Mint hivatásos halászati őr tapasztalom, hogy vizeinken a halőr-horgász kapcsolat nem a béke és barátság boldog szigete. Orvhalászok/orvhorgászok is mindig voltak és most is vannak, és azt is tapasztalom, hogy ezeket a cselekményeket nem lehet egy régióra, etnikumra, vízterületre, szegényre, gazdagra ráolvasni. Találkoztam már egyetemistával, aki elektromos halászgéppel gyűjtötte a vacsorára valót, tisztes nagyapával, aki az unokájával 13 bottal horgászott, kisebbségi önkormányzati vezetővel, aki tilosban halászott, rendőrrel, aki szerint neki nem kell horgászigazolvány ahhoz, hogy horgásszon, és sajnos elcsábult halőrrel is volt szerencsém kapcsolatba kerülni. Szeretnék e sorozatban olyan dolgokról beszélni, amik mindennapos horgászataink során előfordulnak (halőrzés, vizeink orvhalászok és orvhorgászok miatti kedvezőtlen állapota), valamint szeretnék átadni egy-két gyakorlati tapasztalatot, hogy mit tegyünk a vizeinket kirabló bandák és egyéb nemkívánatos személyek ellen.
Szeretnék segítséget nyújtani azoknak a horgászoknak, akik a halőri tevékenység iránt érdeklődnek, vagy csak egyszerűen tenni szeretnének valamit vizeink horgászhatóbbá tétele érdekében.
Nem találtam ki új dolgot, csakis a meglévő jogszabályi háttér adta lehetőségek közül próbálok alternatívákat bemutatni. Általánosságokról fogok írni egy-egy egyedi eset bemutatásával, azzal a tudattal, hogy vannak egyesületek, tógazdaságok, ahol a szabályozás eltérhet a Halászati Törvényben leírtaktól. De nem akarom a Halászati Törvényt ide bemásolni, mert gondolom, akkor sokan azonnal elkattintanának innen. Egyszerű hétköznapi nyelven fogom megfogalmazni a mondandómat, hogy mindenki számára érthető legyen.
Halőr
Kétféle halőr létezik: társadalmi halőr és hivatásos halőr.
Mi a különbség?
Mint neve is mutatja, a hivatásos halőr hivatásszerűen látja el a halőri tevékenységet, arcképes igazolvánnyal, önálló jogkörrel rendelkezik (kényszerítő eszköz használata, elkobzás) és mindig egy adott vízterületre vagy egy egyesület több helyen levő vízterületére szól a hatásköre. Ellenben a társadalmi halőrnek nincs arcképes igazolványa, önálló jogkörrel nem rendelkezik, és hatásköre általában egy adott megyére vagy egy adott helyre szól (pl. Tisza-tó, BAZ megye).
Ki lehet halőr?
Aki 18. életévét betöltötte, egészségügyi vizsgával és erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik, valamint halőrvizsgát és esküt tett.
Halőrök intézkedései, ellenőrzés
A halőr-horgász találkozóknak általában olyan a kezdete, mint a közmondásban, miszerint amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten!
A halőrnek ellenőrzés alkalmával mindig igazolnia kell magát az igazolványával, nevével és a beosztásával.
Ne legyünk megalkuvók, ha a halőr csak flegmán odavágja, hogy „horgászengedélyeket kérem”, akkor hassunk rá, hogy igazolja magát - természetesen normális hangnemben -, és nyugodtan írjuk fel nevét, esetleg azonosító számát is. Ha a halőr ennek nem tesz eleget, nyugodtan horgásszunk tovább! Viszont ha a halőr igazolta magát és közölte jövetele célját, nekünk kötelességünk együttműködni vele!
Igazolnunk kell magunkat, át kell adnunk az állami horgászjegyet, területi engedélyt, fogási naplót és - nagyon fontos - személyi igazolványt vagy más, személyazonosság igazolására alkalmas hivatalos okmányunkat.
Ha ezeket az írott és íratlan etikai szabályokat betartjuk, és a halőr is betartja, máris egy szinttel feljebb lépünk az igazoltatás - ellenőrzés nem túlságosan kedvünkre való procedúrája terén.
Mit tehet meg egy halőr és mit nem?
Mint feljebb leírtam, elkérheti engedélyünket, személyünket igazoló okmányainkat, szemrevételezheti felszerelésünket, megnézheti, megmérheti a fogott halainkat, ezek után a fogási napló megfelelő rovatába bejegyzést írhat a tett intézkedésekről, annak idejéről és a helyszínről.
Személyes holminkat, autónkat csakis akkor nézheti meg, ha szabálysértés GYANÚJA fennáll! Mi lehet ez?
- A kifogott halak nem felelnek meg a méret- és mennyiség korlátozásnak.
- Tilalmi időben horgászunk.
- Tiltott helyen horgászunk
- Nem szabályos felszereléssel horgászunk (több bot, nem szabályos szerelék, csali stb.)
