Április közepét írtuk, amikor elérkezettnek láttam az időt a 2016-os év első 24 órás horgászatára. A nappali órák végre több időt hagynak már a horgászatra, és az éjszakai hőmérsékletek sem riasztóak már ilyenkor. Egy olyan vízre foglaltam helyet, ahol a horgászok döntő többsége bojlis módszerrel horgászik, olykor olyan távolságokra, ami nekünk, feederbotos horgászoknak szinte elérhetetlen. Azonban egy jó helyfoglalással, kellő körültekintéssel és persze a megfelelő csalogatóanyagokkal nem hétköznapi horgászatban lehet részünk. A Hortobágyon található Ohati Horgász- és Bemutató Központ III. tavát, azt hiszem, senkinek sem kell bemutatnom. Itt próbáltam szerencsét feederbotokkal, kifejezetten kerülve a távoli dobásokat…
Ám mielőtt belekezdenék a horgászaton történt események részletes bemutatásába, engedjétek meg, hogy kicsit visszakalauzoljak mindenkit a múltban történt eseményekbe, ugyanis nem most először jártam Ohaton.
2015. május: A Haldorádó Horgászportál rendszeres látogatói olvashattak erről a horgászatról a Nagyponty-szerelem c. írásomban. Ekkor hihetetlen fogásokban volt részem, és ekkor már tudtam, hogy ide vissza fogok térni. Ilyen halbőséggel kevés helyen találkoztam, akármerre is jártam az országban. Talán meg is voltam győződve arról, hogy ezen a vízen nem lehet halfogás nélkül megúszni a horgászatot.
2016. március: Majd egy év után, visszatértem ugyanarra a helyre, ahol 2015 májusában horgásztam, igaz, most a nappali hőmérséklet alig volt 10-12 fok, de egy kora tavaszi cikk reményében ismét szerencsét próbáltam. És ekkor jött a feketeleves! Az egész napot úgy horgásztam végig, hogy egyetlen kapásom sem volt. Bármit próbáltam, bárhova dobtam, nem mozdult a spicc. Hihetetlen volt, de ez is rávilágított arra, hogy igen, itt is meglehet úszni akár az egész napot kapás nélkül!
A rövid kitekintést követően rátérek a mostani horgászatra. (A vízterület bemutatását ezúttal hanyagolom, hiszen egy korábbi cikkemben már bemutattam, valamint több írás is megjelent már Ohatról, ami azt hiszem, tükrözi, hogy milyen hihetetlen kvalitású vízterület!) Konkrét célokat tűztem ki magam elé. Nagytestű pontyokat szerettem volna fogni, mindezt úgy - bebizonyítva magamnak is -, hogy nem dobok nagy távolságba. Igaz, ehhez a tervhez teljes mértékben hozzájárul az is, hogy egy olyan helyet választottam (szándékosan), ahol már eleve előnyben vagyok valamennyi horgászhellyel szemben a nagy távolságok elérése érdekében.
A horgászatot alaposan megterveztem, kigondoltam minden apró részletét. Nyilván az eredményességéről majd a halak döntenek. Erre a horgászatra két különböző hosszúságú feederbotot hoztam magammal (3,60 és 3,90 m), mindkettő nagy halakra hangolt, heavy karakterisztikájú. A botok hosszához igazítottam a stratégiámat a következőképpen:
Miután keverékeim elkészültek, a Method Flat kosárral ellátott keresgélő szereléket már beélesítve dobtam, úgymond a semmibe, a Pellet Feeder kosárral felvértezett bottal pedig elkezdtem alapozni. Nem szerettem volna elsőre túl sokat, így nyitásként 7 dobást tettem be, hozzávetőlegesen 60 méterre. A hátam mögül fújó nyugati szél még segítette is volna a távoli dobásokat, de tartottam magam az eredeti tervhez.
Az első kapás gyorsabban érkezett, mint remélni mertem! 10 perc sem telt el, és a kereső botom az Ohati-tó lakóihoz hűen nem spicc-, hanem botgörbítős kapással füstölt el…
Rögtön egy ekkora hallal kezdeni a horgászatot… hát, azt hiszem, kívánni se lehetne szebbet. Még a halról készített fényképet sem volt időm visszanézni, mire a visszadobott végszerelék ismét elsült… „Hűha, micsoda horgászat lesz ez!” A hal szintén darabosnak tűnt, a 3,60-as Special Pellet Feedert karikába hajtotta a nap második vendége is…
Ekkor még alig egy órája horgásztam, és máris 3 ilyen gyönyörű halat sikerült becsapnom. A halak aktivitása egyértelmű volt: a vízen szinte folyamatosan halfordulások, ugrások voltak megfigyelhetőek.
Viszont van egy tényező, amit nem tudunk befolyásolni, ami nem más, mint az időjárás. Sajnos zivatarokat és erős szelet jósoltak délutánra, ami nem biztos, hogy túl jót tesz a további halfogásnak. Érkezésemkor még szinte tükörvíz fogadott, de nem sokkal később már komoly széllökések jelezték a változás közeledtét.
