Az első részben bemutatásra került Magyarország egyik legnagyobb élőcsali forgalmazója, a Juve Csali Kft, és segítségükkel bemutattuk a csonti, pinki és a szúnyogok két formája, az etető és a tűzőszúnyog hazai „útját”. Ebben a részben a pióca, a nadály, a berki- és a hagyományos giliszta kerül majd górcső alá, az, hogy honnan kerülnek a boltokba, melyik országból származnak. Az írás végén azok a hasznos tanácsok gyűjteménye található meg, amik a horgászokat és a kereskedőket úgy segítik az élőcsalik tárolásában, hogy ezeket minél tovább életben tarthassuk.
Az írás első része az alábbi linken olvasható:
Csontik, szúnyogok és egyéb élő csalik útja Magyarországon - I. rész
A harcsázók kedvenc csalijait, a nadályt, a piócát és a gilisztákat honnan szerzitek be?
- A piócát Magyarországon szedik, kis patakokból. Mivel ez is - hasonlóan a szúnyoglárvához - természetes élőhelyéről származik, gyakran előfordul, hogy nem lehet szedni. Ilyenkor még mindig tudunk importálni, ha van rá kereslet. A méretét is a természet, az egyedek aktuális növekedési stádiuma határozza meg.
- A nadály néven ismert gyűrűsférget Magyarországon is tudják szedni, de tartósan nagy mennyiséget nem tud senki. Ezt Macedóniából és Szerbiából importáljuk. Ők is a természetes élőhelyükről, folyók kövezései alól szedik, ezért e csali beszerzése is a természetnek van kitéve. Áradáskor és utána - hasonlóan a többi „vízi” csalihoz - nem nagyon lehet szedni. A méretét se mi határozzuk meg, hanem az, hogy épp a növekedés melyik szakaszában vannak. A közepes méretű (kb. 10cm-es) nadályok a legtartósabbak, és szerintem csak magyar tévhit, hogy kizárólag a legnagyobbakkal lehet halat fogni. Az extra nagyok sajnos igen gyorsan elpusztulnak. A nadályok legnagyobb előnye, hogy jóval keményebb a bőrük, és fürgébben is mozognak a horgon, mint a pióca.
- A berki gilisztát Magyarországon, folyók árterein szedik igen kemény fizikai munkával. Ha tartósan száraz az idő, és nincs áradás a folyók mentén, akkor sajnos egyáltalán nem lehet szedni. Az ország különböző részein különböző fajok élnek. Egy bizonyos faj igen nagyra nő, nagyon kedvelt a horgászok körében. Igen kemény a bőre, sokáig bírja a horgon.
- A gilisztát Magyarországon sokan tenyésztik exportra is nagy mennyiségben és nagyon jó minőségben. Ezért ezzel a csalival van a legkönnyebb dolgunk. Előre tervezhető a gyártás, elvileg nem lehet gond… de sajnos ez csak elvileg igaz, mert mivel élő csaliról van szó, bármi közbejöhet. Egy fertőzés vagy egy tartós kánikula nagymértékű pusztulást eredményezhet. A giliszta méretét az határozza meg, hogy mekkorára „hizlalják fel”. Akár az igen vékony, tűzőszúnyog méretű (0,1 g) gilisztától a 3-4 grammos extra vastagig előállítható. Mivel ezekre az extrém méretekre igen kicsi az igény, ezért leginkább a közepes (0,3-0,6 g) és a vastag (1-1,8 g) a használatos. Rendelésre kilós kiszerelésben bármilyen méretű gilisztát be tudunk szerezni.
Mit javasolsz a felhasználóknak, hogy sokáig életben tudják tartani a megvásárolt csalikat?
- Ezt a kérdést mindenképp kétfelé kell választani. Mivel mi kizárólag viszonteladóknak forgalmazzuk a termékeinket, fontos az, hogy a kereskedők hogyan tárolják a csalit addig, amíg a horgász megvásárolja tőlük. Fontos még a horgászoknak is, hogy a lehető legjobb körülmények között tárolják a csalijukat, hogy a parton is sokáig használható legyen.