- Állami horgászjegyünk és/vagy területi engedélyünk nem megfelelő, nem az adott vízre érvényes.
- A fogási napló hiányos és rosszul vezetett.
- Nem horgászhoz méltó magatartást tanúsítunk (ittasak vagyunk, halakat szanaszét dobáljuk a horgászálláson, szemetelünk, hangoskodunk, zavarjuk a többi horgásztárs kikapcsolódását, horgászatát).
Ilyenkor a halőr jogosult átvizsgálni személyes holminkat, autónkat, és egyes esetekben a horgászeszközeinket elkobozhatja - természetesen átvételi elismervény ellenében. Súlyosabb esetekben bevonhatja Állami jegyünket és területi engedélyünket.
Szabálysértési feljelentés
Ha esetleg szabálytalan dologra vetemedtünk, ne nehezítsük meg a halőr dolgát, hiszen ő a törvény által előírt és hivatalos esküjében előírt szabályokat követi - közhely, de a munkáját végzi! Az ellene való esetleges agresszív fellépéssel csak súlyosbítjuk saját helyzetünket. Ne feledjük: a halőr hivatalos személy, akit a törvény fokozott védelemben részesít.
A halőr kezdeményezheti szabálysértési bírság kiszabását. Ezt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, amiben szerepel:
- A vízterület.
- A szabálysértő horgász adatai.
- A szabálysértés leírása.
- Az elkobzott tárgyak felsorolása.
- Tanúk aláírása.
- A szabálysértő aláírása.
Vitás kérdésekben azonnal hívjunk rendőrt - ha esetleg a halőr ezt addig még nem tette meg.
Csakis akkor írjuk alá a szabálysértési feljelentést, ha azt rendben találjuk. (A szabálysértési eljárás lefolytatásához viszont nem feltétel az aláírás megléte.) E szabálysértési feljelentés alapján fogja kiszabni a Halászati Főfelügyelet a megfelelő bírságot, és ez alapján fog intézkedni ügyünkben! A szabálysértési határozat ellen fellebbezéssel élhetünk a szabálysértési eljárást lefolytató hivatalos szervnél.
Nincs mindig, mindenhol halőr!
Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy nincs elég halőr, sőt nagyon kevés halőr vigyázza vizeinket. Itt szóba kell hozni a horgászokat is, akik nagyon sokat tudnak, tudnának segíteni a halőröknek. Most mindenki tegye szívére és a mobiljára a kezét! Kinek hány halőr száma van a mobiljában vagy a noteszában? Benne van a könyvelőnk, ügyvédünk, fodrászunk, autószerelőnk, a kutyánk orvosának a telefonszáma, de nem sokat tévedek, ha azt mondom, hogy 10-ből 9 horgásznak nincs ilyen elérhetősége! Pedig nem sokból tart ám beszerezni ezeket a számokat. Nagyon közönyösek lettünk. Ha látjuk, hogy a parkolóban épp egy autót törnek fel, akkor azonnal telefonálunk, pedig nem is a miénk. Miért van akkor az, hogy a poroszlói kubikban nyugodtan gereblyéznek, halálra sértve a zsákmányukon kívül több száz halat? Miért van az, hogy a Ráckevei Duna-ágon tucatjával viszik haza a méret alatti pontyokat? Miért van az, hogy tiszalöki erőmű alatt tömegsport a busagereblyézés? Miért van az, hogy látjuk: a szomszéd spori már a negyedik pontyát csúsztatja a kocsi csomagtartójába, mégsem teszünk semmit? Pedig a mi halunkat lopják! Van a halőrön kívül rendőr, mezőőr, polgárőr, gátőr, természetvédelmi őr, vadőr! Fordítsunk egy kis időt erre, keressük meg azokat az embereket, akik nekünk segíthetnek, kérjük el telefonszámukat, írjuk be a mobilunkba, noteszünkbe, ezzel máris sokat léptünk előre!
Nem csak halőrzés
Nem csak orvhalászok, orvhorgászok keseríthetik meg horgászatainkat, komoly kellemetlenséget, bosszúságot tud okozni a környezetszennyezés is. Súlyosabb esetben nem árt tisztában lenni azzal, milyen szervekhez fordulhatunk, hogy jelezzük észrevételeinket, vagy hogy segítséget hívjunk. A Megyei Környezetvédelmi Felügyelőségeknek nap 24 órájában ügyeletes esetkocsijuk áll készenlétben, de nagyobb veszély esetén (pl. halpusztulás) a Megyei Katasztrófavédelmi Csoportokat is hívhatjuk. A Katasztrófavédelmet a Tűzoltóságon keresztül is elérhetjük Ezeket a telefonszámokat könnyen beszerezhetjük az Interneten, nem tart sokba ezeket a számokat sem feljegyezni.