Minden kétséget kizáróan egy élményhorgászat kellős közepébe csöppentem, folyamatosan fárasztottam és újabbnál újabb szépségeket láttam vendégül a pontymatracon.
Talán dél is elmúlhatott, mikor arra a döntésre szántam el magam, hogy kiakasztom a zsinórt a fixre dobott szerelék orsóklipszéből és a Pellet kosarat Method Flat kosárra váltom. Egészen egyszerűen a method bizonyult a sikeresebb módszernek, miért erőltessek egy olyan módszert, ami itt most közel sem volt annyira ütőképes? Bátran merjünk váltani horgászat közben, nem kell ragaszkodni az eredeti elgondoláshoz! Ha a method adja a halat, akkor methodozni kell.
Bemutatom azokat az apró kiegészítőket, amelyek használatával összerakhatunk egy igazán fogós, már-már közismert végszereléket:
Bizony, a módszerváltás meghozta az eredményt! Kapás kapást ért, tökéletesen működött minden. A csalik kiválasztásánál törekedtem arra, hogy viszonylag nagyobb méretűek legyenek (12 mm), mert tudtam, hogy szép számmal lakják a tavat dévérkeszegek is, ráadásul nem is kicsik, de ezen a horgászaton nem ők voltak a célhalaim. Személyes nagy kedvencem a Fluo Oldódó Lebegő Pellet - Chilis Fahéj, ami feltűnő narancssárga színével szinte minden etetőanyag kupac tetején biztosan felkelti a halak figyelmét. A másik (itt is!) sikeresen használt csali a Kék Fúzió volt. Nem szeretném semmiféle pozitív jelzővel illetni, ez egy olyan csali, amit ki kell próbálni, és bizonyítani fog. Ebben biztos vagyok!
Valahogy az idei évemet jellemzi az, hogy amint végre kijutok a vízpartra, utolér a rossz idő. Sajnos délutánra megérkeztek a nem túl sok jót ígérő sötét fellegek. A nyugati szél is már-már viharos volt, a reggeli szikrázó napsütésnek és a tükörsima víznek már nyoma sem volt.
Viszont ami a lényeg, ez a halakat cseppet sem érdekelte (egyelőre)! Folyamatosan fárasztottam, igazolván: „Csak a kék!”…
Saját egyéni rekordjaimat döntögettem ezen a horgászaton, és biztosan ki merem jelenteni, hogy a 2-es hely ebben hatalmas segítségemre volt. Kifejezetten tetszik, hogy egy elkülönített, senkitől sem háborgatott benyúló szigeten horgászhattam, lehetővé téve azt, hogy akár 50 méteres dobással elérhető távolságba kerültek a legjobbnak vélt helyek! Mindezt összevetve, már csak a megfelelő csalogatóanyagokat és a megfelelő módon kell a halaknak felkínálni, és ilyen fogásokkal gazdagodhatunk.
Többször volt már rá példa, hogy a vízparton horgászat közben megkérdezték, milyen etetőanyagot használok. Mire ezt pontosan részletezem, a következő kérdés minden esetben az etetőanyag ára… majd a döbbenet. Ez esetben mindig eszembe jut Döme Gábor frappáns mondata, miszerint a vízparton kapástalanul eltöltött órák sokkal drágábbak. Mindezt azért írtam le, mert ezen a horgászaton délután 16:00 órára elfogyott egy doboz Micro Method Feed Pelletem. Mit is jelent ez? Egy doboz pellettel sikerült olyan fogásokra szert tennem, és olyan élményeket szereznem, ami - azt gondolom - pénzben nem mérhető… (pontos adatokat a cikk végén közlök).
Az eső sajnos megérkezett. Szakadó esőben kellett felkészülni az éjszakai órákra - na, ez nem egy túl kellemes része a horgászatnak. A halak aktivitása és a kapások száma drámai módon csökkent az eső és a front érkeztével.
Az éjszakai órák eseménytelenül teltek el, a nappali folyamatos kapásdömping után nem igazán fogadtam volna erre. Az éjszaka folyamán még sikerült fogni két pontyot, de ezzel a fogások befejeződtek!
Mindent összevetve egy hihetetlen horgászaton vagyok túl! Szeretném számszerűen összegezni az itt tapasztaltakat:
- 22 órát sikerült horgásznom
- 20 pontyot és 3 dévért sikerült fogni ez idő alatt
- 7 db! 10 kg feletti ponty
- 194,2 kg-os összfogás
- a legnagyobb pontyom súlya 13,40 kg volt
Azt hiszem, a számok magukért beszélnek! A method módszer verhetetlennek bizonyult. A kifogott pontyok esetén a nyerő csali 13:7-es összesítés mellett a Kék Fúzió lett a Chilis Fahéjjal szemben. Minden horgásztársamnak kívánok hasonló élményeket, továbbá ha valaki kedvet kapott az Ohati Horgász- és Bemutatóközpont III. (nagyhalas) tavához, mindenképpen vegye számításba a 2-es helyet és a method módszert. A siker nem fog elmaradni!
Írta: Bugyinszki Gábor
Fotók: Fekete Attila
