Már javában tartott a tél és a hideg, amikor fotóalbumomat nézegetve rábukkantam egy nyárvégi pontyozás képeire. Azonnal elfogott a nosztalgia, s rögvest nekiláttam beszámolómnak. Ajánlom mindazok számára, akik (velem együtt) a meleg szobából - és időnként a jéghideg vízpartokról - várják a jó időt és a tavasz eljövetelét. Minden évszaknak megvan a maga szépsége, számomra mégis a nyár vége és az ősz jelenti a legszebb időszakot…
A nyár vége rohamosan közeledett, ezért elhatároztam, hogy ellátogatok egy számomra addig ismeretlen horgászvízre, ahol reális esélyem lehet termetesebb pontyok elejtésére. Első feladat a horgászhely kiválasztása volt. Ez ügyben megkerestem Bíró Attilát, jó barátomat, aki kizárólag bojlis horgászmódszerrel űzi a pontyokat. Próbálkozhattam volna az általam ismert pontyos helyeken is, de ezúttal egy kis változatosságra vágytam. Miután megtárgyaltuk az általam támasztott feltételeket - ami gyakorlatilag csak annyi volt, hogy számomra ismeretlen víz legyen -, úgy határoztunk, az ideális választás az Ekel község határában elterülő horgásztó lehet. Mivel Attila már horgászott ott néhányszor - és igazán szép halakat is fogott -, útravalónak még néhány jó tanácsot is kaptam. Ezek közül a leghasznosabb információ az volt, hogy a már bojlis szemmel is termetesebbnek számító pontyok főként éjszaka kerülnek horogvégre. De fontos részletnek számított az is, hogy ezen a tavon a megszokott 2 engedélyezett bottól eltérően 3 bottal engedélyezett a horgászat. Ezen információk tudatában úgy döntöttem, hogy a régóta „parlagon hagyott” bojlis felszerelésemet fogom használni, ill. harmadik botként egy feederbotot. Hogy a - termetes pontyok szempontjából - legjobbnak számító éjszakai periódus alatt is tudjak horgászni, úgy terveztem, hogy a vízre kora délután érkezem és másnap késő délelőtt indulok majd haza. Éjszaka természetesen nemcsak horgászni szerettem volna, hanem aludni is, így sátrat és bojlis ágyat is vittem magammal. Úgy gondoltam, az alatt a néhány óra alatt, amíg alszom, csak a bojlis botok lesznek beélesítve - mert ha nehézfenekezésről van szó, én kizárólag fix (önakasztós) szereléket használok és az elektromos kapásjelző úgyis felébreszt, ha van érdeklődő.
Végre elérkezett a horgászat napja. A tóhoz érve barátom instrukciói alapján kiválasztottam a helyet, majd felszereltem botjaimat és felépítettem horgászállásom. A rod-podot kicsit oldalra helyeztem el, hogy ne zavarjon a feederezésben. A horgászattal nemcsak a szórakozás volt a célom, hanem az általam legjobbnak vélt nyári, igazi „döglött” vizes etetőkeverék kipróbálása is:
- 50% Ponty Sárga
- 50% Pelletes Fekete
- Tenger Kincse Aroma Tuning (kilónként 0,25 dl)
Az etetés kapcsán említeném meg, hogy a kb. 15 óra hosszú horgászat alatt mindössze 2 kg etetőanyagot használtam el három bottal horgászva. Ez úgy volt lehetséges, hogy figyelemmel kísértem a pontyok jelenlétéről árulkodó jeleket, és etetés vagy csalogatás helyett megpróbáltam én a pontyok tartózkodási helyét megtalálni. Ebben az időjárás is segítségemre volt, hiszen légmozgás nélkül nem alakult ki még enyhe hullámzás sem, és a tükörsima vízfelületről - egy kis túlzással - olvasni lehetett, hogy mikor mi történt a felszín alatt. A feederbottal inkább a különféle túrások, pörsök és ugrások irányába dobtam, míg a bojlis botok rendkívüli erőtartalékait kihasználva főként az akadók közvetlen közelében próbálkoztam.
A botok végszerelékeiről még nem esett szó. A 2 bojlis boton azonos szereléket használtam: 0,35 mm-es főzsinór, 70 g-os klasszikus bordás kosár fixen rögzítve, majd a főzsinórhoz egy forgóval kapcsolódott a 10 cm-es 0,15 mm vastagságú fonott előke, mely No-Knot Rigként rögzített 6-os horogban végződött. A feederbot végszereléke sem volt túlbonyolítva. 0,20 mm-es főzsinór, rövid tört gubancgátló 40 g-os kosárral, alatta egy gumigyöngy és a forgó, melybe kb. 30 cm hosszú 0,18 mm vastag monofil zsinórra kötött 8-as méretű horoggal rendelkező előkét hurkoltam elsőként. A feederbot előkéjét ugyanis gyakran cseréltem, főként azért, hogy minden csalikombinációhoz a megfelelő csalizási módozatot és az ahhoz szükséges a horogméretet tudjam párosítani. Csalinak a Haldorádó által gyártott különféle csalizó pelleteket használtam, melyek közül a következő kombinációkat emelném ki: a legtöbb halat a Haldorádó Halibut Tuning Pellet Gyümölcsvarázs ízesítésben adta, de nem sokkal maradt le a Haldorádó Kukorica Tuning 1 szem tigrismogyoró és 1 szem Haldorádó Red Tuning pellet kombináció sem - mindkettő Mandula Bomba ízesítésben. A két legnagyobb halat a Gyümölcsvarázs Halibut pelletnek köszönhetem. Barátom praktikái beigazolódtak, hiszen sötétedés után éjfélig 2 pontyot sikerült fognom, mindkettő messze nagyobb volt, mint az addigiak. Utána hajnalig semmi mozgás nem volt. Pirkadatkor egy szép tükrös ébresztett. A hal fárasztása után a nyugodt tavon végignézve eszméletlen sok túrás, halmozgás volt megfigyelhető. A feederbotot újra beélesítve a hazaindulásig még sikerült fogni néhány pontyot. Mindent összevetve nagyon jól szórakoztam és a horgászat méltó befejezése volt a nyárnak.
Rózsa Arnold (dreezy91)
Fotók: Bíró György
