Még teljes a sötétség, de tudom, bármelyik pillanatban megszólalhat az ébresztő. Alig múlt fél 4, de bármennyire gyors a zuhany, a falat reggeli, a tea, a bepakolás az autóba, ez bizony igénybe vesz vagy egy órát. Persze, hozzá kell tennem, ha sietek, akkor sem kapkodok, időnként még listám is van (bocsi…), hogy semmi ne maradjon otthon… mondjuk, a csonti a hűtőben… A mai célállomás a Győr-Moson-Sopron megyei beledi tavak, a Fás-tó és a Báger-tó. Ez kocsival úgy 20 perc, de mire odaérek, bizony kivilágosodik.
Az Előre Horgászegyesület Beled horgászházánál Horváth József halőrrel beszélgetek egy kicsit az előzetesen kiválasztott helyről, és úgy általában az elmúlt napokról. Tekintettel az eléggé változó júliusi időjárásra, a horgászok is hol sikeresebbek, hol kevésbé, de azért sok múlik azon is, mivel, hogyan horgászunk.
A Fás-tó és a Báger-tó az 1980-as évek elején jött létre az agyagbányászat után megmaradt gödrökben, vizét a mellette folyó Kis-Rábából kapta. Együttes területük meghaladja a 10 hektárt. A Fás tó nevéből adódóan akadóival komolyabb pálya, míg a nagyobb Báger tó alig akadós, bár kisebb kagylópadok itt is előfordulnak, de nem okoznak gondot. Kapitális pontyok, harcsák lakják a tavakat, de megtalálható az amur, a csuka, a süllő és persze a keszegfélék. Gyakran jönnek bojlisok, és népszerű a célzott harcsahorgászat, júniusban egy 49 kg-os, 182 cm-es példány akadt horogra, de a júniusi ponty is elérte 14,5 kg-ot.
A mai horgászatra a Báger-tavat néztem ki, pontosabban a tóba benyúló nádas sor déli oldalát. Izgalmas helyszínnek néz ki. Szeretnék szép pontyokat és amurokat fogni, de egyáltalán nem leszek elkeseredve, ha ezek nem ütik meg a kapitális méreteket.
Az elhelyezkedés egy kis időt azért igénybe vett, mivel segítség nélkül, egyedül érkeztem. Törtem is a fejem, hogyan oldom majd meg a fotózást! Egyesületi tóról és hétköznapról lévén szó, nem sokan horgásztunk a tavakon. Az állásokat a természet szépen elválasztja, így az nem jöhet szóba, hogy a szomszéd gyorsan odaugrik, így egyedül kell mindent megoldani. No, ez nem panasz, én jobban kedvelem az ilyen vizeket, még ha nem is olyan komfortos, mint egy állásokkal teli, halakkal zsúfolt tó.
A mai horgászatra elsősorban FermentX termékekkel készültem, több változatban, de mindvégig az egyszerűséget szem előtt tartva:
FermentX Tejsavas Ananász + Édes Ananász + Tejsavas 4X Mag Mix
FermentX Tejsavas Nagy Amur + Tejsavas 4X Mag Mix
Azért volt nálam Ready Method Fusion és Tropicana is arra az esetre, ha a nádszélek mellett, kereső horgászattal a nyílt vizet is célba venném egy kicsit. Horogcsaliként BlendeX Pop Up, FermentX Oldódó Pellet, Haldorádó Method Pellet és gumikukorica várta a bevetést, de még ott voltak az erjesztett magok is.
Gyorsan elkészültem az etetőanyagokkal: mivel az Édes Ananász kivételével mind kész etető, csak át kellett törni őket a szitán és hozzákeverni egy kis magmixet. Egy kicsivel több időt vett igénybe a teljes horgászállás felállítása, mivel a botokat mindig a helyszínen szerelem össze. Tudom, ezen sokan csodálkoznak, de én szeretek mindent külön tartani, szállítani.
A meghorgászandó távolság nem volt nagy, ennek ellenére egy 3,90-es heavy és egy 3,75-ös medium-heavy botot szereltem fel, mivel egyrészt nád mellett szándékoztam horgászni, másrészt az állás nem volt túl széles. Így megoldhatónak tűntek a várható fárasztások.
