Mai, felgyorsult életünkben a XXI. század emberének, aki a horgászat szenvedélyének hódol, általában alapvető elvárása és igénye, hogy az a röpke idő, amit a vízparton tölt, eredményesen, sikerekben és élményekben minél gazdagabban teljen. Ma már szinte nincs idő a horgászhely alapos megválasztására, halaink szokásainak megfigyelésére, vagy éppen a hely többnapos, módszeres etetésére. Az igények mögé természetesen felzárkóztak a gyártók is, akik napról napra ontják és reklámozzák azokat a legújabb termékeiket, amik szinte elsődlegesen proteinekből, szénhidrátokból, aromákból és vitaminokból állnak, így hirdetve azok biztos sikerét… De mi a helyzet azokon a természetes és hatalmas vadvizeken, ahol halaink számára mindezek a mesterséges csodaszerek ismeretlenek?
Mikor az ember először belekóstol a horgászatba, még nem is sejti, hogy mennyire megváltoztatja majdan szemléletét, természetigényét, látásmódját és egész lényét a kialakuló új hobbija. Azután, amikor már látható, kézzelfogható eredménye is van a hétvégi és alkalomszerû pecázásoknak, lassan, fokozatosan mindez átalakul szenvedéllyé, ami megbéklyózza a mit sem sejtő, gyanútlan hétköznapi embert. Gyermekként - tehát meglehetősen korán - engem is megérintett és elragadott ez a csodálatos varázs, ami azóta csak még jobban erősödött bennem.
Emlékszem, ahogy nagyapám tanítgatta a horgászás rejtelmeit, apró kicsi trükkjeit, fortélyait a Morotván, az akkori kor színvonalának megfelelő eszközökkel, mogyoróvesszőből vágott botból, parafa dugó úszóból álló, és mai szemmel mosolyt keltő készségekkel felszerelkezve. A gyökerek nekem mindenképpen onnan erednek. A későbbiek során mindig visszacsengtek okító szavai. Főleg azt hangsúlyozta, hogy mindig természetes csali-anyagokat használjak, hiszen a békés halaink a behulló és megsavanyodott, erjedt magokat, terméseket keresik, és évezredek óta ezek jelentik számukra az elsődleges táplálékot. Ez a tézis az ő megfigyelésein, tapasztalatain alapult, és semmiféle tudományos (szakirodalmi) igazolást nem tartalmazott, de alapvetően igazoltnak látszott.
Felnőtt fejjel - követve azt a hagyományt, amit nagyapám belém plántált - szinte kizárólag a magam készítette természetes etetőanyagokat használtam. Főztem, erjesztettem és különböző savanyítási, érlelési módszereket próbálgattam. Én is, mint ahogy szerintem vagyunk jó néhányan kis országunkban így, a konyhából azután a garázsba szorultam, e „meglehetősen karakteres illatanyagokkal bíró technológiák” miatt. Asszonyaink valahogy kevésbé értékelik a pacalnál orrfacsaróbb főzeteket a saját kicsiny területükön…
2005 nyarán, a kissé hosszúra nyúlt kényszerszabadságom miatt azután teljes erőmből hódolhattam szenvedélyemnek, kísérleteimnek a Bodrog-parti horgásztanyánkon. Ragaszkodva a gyermekkorom óta megszokott hagyományokhoz, majd az eljárásokat továbbfejlesztve, kizárólag természetes eredetû, azaz gabona- és takarmánymagokból álló keverékeket próbálgattam kedvenc vizemen. Tapasztalatom szinte minden esetben az volt, hogy az erjesztett anyagok bizonyultak a legfogósabbnak. Ezek után kezdtem el ebbe az irányba tapogatózni. Szakirodalom híján saját képzeletemre és fantáziámra hagyatkoztam, és a csónakban ülve újabbnál újabb ötleteim támadtak az egyes eljárásokat illetően, messze elkerülve a mai modern szintetikus anyagokat, adalékokat, kiegészítőket. Sok támpontot adtak kísérleteimhez a HALDORÁDÓ Fórumába írt hozzászólásaitok is, amelyeket azután finomítva, az összetevőket és eredményeket regisztrálva fejlesztettem saját elképzeléseimet a gyakorlatban. Mindezek azután olyan élményeket hoztak számomra, ami alapján elmondhatom, hogy az a nyár okozta életem eddigi legnagyobb horgászélményeit. Több alkalommal emeltem a csónakomba 10 kilósnál is nagyobb vadpontyokat, amurokat.
