerződéskötés
céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.
(2)
Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékesítő a fogyasztó
kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot
lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.
10. § Az értékesítőt terheli
annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási
kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat
megtartotta, valamint a fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte.
11. § (1) A fogyasztó a
rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.
(2)
A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.
(3)
Ha a rendelet hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség
valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek
által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban,
amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő
rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog
helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.
12. § (1) Ez a rendelet 1999.
március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően
kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2)
(3)
Ez a rendelet a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztók
védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja; az irányelv 8. cikke kivételével.