Az „arany magvak” már régóta a hobbihorgászok kedvencei. Konzerv formájában könnyen beszerezhetők a helyi bevásárlóközpontból, a sarki kisboltból vagy egyéb áruházból.
Néhány csaligyártó cég olyan konzervkukoricát is kínál, ami a natúr kukoricától annyiban különbözik, hogy valamilyen ízesítőanyaggal kezelték a szemeket. Vanília, eper, tutti-frutti, juharszirup, scopex és még currys ízesítésű is kapható. Néhány esetben különféle - piros, narancs és alkalmanként még fekete - színekben is forgalomba kerülnek. Újabban a Van den Eynde cég forgalomba hozott green lipped mussel (zöldajkú kagyló kivonat) ízesítésű csemegekukoricát, olyan színben, amely illik a nevéhez.
Széles körben elterjedt nézet a nagyhalas horgászok között, hogy a halak bizonyos színű kukoricaszemeket előnyben részesítenek, tehát megéri változtatni, ha a fogási eredményeink nem a várakozásainknak megfelelően alakulnak. Néha azzal kell szembesülnünk, hogy a halak óvakodnak a hagyományos sárga színű kukoricától.
A kukorica sokféleképpen felkínálható csali, akár egy 20-as számú horogra is feltűzhető, egy nagyobb horogra pedig számos szemet felhúzhatunk. A hajszálelőkés felkínálást a fenekező módszerekhez szoktuk alkalmazni. Mark Pollard a 14-es Match Series 7 pontyos horogra két szem kukoricát tűz fel a nyári rakósbotos horgászatai során. A másik szélsőséges eset hideg időben, amikor waggleres szerelékkel keressük a halakat, Pollard 18-asra vagy 20-asra csökkenti a horog méretét, ami a Series 2 Spede End sorozatból való. Általánosságban elmondható, hogy a kukoricának a téli horgászatok során van a legnagyobb jelentősége, mert szelektív csali, legalábbis ami a horgászhelyünkre vonzott halak méretét illeti.
A nyári időszakban még az apró bodorkák és vörösszárnyúak is felfalják a kukoricát, amelyek gyakran előfordulnak a halastavakban. A kukorica nagyon jól látható, és a cirkáló halak között nem biztosan fenékre jutó szemek miatt nyáron nem mindig nyerő csali.
Télen, amikor a levert halak nem hajlandóak sokat enni, az etetőanyagként bejuttatott egész szem kukoricákkal hamar jóllaknak, és esély sincs arra, hogy felvegyék a horgunkon felkínált csalinkat. Néhány horgász úgy előzi ezt meg, hogy kisebb darabokra aprítja fel az etetésre szánt szemeket, vagy folyékony masszává alakítja, és pohárral juttatja be (ezt „folyékony aranynak” is szokás nevezni). Mindkettő kitűnő praktika a hűvösebb hónapokban, érdemes vele próbálkozni, de nyáron óvakodjunk a használatuktól, mert túl sok apróhalat vonz a horgászhelyünkre.
A kukorica felkínálása
Az alábbiakban a kukorica három leggyakrabban alkalmazott felkínálási módját mutatom be.
- A sarkán feltűzött
- Belülről tűzött szem
- Hajszálelőkés felkínálás
Amióta Len Middleton pontyhorgász feltalálta a hajszálelőkén történő csali felkínálást a 80-as évek elején, talán nem túlzás azt állítani, hogy a hajszálelőkés módszer megváltoztatta a modern pontyhorgászat arculatát. (A knotless knot kötése itt található - ford.)
A hajszálelőke különválasztja a csalit a horogtól, ezzel szabadabb mozgást enged a csalinak, amely sokkal természetesebb módon viselkedhet, hasonlóan a vízben alászálló, etetőanyagként bejuttatott szemekhez. Ha a hal megpróbálja kiköpni a csalit, a külön szálra fűzött csalinak köszönhetően a szabadon álló horog lefelé fordul, és az alsó ajakba akad. Ha kisméretű csalit szeretnénk hajszálelőkén felkínálni, vékony szárú fűzőtűt használjunk.
A cikk fordítása a FOX International Group Limited tulajdona, és „Design and Patent Acts” 1988 törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A cikk bármely részének felhasználása a FOX International előzetes írásos engedélye nélkül szigorúan tilos.
© FOX International Ltd. Minden jog fenntartva
Fordítás: Balogh Róbert
A FOX: Guide to Commercial Fisheries nyomán