Látván sikereimet, eleinte a helybéliek kértek tőlem szinte minden nap egy-egy kis vödörrel az általuk „csodafegyvernek” titulált etetőanyagomból. Esténként pedig, mikor kikötöttem csónakomat a zsadányi komp mellett, már-már megszokott esemény volt, hogy mindig várt egy-két ottani horgászismerős, élményeimre éhesen. Mondogatták, mikor alkonyatkor meghallották távolról a csónakmotorom hangját: „… jön a nyíregyházi”.
Később egyre több barátomat, ismerősömet kellett ellátnom saját készítésû etetőanyagaimmal, amelyek számukra is ugyanúgy beváltak. És a garázs lassacskán szûknek bizonyult, mivel egyre több mûanyaghordóra lett szükség az igények biztosítására. És egyszer csak már az autó is kívül rekedt.
Az tudnivaló, hogy nem csekély problémát jelenthet sokak számára beszerezni a különböző szemes terményeket, apró- és olajos magokat. Nemcsak a fővárosi, vagy városi ember számára, de sokszor még faluhelyen is körülményes mindez. Aztán az sem jelentéktelen körülmény, hogy viszonylag kevés horgásztárs tud megfelelően elszigetelt zugot találni az előkészítés (főzés, csíráztatás, erjesztés) nem mindig higiénikus mûveleteihez.
És ott van még az időtényező. Az átlagos horgász a napsütéshez és a kellemes időjáráshoz kapcsolja hobbiját. Ha a meteorológiai előrejelzés a következő napra kedvező időjárást ígér, akkor irány a vízpart. Mai felgyorsult világunkban nincs igazán idő a természetes etetőanyagok többnapos előkészítésére, csíráztatásra, főzésre, erjesztésre, csomagolásra stb..
A fentebb írt sikerek, valamint e területen nyilvánvaló korlátok és hiányosságok határozták meg azután későbbi életem irányvonalát úgy, hogy mindezen igényeket és körülményeket figyelembe véve a TOP MIX-szel együttmûködve valósítottunk meg sporthorgászok számára erjesztett technológiákkal készített szemes etetőanyag termékeinket. Üzemünk Nyíregyháza mellett, Baktalórántházán található. Azt a célt tûztük ki magunk elé, hogy állandó minőség biztosítása mellett karakteres jellegû, eredeti íz- és zamatanyagú szemes etetőanyagokat gyártsunk és hozzunk kereskedelmi forgalomba.
Ezzel egy olyan etetőanyag-fajta piaci megjelenését valósítottunk meg, amely eljárások és technológia szempontjából nem csak Magyarországon, de Európában sem jegyzett üzemszerû termelés keretében. Többek között azért sem elterjedt az ilyen technológiával készített szemes etetőanyag a kereskedelmi forgalomban, mert eléggé körülményes ezek előállítása és a termék minőség-megőrzésének biztosítása.
Főleg azokon a vizeken érdemes bevetni az erjesztett terményeket, ahol telve vannak békés halaink a fehérjétől, vitamintól és egyéb tápanyagoktól duzzadó, de mesterséges összeállítású bojlikkal, pelletekkel, valamint azokon a ritkán horgászott természetes és hatalmas vadvizeken, ahol halaink számára ismeretlenek és idegenek a külhonból adaptált új ízek. Itt ők még ragaszkodnak az ezredéves táplálkozási hagyományaikhoz.
Az erjesztett etetőanyag sokak értelmezésében egyenlő a „büdös kukoricával”. Ez - természetesen - nem igaz, hiszen a minőségi termék előállítása során alapvető szempont, hogy az erjedés eleve szabályozott körülmények között (meghatározott ideig, rögzített hőmérsékleten, adott pH-n) történik. A tejsavas folyamat nagyon könnyen el tud menni vajsavas, ecetsavas, alkoholos és más irányokba, ami az etetőanyag használhatatlanságához vezet. Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy a gondosan előkészített etetőanyagáról megfeledkezett (pl. a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt horgászat folytán) és néhány nap múltán már csak a szaga figyelmeztette arra, hogy ideje előkeresni és kidobni, vagy még inkább elásni a tönkrement masszát…
Kutatásainkat egy konzervipari fejlesztőmérnökökből álló stáb végzi, folyamatos kontrollvizsgálatokkal, akkreditált laboratóriumi háttérrel.
A szakhatósági vizsgálatok során a terméket és az eljárást termosztátban tesztelték, ennek alapján hitelesítették 37 Celsius-fokos hőmérsékleten megállapított 6 hónapos szavatossági időt, de a technológia továbbfejlesztésével már dolgozunk a 9 hónapos eltarthatóság elérése érdekében.
