Nagy híve vagyok nyáron a szoktató etetésnek. Ha van lehetőségünk etetni, mindenképpen ragadjuk meg az alkalmat, hiszen így fogási esélyünk megsokszorozódhat. Jómagam az idei évben sem tettem másként, május végét - június elejét szántam rá szoktató etetéses horgászatra, természetesen feederbotokkal. Nem titkolt szándékom volt, 5 esetleg 10 kg feletti pontyot fogjak. Ha érdekel, milyen eredménnyel sikerült zárnom horgászataimat, akkor mindenképpen olvass tovább!
Rögtön az elején ejtek pár szót a felszerelésről, végszerelékekről, illetve csalizási módszereimről is.
Felszerelésem (1): 3,96 m Shimano Alivio BX Heavy Feeder, Shimano Baitrunner ST 6000 RA orsó, 22-es Spro Carp Feeder damil.
Végszerelékem: Drennan erőgumin gubancgátlós végszerelék 35 g-os cseppólommal, 18-as Dragon előke, 6-os Owner „50188” horog.
Felszerelésem (2): 3,60 m Spro Agressive Carp (By Döme Gábor) Medium Feeder, Spro Hardliner LCS 10500 orsó, 20-as Spro Carp Feeder damil.
Végszerelékem: Optima erőgumin gubancgátlós végszerelék 30 g-os cseppólommal, 18-as Dragon előke, 8-as Hayabusa KAZ162-es horog.
Csalizási technikám: Stonfo szilikon hajszálelőkén 1 szem vaníliás kukorica hosszában fűzve.
Az etetésre szánt csalogatóanyag rendkívül egyszerű volt: 2-3 héten keresztül áztatott öregkukorica. A gyorsabb erjedés érdekében tettem bele élesztőt is.
Sajnos lakóhelyemen, Tótkomlóson nincsen horgászatra lehetőség, ezért a tőlünk 12 km-re található mezőhegyesi Fekete-tóra járok horgászni hosszú évek óta. Rendkívül szép tó, rendezett, tiszta környezettel, kedves vendéglátással és - természetesen - gyönyörű halakkal! A gazdag halállománnyal rendelkező tóról tudni kell, hogy 2,5-3 hektáros, jellemző vízmélysége pedig 1,5-2 méter.
Május 29-én, kedd este mentem át először etetni, de ekkor még nem horgásztam, csak etettem.
1. nap (szerda)
Szerda reggel hajnali 5 órakor már bedobva várták feederbotjaim az etetett helyen a kapást.
Miután vízbe kerültek szerelékeim, 2 órán belül húzós kapással jelentkezett az első hal. Pár perces fárasztás után már sikerült is szákba terelnem a 2 kg körüli pontyot, majd matracra fektettem. Megszabadítottam a horogtól és azonnal visszahelyeztem éltető környezetébe. Sporthorgász vagyok, minden halat visszateszek, és nagyon fontosnak tartom a kíméletes bánásmódot. Azonnal visszadobtam a szerelékem, bízva a következő halban. 9 óra körül ejtős kapásom volt… a bevágást követően nagyon erősen védekezett a hal, és csak 10 perc után láttam meg, hogy amur csábult el a vaníliás kukoricára. 15 perces fárasztást követően sikerült megszákolnom a gyönyörű amurt, melynek súlya 4,60 kg volt. Fotózás, mérlegelés után ő is visszakerült a tóba. Ezután már lassan szedelőzködtem, de azt terveztem, hogy délután folytatom.
Délután 15:30-kor már ismét kint voltam, szokás szerint megszórtam a helyem, majd összeraktam a felszerelést. Érdekes módon látszott, hogy van az etetésen hal, de nem voltak hajlandók felvenni a csalit. 19 óra után egyszer csak erőteljes, nyeletőféket húzó kapás volt a Spro feederemen. Az azonnali bevágást követően éreztem, hogy ponty lesz, de nem kapitális. Ennek ellenére nagyon örültem neki, ugyanis egész nap nem nagyon fogtak pontyot a tavon. Szákolás után már a matracon pihent a kis, 2-es körüli tükrös. Visszaengedtem, majd visszadobtam a felszerelést, de a továbbiakban sikerült megúsznom kapás nélkül. Egyáltalán nem bánkódtam, hiszen elég jó napot sikerült zárnom egy ilyen kapástalannak vélt időszakban, és bíztam a remek folytatásban is.