A szerelék esetében is az egyszerűségre törekedtem, Haldorádó Pellet Feeder és Method Flat kosarakat használtam 30 g-os méretben. Ezt követte az ütközőként is szolgáló gyorskapocs, melybe 10 cm-es előke került 10-es, szakállmentes, csalitüskés horoggal. Az orsókon 23-as és 20-as Haldorádó zsinórok, minden monofil, semmi fonott, a távolság miatt pedig dobóelőke sem feltétlenül indokolt. Igaz, így a főzsinór egy kicsit nagyobb terhelésnek van kitéve.
Első lépésben tejsavas, ananászos etető repült be a nád közelébe, csaliként pedig gumikukoricával könnyített erjesztett kukorica szolgált. A rövidebb bottal, Method Flat szerelékkel Ready Method Tropicana etetővel és Method pellet csalival igyekeztem a kissé távolabbi, nyílt vizet vallatni. A nád mentén előzetes etetést nem végeztem, inkább gyakrabban repült be a jól megtöltött pellet kosár.
Megvallom, jó ideig síri csend honolt mindkét bot esetében, és bár a nád mentén folyamatosan lehetett mozgást látni, a spicc nem mozdult. Időnkénti dobálgatásokkal telt el közel két óra, de egy általánosan halasított horgászvíz esetében ezen nincs mit csodálkozni. Ehhez vegyük még hozzá az időjárási körülményeket és természetesen a halak kapókedvét, hangulatát. Én is próbálkoztam rövidebb-hosszabb előkével a Pellet kosaras szereléken, variáltam a csalikat méretben és ízben. Tudtam, hogy előbb-utóbb, de megtörik a csend.
Úgy 9 óra tájban indult meg először és írt le szép ívet a bot spicce. A megemelést követően finom ellenállást lehetett érezni némi határozott pontyos tánccal színesítve, majd pár percet követően már a merítőben landolt az aznapi első ponty. Gyors kiemelés, matracra fektetés, horogszabadítás, fertőtlenítés, mérlegelés, és már mehetett is vissza éltető közegébe. Súlya 2,6 kg volt – nem egy óriás, de ami fontos, hogy szép, egészséges példány.
A kereső bot viszont nem nagyon mozdult, az egész horgászat alatt mindössze két szép keszeget hozott. Ezzel szemben a nád mentén igazán megélénkült az élet, beérett az etetés, szép sorjában jöttek a pontyok. A méretek nem nagyon változtak, igaz, beugrott két 3 kg feletti, de két kisebb fekete is. Nem bántam, mert mind egészséges volt, szépen húzták a botot és jól harcoltak.
Csalinak most a kikönnyített erjesztett kukorica működött legjobban, előkehosszként pedig a 10 cm. Az etetőanyagot tekintve azért váltogattam az ananászos és az amuros között, hátha tiszteletét teszi egy torpedó is. A déli órákban ők is elkezdték aktivizálni magukat, és negyed óra különbséggel egymás után sikerült akasztani két 2,5 kg-os amurt. Igaz, ismételten nem beszélhetünk kapitális méretekről, de élmény volt a fárasztásuk.
Sajnos a teljes napot nem szánhattam horgászatra, így 16 óra körül elkezdtem pakolgatni, de a nád melletti szereléket azért még bent hagytam. Egyszer csak hallom, megszólal az orsó! Odapillantva látom, hogy a bot is komoly ívben hajlik. Amint megemeltem, már érezni lehetett az eddigieknél nagyobb súlyt, majd kisvártatva az amuros mozgást. Ezzel kezdetét vette kettőnk külön kis csatája. Igyekeztem pontos és türelmes lenni, hagytam, hadd ússza ki magát, rázza a fejét. Az eredmény egy nyugodtan szákba csusszanó 5,1 kg-os amur, a nap legnagyobb hala, közel fél óra múltával. Megcsodáltam, aztán irány vissza a vízbe!
Összességében nem panaszkodhatom, mert bár átlagos méretű, de 11 db ponty és 3 db amur tette tiszteletét a matracomon. A FermentX etetőanyagok és a szerelékek is kiválóan működtek az egyesületi vízen. A nyílt vízi kereső horgászat viszonylagos eredménytelensége nem igazán aggasztott, mert megvallom, ezen a horgászaton inkább a nád melletti peca izgatott, az pedig bőven szolgált élményekkel. A nagyobb távolságban levő padokat, mélyedéseket pedig majd legközelebb vallatom.