A 6 havi szavatosság bontatlan csomagolásra vonatkozik - felbontás után a termékeket célszerû 5 napon belül felhasználni. A felbontás utáni 5 napos szavatosság főleg abban az esetben szabály, amennyiben az etetőanyaghoz más adalékokat keverünk, pl. aromákat vagy szénhidrát-tartalmú anyagokat (további nyers gabona- vagy egyéb, nem erjedt magokat és bármilyen, a mikroorganizmusok számára tápanyagforrást jelentő anyagot). Az közismert, hogy amennyiben a takarmány- és gabonamagvaknál megtörtént az erjedési folyamat, úgy önmagától beáll egy egyensúlyi-nyugalmi állapot, amit szerves savak tartanak fent. Újabb erjedési folyamat (vagy utóerjedés) csak külső beavatkozás, így a mikrokörnyezet megváltozásának hatására történik (pl. édesítő, adalék, aroma, de pl. élelmiszer származékú szennyeződés - akár pár kenyérmorzsa - is beindíthatja).
A hőkezelés után megfelelő mennyiségû tejsavbaktérium (Lactobacillus) hozzáadásával biztosítjuk, hogy az erjedési folyamat csak egy, a számunkra kívánatos irányba haladjon. Megfelelő élettérben (hőmérséklet, kémhatás, tápanyag) a beoltásra használt baktériumok gyorsan elszaporodnak, ennek nyomán mintegy kiszorítják azokat a vetélytársaikat, amelyek a számunkra kedvezőtlen lebontási folyamatokért felelősek, és amik félrevihetnék az etetőanyag célként meghatározott érlelését.
Az erjedési folyamat tehát irányított, azaz meghatározott biokémiai paraméterek mellett zajlik, és rögzített ideig tart. A tejsavas erjedés utolsó fázisában mesterségesen leállítjuk a fermentációt, éppen azért, hogy másféle káros mikroorganizmus ne jelenhessen meg, majd ezzel egyidejûleg tartósítjuk az etetőanyagot.
A termelési folyamat során kellő gondossággal ügyelünk a hőkezelt és erjesztett (horogálló, félkemény) magok fizikai állapotára, ezért nem közvetlen úton, hanem (szállító közegben) kizárólag levegővel keverjük, vagy továbbítjuk az elegyet (sûrített levegő, vákuum) az egyes mûveleti fázisok között (pl. erjesztés, elegykeverés, adagolás, csomagolás).
Kétféle márkanéven, kétfajta kiszerelésben kerülnek forgalomba a termékek. Egyrészt nettó 2,5 kg-os kiszerelésben, átlátszó mûanyagvödörben NATUR-MIX néven, valamint TOP-MIX márkanéven a klasszikus1 kg-os PE zacskóban.
Az egyes termékcsoportok összetételének jelentőségét, az egyes magok tápanyagtartalmát, élettani hatását, vagy akár horgászati értékét véleményem szerint nem kell különösebben hangsúlyozni. Azt sem igazán kell indokolni, hogy milyen komoly eredmények tulajdoníthatók, pl. az olajos, erjedt-savanykás, vagy éppen a csírázott magoknak, amit akár versenyhorgászatok eredményei is igazolnak. Eljárásainkról ellenben érdemes pár szót ejteni, hiszen ezek tényleg egyediek.
Alapkövetelményként fogalmaztuk meg, hogy az egyes fermentációk jellegzetes íz- és zamatanyagot produkáljanak, hiszen az erjesztés folyamán mi is azokkal a receptúrákkal dolgozunk, amiket az emberiség már évszázadok óta alkalmaz.
Úgy vélem, hogy minden horgászati körülményhez készítünk alkalmas etetőanyagot, ahhoz igazodva, amit a természet önmaga is produkál. A változó hőmérsékletû vizekben is eltérő ízû és kémhatású erjesztett termékeket érdemes kipróbálni.
Igazán jellegzetes és karakteres a savanykás-kesernyés, sörben erjesztett technológiával készített etetőanyag-csoportunk. A folyamat során a nyers sörlé mellé a sörgyártás melléktermékét, a „sörtörkölyt” (roppantott, kifőzött malátaszemek) is hozzáadjuk. Ennek óriási jelentősége van többek között a szarvasmarha és sertés takarmányozás területén: rendkívül magas tápértéke miatt a legyengült, ellett-fialt állatok roborálásánál is használják, de kiegészítő takarmányként is igen gyakran alkalmazzák. (Szárazanyag-tartalma 54% malátacukor, dextrinek és keményítő, 28% fehérje és 8% növényi olaj). Tapasztalataink szerint a békés halaink is előszeretettel fogyasztják a sörtörkölyt, amit termékünkhöz adagolva a sörlével együtt sûrû (barnásszürke) és felhősödő elegyet képez.