2. nap (csütörtök)
Az előző napot kipihenve szokásos időpontomban, 4:30 kor már megérkeztem a tóra, a szokásos teendőket (etetés, felszerelés összeszerelése) elvégeztem, így 5:00-kor már az etetésen volt a felszerelésem. Őszintén szólva megleptek a történtek. 10 óráig egyetlen kapásom se volt. Igazából nem tudtam pontosan az okát, arra gondoltam, hogy az egész héten stagnáló 30 fokos hőség után estére ígért hidegfront miatt lehetett. A délelőtti hazaindulás előtt még etettem, és reméltem, hogy este kellemes meglepetés ér.
Délután talán még 3 óra sem volt, már a parton voltam. Érezni lehetett a hidegfront közeledtét, a szél is elkezdett fújni, és a hőmérséklet közel sem volt annyira tikkasztó, mint az elmúlt napokban. Megejtettem a szokásos horgászat előtti etetést, és miután bedobtam a felszerelésem a tökéletesnek vélt helyekre, vártam. Talán már 6 óra is elmúlt, de feederbotjaim mozdulatlanok voltak. A helyzet teljesen megegyezett a tegnap estivel. Az etetésen túrások, halfordulások látszottak, de nem akarta felvenni a csalit a hal. Megpróbáltam az erősebbik felszerelésemmel egy egyszerű lebegtetést, fűztem fel egy szem mézes pufit a vaníliás kukorica mellé. Visszadobtam és vártam a fejleményeket. 19:00 körül nagyon óvatos ejtős, majd húzós kapásom volt a lebegtetett szerelésen. Azonnal bevágtam, és már a bevágás pillanatában éreztem, hogy szebb halat sikerült megütni. Óriási kirohanással kezdett a hal, ám miután sikerült megfékezni, szép lassan tudtam húzni. Előttem 8-10 méterre úszott komótosan, mint az igazi nagyok. Ekkor már biztos voltam benne, hogy megérkezett a nagy ponty, amire vártam. 30 perces kemény fárasztás után sikerült barátnőmnek megszákolnia a hibátlan tükröst. Természetesen azonnal matracra került, majd megmértük. A ponty pontos súlya 8,80 kg volt! Mérlegelés után készült pár fénykép, majd következett a búcsú puszi, és már úszhatott is tovább.
Miután a hal visszakerült, még ráetettem a helyre, majd elkezdtem összepakolni a felszerelést. A távolban már halk morajlás jelezte, érkezik a vihar. Előttem állt még egy utolsó reggeli horgászat, de úgy gondoltam, ha véletlen megúszom kapás nélkül, már akkor is elértem a célom ezzel az etetéssel.
3. nap (péntek)
Az utolsó reggelemet kezdtem meg pénteken. A hidegfront megérkezett, lehűlt a levegő, és az eső is csepergett. Az előző esti fogás nem tántorított el, hajnali 5 órakor már kapásra vártak bevetett szerelékeim. Érdekes volt, hogy az eddigi reggeleken mindig árulkodó jelek voltak az etetésen, de ma reggel egy túrást se lehetett látni. Sikerült is megúsznom kapás nélkül az egész hajnalt, majd 10 óra körül a Spro feederen határozott húzós kapásom volt. Azonnali bevágást követően óriási kirohanással elindult a hal jobbra. Megállíthatatlanul ment, elképzelni nem tudtam, mi lehet az, csak ment és ment… 15 perc után sikerült partközelbe húzni, ekkor láttam meg a hibátlan, óriási tükröst. Még az esti fogás körülményei jártak a fejemben, és máris előttem volt a következő nagy ponty. 25 perc kemény fárasztás után sikerült felfektetnem a víztetőre, majd ismét barátnőmre maradt a szákolás. A merítés pillanatában kiakadt a horog a szájából, de óriási szerencsémre már a szákban pihent az öreg bajszos. Természetesen azonnal matracra került, majd megmértük. A hal súlya 10,10 kg volt! Ezzel lett új egyéni rekordom, még ha csak 5 dkg-mal is haladta meg a korábbit. Fotózást és puszit követően visszahelyeztük a tóba. Ezzel a hallal befejeződött számomra a hét. Nagyon nagy öröm volt bennem, ugyanis sikerült 4 pontyot és 1 amurt fognom a héten.
Azt hiszem, tökéletesen bebizonyította óriási vonzerejét az erjesztett kukorica. Egy próbálkozást mindenképpen megér mindenkinek, nem fog csalódást okozni! Írásom célja az volt, hogy bebizonyítsam, nem kell napokat eltöltenünk a vízparton, céltudatos horgászattal elég lehet 4-5 óra is arra, hogy megfogjuk életünk halát!
Írta: Bugyinszki Gábor
Fotók: Kotulák Krisztina