Tanácsok kereskedőknek
- A csontit akár 3-4 hónapig is el lehet tartani stabilan -1,5-0 Celsius-fokon, maximum 2 fok differenciával működő, lehetőleg légkeveréses hűtőben. A csontit a lefojtott állapotban történő szállítás után fel kell „éleszteni” szobahőmérsékleten, majd ha az összes beindult, akkor kb. 10% arányban (pinkinél inkább 15%) fűrészport vagy kukoricadarát hozzáadva nem túl vastagon nyitott edénybe terítve a hűtőbe rakható. A leggyakoribb hiba, hogy nem így tárolják a csontit a boltban. Fűrészpor nélkül a saját légzésükkel termelt pára révén „beizzadnak” a csontik, és ki is másznak a dobozból. Pinkit azért nem is tart sok bolt, mert az még a legkisebb lyukon is kimászik, és reggelre tele lesz a bolt fala pinkivel.
- Légkeverés hiányában a hűtő egyes részein különböző hőmérsékletek vannak. +5 fokban már be tud bábozódni, -3 fokon pedig meg tud fagyni a csonti. Sok régi hűtő termosztátja nagyon tág hőmérsékleten szabályoz. Legnagyobb fokozaton lehűt -3, -4 Celsius-fokig, akkor kikapcsol, de csak +5, +6 Celsius-foknál kapcsol be. Reggelig általában így meg is fagy a légylárva. A másik baj, hogy a csonti ammóniát is termel, ami a réz hűtéscsöveket, elpárologtatókat erősen korrodálja. Az újabb hűtőknek jóval vékonyabb falú rézcsövei és elpárologtatói vannak, amit egy-két év alatt átlyukaszt az ammónia, elszökik a gáz, és vége, jöhet a szerelő. Amennyiben 10 liter felett tárol valaki csontit, azzal is számolnia kell, hogy nyitott dobozban tartva mozgásuk által a csontik hőt termelnek, amivel ellendolgoznak a hűtőnek. Ha a hűtő kis teljesítményű, akkor egész egyszerűen nem tudja lehűteni az árut, és megdöglenek vagy bebábozódnak a csontkukacok. Még a nagyobb teljesítményű hűtőknek is nehezen megy 40 Celsius-fokból -1 Celsius-fokot csinálni úgy, hogy közben belülről is melegedik. Rendszeres nagy mennyiségű tárolás esetén be kell ruházni egy nagyobb teljesítményű, rozsdamentes elpárologtatóval és csövekkel felszerelt légkeveréses hűtőszekrényre, és nem lesz gond akkor se, ha 100 liter csontit kell hosszú ideig tartani. Olcsóbb megoldás egy régi fagyasztóládát szerelővel átalakíttatni úgy, hogy a kívánt hőmérsékleten üzemeljen. Ez egy termosztátcserével, és pár ezer forinttal megoldható.
- A szúnyoglárvát nem szabadna egy hűtőben tartani a csontival, mivel a termelt ammónia nem tesz jót nekik, és egyébként is más hőmérsékleten kell tartani. A szúnyog stabil 6-8 fokon légkeverés nélküli, csendes elpárologtatóval felszerelt hűtőben tartható. A Magyarországon szedett etetőt még nekünk se sikerül papírba csomagolva egy hétnél tovább eltartani, de néha a 3-4 nap is problémás lehet. A sósvízi etető ennél sokkal jobban bírja, akár két hétig is elvan a hűtőben. Földbe téve számoltak már be egy hónapos élő szúnyogról is. Mindkét szúnyognál az a lényeg, hogy nedves legyen az újságpapír, de ne tocsogjon a vízben, és időnkét kicsit meg kell levegőztetni, át kell forgatni.
A tűzőnél pont fordított a helyzet, mert a hazai tűző akár két hétig is eltartható az etetőszúnyognál leírt módszerrel, nejlonzacskóba téve, vagy nagy mennyiségű vízben levegőztetővel akár egy hónapig is. A magyar tűző a strapabírósága és a nagyon kemény bőre miatt világhírű a versenyhorgászok körében. Az import tűzőnek egy faja nagyon nagyra meg tud nőni, de sajnos, mint a nadályok, ezek is hamarabb döglenek, és könnyebben kipukkadnak, ha nem elég óvatosan tűzzük őket. Gondos tárolás mellett ezek is kibírnak 6-7 napot. Szerencsére import tűzőből is van normál méretű, kemény bőrű, jól eltartható változat, ha csak tehetjük, ebből hozunk, és ezek 8-10 napig gond nélkül elvannak.