Megint más jellegû az édeskés-savanykás joghurtban érlelt, vagy a közismert zamatanyaggal bíró kovászolt (kapros-fokhagymás) termékünk, amelyhez hasonlót nyaranta kedvenc pörköltünkhöz az ötliteres befőttesüvegből varázsol elénk a drága…
Igazi favoritnak számít a barna sör alapanyagával készülő karamell-malátás etetőanyagunk.
A karamell íz- és illatanyagot a malátaszemek magasabb hőmérsékleten (150-180 Celsius-fokon) való pörkölése hozza létre. A sörök teltség-ízének és malátás jellegének hangsúlyozására használják a söriparban, de ebből persze mi lényegesen többet adagolunk az ezzel az eljárással készülő etetőanyagainkhoz. Innen adódik ezek erőteljes aromája és szirupos-ragadós állaga. A karamell-malátaszemeket felfûzve ajánljuk horogra kínálva (intenzív ízanyagát kihasználva), mely módszerrel kapitális kárászokat és pontyokat sikerült fogni a nyíregyházi Verba-tavon is.
A technológiai folyamatokat követően szándékosan nem szûrjük meg a termékeink felöntőlevét az erjesztéshez alkalmazott természetes anyagoktól vagy az eljárás során keletkezett összetevőktől. Egyrészt ennek biokémiai okai vannak, másrészről viszont - amit elsődlegesen szem előtt tartunk a gyártás során - köztudomásúan óriási horgászati jelentősége van a felhősödő etetőanyagoknak. Mindezt nagyszerûen produkálják a gabona- és takarmánymagok sûrû erjesztő- és felöntőlevének eredeti és természetes alkotói, alapanyag-összetevői. Az íz- és zamatanyagok a diszpergált részecskék miatt lényegesen nagyobb felületen érintkeznek a vízzel mint közeggel, ezért még intenzívebbekké válnak, nagyobb területen terjednek szét, és ennek révén sokkal távolabbról csalogatják a nagyobb halainkat is.
Éppen erre alapozva alkalmazási javaslatunk a következő: önmagukban (közvetlen felhasználással) vagy a különleges eljárásokkal készült erjesztő-felöntő lével együtt, más etetőanyagokkal keverve alkalmazhatók (pl. partról, csónakból, etetőhajóval vagy -rakétával való bejuttatással).
Figyelemre méltó az a tény, hogy a felöntőlével kevert egyéb por alakú etetőanyagoknál nem mutatkozik az a sokak számára bosszantó tény, hogy akár már estére vagy másnapra befülled, megpenészedik vagy megerjed, így használhatatlanná válik a drága etető massza. Tapasztalatunk szerint hûtés nélkül akár több napig is eláll ilyen alkalmazással a kombinált bekevert etetőanyag, hiszen a felöntőlében lévő (a további fermentációt blokkoló) anyagok ugyanúgy hatnak, azaz a por alakú etetőknél is megakadályozzák az erjedés beindulását.
Végezetül a termékek környezetvédelmi jelentőségről is érdemes néhány mondatban említést tenni, hiszen azt gondolom, hogy mindannyiunk alapvető igénye az, hogy gyermekeink, unokáink ugyanúgy hódolhassanak e csodás szenvedélynek, mint ahogyan mi is tesszük, és hogy az újabb generációnkat mi is hasonló gondossággal tanítgassuk majd a fortélyokra, mint ahogy azt velünk nagyapáink tették. De ehhez továbbra is tiszta vizekre lesz szükség, ahol a tápláléklánc csúcsán egészséges, életerős halak vannak, amelyeket még valóban fárasztanunk kell, esélyt adva a kétoldalú küzdelemnek és a maradandó élménynek. Vízi értékeink ilyenfajta megóvásához pedig megfelelő, környezettudatos szemléletre van szükségünk. Ennek igen fontos eleme a természetes eredetû anyagok alkalmazása, szemben a különböző, élő szervezetben esetleg felhalmozódó szintetikus vegyületek (aromák, dipek egyes összetevői, bizonyos étvágyfokozók stb.) mértéktelen bejuttatásával, amelyek hosszú távon halaink egészségét és magát a vízi ökológiai rendszert is károsíthatják.
Mivel az eddigiekben is rengeteg ötletet merítettünk a HALDORÁDÓ Fórumában megjelenő igényeitekből, javaslataitokból, ezért várjuk elképzeléseiteket egy-egy újabb termék, vagy éppen eljárás megjelenésére vonatkozóan, itt - a NATUR-MIX névnek megfelelően - kizárólag természetes anyagok felhasználása körében. Mindezeket fejlesztőmérnökeink a legnagyobb kihívásként fogadják tőletek, amiket - a laboratóriumi vizsgálatokat, próbákat és teszteket követően - üzemünk gyártásprogramjába beillesztünk.
(X)
Írta: Döme Gábor
Fényképezte: Kulcsár Lajos