Orvhalászok, orvhorgászok
Először is, az átlag horgász nem tudja megállapítani, hogy ki az orvhorgász/halász. Igazoltatni csak a megfelelő személyek - halőr, rendőr - tudják, tehát valakire rákiabálni, hogy orvhalász, úgy hogy nem győződtünk meg róla, nem szerencsés dolog. Velem fordult elő a Hernádon egy állományfelmérő monitoringozás alatt, hogy rám hívták a halőrt, aki én voltam! Vicces történet, azonban nagyon is dicséretes, mert volt olyan horgász, aki figyelte a folyót, és mivel olyat tapasztalt, ami nem szabályos módszerre utal, azonnal cselekedett.
Orvhorgász, orvhalász ellen saját erőnkből soha ne lépjünk fel! Nem tudhatjuk, hogy tilosban járó horgásztársunk mire képes még a szabálysértésen felül, ne kockáztassuk testi-lelki épségünket. Attól is óva intenék mindenkit, hogy saját szakállára halőrző brigádokat szervezzen, egyrészt mert hiába dicséretes tettrekészségük, semmilyen intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek, másfelől pedig a baseballütővel felszerelt partizáncsapatok nem a vízpartokra valók. Ezek a kezdeményezések sajnos előbb-utóbb visszafelé sülnek el, és a céljaikat nem tudják elérni, hiszen bűncselekménnyel (önbíráskodás) soha nem lehet überelni a szabálysértést (orvhalászat).
Sokszor tapasztalom mint halőr, hogy horgásztársaink egyszerűen a félelem miatt nem tesznek semmit. Nem mernek, mert sógor, koma, telekszomszéd a hunyó, és jobb a csendes tűrés magányába süllyedni. Én ezt megértem, de hadd meséljek el egy történetet!
Egyik Sajós fórumtársunk izgatottan hívott egy nyári este, hogy hálókat lerakó embereket látott a folyón, a szomorú a dologban az volt, hogy családjának ismerősei voltak az illetők. Megtörtént az ellenőrzés, a békésen és engedéllyel horgászók mellett szépen kifeszítve ott is volt a háló, „természetesen” erről ők semmit sem tudtak. Nyugodtan somolyogtak a bajszuk alatt, hiszen azt hitték, csak a hálójukat veszíthetik. Konzultálva a Megyei Halászai Felügyelővel arra az álláspontra jutottunk, hogy horgásztársunkat védett tanúként kezeljük, így semmilyen kapcsolatba nem kerül az elkövetőkkel. Szerencsére a bíróságon ez elegendő volt, és súlyos büntetést kaptak a magukról megfeledkezett alkalmi horgászhalászok.
Lehetőség van arra, hogy személyünket, adatainkat titkosan kezelje az eljárást lefolytató halászati felügyelő, nem kell félnünk attól, hogy utána valamiféle bajba keverednénk.
Szabálytalan eszközök
Mit tegyünk, ha vízparton vagy a vízben olyan eszközt - hálót, varsát, sorhorgot - találunk, ami orvhalászatra, orvhorgászatra utal?
Legtöbben közülünk azonnal felszedik és megsemmisítik ezeket az eszközöket. Nagyon helytelenül! Garázdaságot követünk el még akkor is, ha bebizonyosodik, hogy illegális hálót szedtünk fel!! Mi a teendő tehát? Elővesszük a mobilunkat (ugye már benne vannak a megfelelő telefonszámok), és értesítsük a megfelelő hatóságot, vagy ilyen esetben a vízkezelő egyesületet, tógazdát. Mind a halőr, mind a vízkezelő, tógazda biztosan tud arról, hogy milyen hálók, varsák lehetnek a vízben, vagy ha erre engedélyt nem adtak ki, akkor gondoskodik az eszközök szakszerű - hangsúlyoznám: szakszerű! - eltávolításáról.
Nehogy az az eset ismétlődjön meg, ami egy Borsod megyei bányatónál történt, amikor is lelkes horgászok felszedték a „rapsichálót”, jelentkezett is érte a halászkolléga, annak rendje és módja szerint megkapta büntetését, viszont az összevágott háló értékét megtérítette az egyesülettel, sőt a horgászokat majdnem garázdaságért bíróság elé citálták! Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha épp egy ilyen hálót szednénk fel csupa jóindulatból, és akkor járna arra épp a halőr? Hiába lennénk mi ártatlanok, senki sem mosná le rólunk a rapsickodás bűnét! Tanuljuk meg, a háló a vízbe való, vízen kívül csak halásznál lehet!
Összegzés:
Remélem, sikerült hasznos információkat átadnom, szívesen várom reakcióitokat, javaslataitokat, melyek azok a területek, amelyeket a következő részekben nagyobb terjedelemben lenne érdemes tárgyalni. Tudom, hogy vannak egyedi esetek, amikre a fentebb írtak nem adnak kimerítő választ, szívesen várom ezeket is, szívesen segítek.
Írta: Vadászi Tamás (eppusz)
Képek: Vadászi Tamás, Barkuti Balázs