- A piócát és a nadályt a kisméretű szállítóedényből át kell rakni nagyobb méretű edénybe, és gyakori vízcserével, szúnyogos hűtőben 6-8 fokon 1-4 hétig is el lehet tartani. A nadályt a párzási idő alatt sajnos a leggondosabb tárolással sem lehet tárolni, ilyenkor egymást csipkedik.
- A berki gilisztát, ha befér, a szúnyogos hűtőben hónapokig is el lehet tartani, ha hetente kicsit meg van spriccelve az iszap. Nem feltétlen igényel hűtést, hűvös helyen is jól elvan hetekig.
- A gilisztát is be lehet rakni a szúnyogos hűtőbe, de az is elvan hűtés nélkül akár hónapokig. Az a lényeg hogy tároláskor, szállításkor ne érje erős napfény, mert úgy fél óra alatt meg tud dögleni az egész.
Tanácsok horgászoknak
- Ha valaki előre tudja, hogy versenyre, vagy több napos pecára készül, amihez nagyobb mennyiségű csontit vagy szúnyogot készül vásárolni, jelezze előre a boltosának, hogy ő fel tudjon készülni.
- A csontit lefojtva kényelmesen lehet szállítani, de ha szállítás közben megmelegszik, utána hiába hűtjük vissza, egy része meg fog dögleni. Egy napig lefojtva melegben is elvan, utána kell minimum 2 óra, hogy magukhoz térjenek. Tehát ameddig hűtve lehet tartani addig jó lefojtva is, utána inkább ki kell tenni levegős dobozba. Horgászat során feltétlenül árnyékba kell tenni, mert nagyon gyorsan meg tudnak főni. Éjszakai horgászatnál mindenképp vigyázzunk a páralecsapódásra, mert hamar csontiáradat vehet körül minket, ugyanis a edény falán lecsapódó vízpára miatt gond nélkül fel tudnak mászni a légylárvák.
A pinkik szabaduló művészek. A családi béke érdekében vigyázzunk, milyen dobozban rakjuk be a rendes hűtőnkbe a pinkiket. A legkisebb lyukon is kipréselik magukat, és első útjuk a hűtő melegebb részei lesznek, például a lámpa melletti rész, ahol hamar be is bábozódnak, és ha a szökést nem vesszük észre, akár ki is kelhetnek. Nem szép látvány, ha napok múlva egy légy vigyorog ránk a hűtőből a kedvenc tortánk tetejéről.
- Az etető szúnyoglárvát szállítás és tárolás idején hűtve kell tartani. Azután, ha hamar földbe kerül biztos, hogy kibírja árnyékban a többnapos pecát.
- A tűzőszúnyogot, ha hűtve visszük a vízpartra, azt, amiből épp horgászunk, hagyhatjuk a papírban is (de akkor gyakran kell nedvesíteni a papírt!), vagy akár egy kis tálka vízbe is tehetjük. A tőzeget lemosva, gyakori vízcserével keményebb lesz a lárvák bőre, könnyebb csalizni. A többi tűzőt addig árnyékban, a nejlonban tarthatjuk.
Az élversenyeken nagyon kényes kérdés a jelenlegi 0,5 literes szúnyog szabály. Hasznos információ lehet, hogy a tiszta, 6 Celsius-fokos tűzőszúnyog jóval több szúnyogot tartalmazhat, mint a normál hőmérsékletű. Tehát, ha a lehető legtöbb szúnyogot szeretnénk bevinni az engedélyezett 0,5 literben, mindenképp az utolsó percig hűtve tároljuk a szúnyogokat, ami egyrészt segít az állaguk megóvásában, másrészt ilyen hőfokon ebbe a térfogatba jóval több egyed fér el, ezért a „felmelegítést” a limit-ellenőrzés utánra időzítve a szabály betartása mellett maximalizálhatjuk az áltaunk felhasználható etetőszúnyog mennyiségét.
- A nadály, pióca, giliszta, berki giliszta, hűtve szállítva árnyékban jól elvan, de közvetlenül napra kitéve nagyon gyorsan elpusztul.
Ha ezeket a tanácsokat megfogadják, sokáig tudják majd használni a megvásárolt élő csalikat.
Eredményes horgászatot kíván Jugovits István, a Juve Csali Kft. igazgatója!
Írta: Takács Péter
