Évek óta járok a párommal, Attilával többnapos, vagy sokszor több hetes horgászatokra. Ezalatt volt, és van is lehetőségem végigtekinteni a horgászat különböző módszereit. Rájöttem azonban, hogy engem nem az „óriáshalak” hoznak lázba, sokkal inkább a kisebb halak nagy mennyiségben, s mindez rövid idő alatt. Azért esett választásom a feederbotos horgászatra, mert úgy érzem, ez a feederbotos technikánál ez mind-mind egyesül!
Ezért elhatároztam magam, hogy a következő közös horgászatunkon már nem fogok „tétlenül” ülni, és végre szerencsét próbálok a horgászatban én is. Alapvető kérdésekkel fordultam a tapasztaltabb horgászokhoz, majd ezután kiválasztottam a számomra tetsző és megfelelő eszközöket. A botok közül a Döme Gábor nevével ellátott Spro Aggressive Carp feederbotot választottam, mégpedig a legerősebb változatban. Erre azért gondoltam, mert a kezdeti lépésekben biztos voltam abban, hogy nem fog sikerülni minden elsőre, ezért a botnak bírnia kellett a strapát. Orsók közül szintén a Spro termékét választottam, pompázó kék színben.
Az enyhe télnek köszönhetően a tavak már kora tavasszal kiolvadtak (már amelyik befagyott), ezért már márciusban szerencsét próbáltam: amikor Attila palotási bojlis horgászatára indult, természetesen vele tartottam. Kipakoltam, majd felszereltem a botomat, de mire elkezdhettem volna a horgászatot, az ég teljes egészében beborult. Én észre sem vettem az esős időt, csak a botom spiccére figyeltem. A gondosan megválasztott állásnál kapós etetést csináltunk, amely fél liter csontiból, Van den Eynde epres és feederes, valamint Top Mix Szilvás és Téli etetőanyagokból állt. Ezt felturbóztam 8 mm-es halibut pellettel, és Tasty Baits édes aromákkal.
Ennek annyira jó illata volt, hogy legszívesebben megettem volna. A gombócokat csúzlival belőttük, a horogra pedig csonti került, és ezt bemártottam egy tesztelés alatt álló „misztikus porba”. A lebegtetést is kipróbáltam egy kisebb pufival, ami nagyon jó ötletnek bizonyult.
Először gondot jelentett megállapítani, hogy egy hal mozgatja-e a bot végét, vagy csak a víz hullámai és szél a tettes. Kis idő elteltével ráéreztem erre is. Az az igazság, hogy már 2 évvel ezelőtt kifárasztottam egy 15 kiló feletti pontyot, de ez valahogy egészen más volt. Mindig attól tartottam, hogy a bot melyik pillanatban pattan el a kezemben. Erre persze nem került sor, a második dobás után megérkezett az első kapás. Ekkor még el sem hittem, hogy nekem is sikerülhet… Egy aprócska dévérkeszeg volt a tettes, de nekem ez volt az első halam, amelyet saját felszerelésemmel fogtam. Nagyon nagy örömet jelentett!
Ekkor gyorsan újracsaliztam, és lassan kezdtem megszokni a csontkukacok érintését is. Néhány próbadobás :-) után sikerült a kijelölt helyre dobnom.
Ezután körülbelül 10 percenként újabb és újabb kapásom volt. Ízlett nekik az édes porral bevont, ízesített csonti.
A harmadik halam egy igen méretes keszeg volt, a fárasztás közben éreztem a boton, hogy nagyobb lesz, mint az előzőek. A súlya egész pontosan: 3,16 kg.
Ez a hal különleges volt számomra, mert nászkiütéses pikkelyborításban pompázott. Első ránézésre és tapintásra érdekes volt, de ezután csak gyönyörködtem benne. Attila folyamatos zaklatásának köszönhetően nem sokkal később pellettel csaliztam. Sokáig nem volt kapásom, és már éppen újat akartam csalizni, amikor begörbült a bot spicce.
Bevágtam, de nagyon megijedtem, mert hatalmas súlyt éreztem. Mivel mindkét oldalon nádfal volt, ezért elég nehéz volt a halat a partig irányítanom. Körülbelül 5 perc alatt sikerült is, de kissé nevetségesnek éreztem magam, amikor megszákoltuk a halat. Alig tudtam megtartani a 8,5 kilós tükörpontyot.
Nem tudom, de valahogy az volt az érzésem, hogy ez nekem már sok. Ezután visszatértem a pufival meglebegtetett csontihoz, és szinte mindig mozgott a spicc. Nagyon jól éreztem magam, számomra sokkal jobban eltelt az idő, és végre hasznosnak éreztem magam!
Úgy érzem, már engem is megfertőzött a horgászat, és szerintem MINDEN NŐ FELVÁLLALHATJA EZT A SPORTOT, MERT NEM CSAK A FÉRFIAKRÓL SZÓL A HORGÁSZAT! Érdeklődéssel várom a hozzászólásokat az első írásomhoz, amely remélem, elnyerte a tetszéseteket!
Zsilyák Alexandra, Csákány Attila
Fotó: Zsilyák Alexandra, Csákány Attila