Nekem is, mint szerintem sok horgásztársamnak, a tavasz a kedvenc évszakom. Tűkön ülve várom a nap első melegebb sugarait. Amint a Balaton hőfoka elkezd emelkedni, eléri a 4-5 Celsius-fokot, neki is vágok a horgászatnak. Ez idén február közepén kezdődött el. Elég nehezen indult a szezon, de végül a kitartásomnak köszönhetően szuper horgászatokban volt részem. Ezekről olvashattok most részletesebben.
Helyszín:
Tavaszi feederes horgászataim helyszínének mindig a környéken lévő strandok közül szoktam választani. Ez most sem volt másképp. Idén a szezont a Badacsonytomaji strandon kezdtem. Egy héten keresztül minden délutántól késő estig vallattam a pályát. Néha több, néha kevesebb sikerrel. Mikorra mondhatni minden összeállt, beütött a koronavírus járvány. Sorra jöttek a korlátozások, amik a strandok bezárását eredményezték számos településen. Egyik napról a másikra megszűnt minden ilyen lehetőség. Nem igazán tudtam elfogadni a helyzetet. Végül néhány telefon után, segítőkész ismerőseimnek köszönhetően, hamar találtam is két privát stéget, ahol minden adott volt egy igazán jó horgászathoz.
Az első helyszín Ábrahámhegyen volt. Ez a Balaton középső medencéjében található, azon belül is az északi parton. A második stég pedig Szigligeten volt. Ez a tó méltán híres nyugati medencéjében helyezkedik el, ami tavasszal nagyon jó fogási esélyekkel kecsegtet.
Első nap, első helyszín:
Végre megvoltak a helyek és adott volt minden, így hát nem vártam sokat! Egy szép áprilisi reggelen útnak is indultam az első helyszínre. Kellemes, évszaknak megfelelő idő fogadott a vízparton. Örültem, hogy kint lehetek, közel két hét kihagyás után. Nem kapkodtam a kipakolással, figyeltem minden apróságra.
Miután készen állt minden, és megtörténtek az első dobások, elégedetten ültem le a székembe. Kétféle szerelékkel készültem, a rövidebb botomon egy 35 grammos Pellet Feeder kosár volt, ezt a botot ki is mértem 95 méter távolságra a maximális pontosság érdekében. A másik készségemen egy 65 grammos, XL-es Long Cast Method Feeder kosarat használtam. Ezzel az volt a tervem, hogy kereső horgászatot végzek, ha kell, akár 130 méter távolságra.
Reggel 7 óra lehetett, épp a felkelő nap első sugaraiban gyönyörködtem, mikor megszólalt a jobb oldali botom fékje. Gyorsan jött az első potyka, nem számítottam ilyen hamar kapásra. Nem volt egy óriás, valószínű a friss telepítések egyikével került a Balatonba.
A csali egy igazi tavaszi, balatoni klasszikus volt, az ananászos SpéciCorn. Nem volt kérdés, hogy ismét ezt dobjam-e vissza. Ezt a kis egészséges tövest sok szép társa követte.
Valamivel 10 óra után megérkezett az ígért déli szél, ami viharos erejével méteres hullámokat korbácsolt a magyar tengeren. Ekkorra már túl voltam rengeteg szép pontyon, amik közé beesett egy közel kilós dévérkeszeg is.
Idővel az is kezdett kirajzolódni, hogy melyik végszerelék és taktika muzsikál jobban. Én is meglepve tapasztaltam, hogy 10 pontyból 8 a bordás kosaras végszerelékre jött.
Itt elkezdtem gondolkodni, de az erős szél miatt nem váltottam szereléket, mert a By Döme TEAM FEEDER Long Cast Method kosárral így is pontosan tudtam horgászni nagy távolságra. Nem bántam, hogy ekkora hullámok vannak. Ilyen időjárási körülmények között mindig intenzíven szokott táplálkozni a hal, és ez most is bebizonyosodott. Folyamatosan érkeztek a kapások, és végre a méret is elkezdett növekedni… Délután 3 felé járhatott az idő, mikor egy lassú, de határozott húzós kapásnak emeltem be. Éreztem, hogy talán egy jobbacska ponttyal akadtam össze. Kíméletesen fárasztottam, nem akartam elveszteni. Ekkor ütött be egy kis nehézség, kapás volt a másik boton is! Füstölt az orsó, de higgadt maradtam. Kifárasztottam az első halat, viszonylag hamar sikerült is megmerítenem. Bő 5 kilósnak saccoltam.
Kitettem a matracra és siettem a másik bothoz. Szerencsére megvárt ezen is a hal. Gyorsan sikerült szákba terelnem ezt is: szép, pocakos kis tükrös volt.
Estére a szél gyengülésével párhuzamosan ritkulni kezdtek a kapások, és látszott, hogy sokkal óvatosabban táplálkoznak a halak. Úgy döntöttem, felrakom Tornado Waftert. Édes Szamócás ízben került a tüskére. Bedobástól számítva kettő perc sem telt el, és a horgomon küzdött a következő ellenfél. Hibátlan kis töves volt. Épp a horogtól szabadítottam meg, mikor elsült a másik botom is. Ismét dupla kapás… Hamar partot ért a delikvens, egy gyors fotó a halakról a matracon, és engedtem is el őket.
Elkezdett sötétedni, a napkorong lebukott a horizonton. Csodálatos este volt, gondoltam, hátha sötétedés után beesik néhány darabosabb hal még, ezért belepróbálok az éjszakába.
Kitartottam egészen éjfélig, de nem sikerült már nagyobb halat fognom. Az „egyenpontyok" jöttek továbbra is 2-4 kilogramm között. Belőlük napközben több mint harminc darabot fogtam. Igazi örömpeca volt, ezért úgy döntöttem, befejezem a horgászatot. Tanulságos peca és egy szuper vízparton töltött nap volt.
Második nap, második helyszín:
Egy kis pihenő után célba vettem a második helyszínt. Irány Szigliget!
Összegezve az előző napi tapasztalatokat nem volt kérdés, hogy már mindkét botomon Pellet Feeder kosaras végszerelékkel vágok neki a horgászatnak. A távolságokat újra kimértem mindkét boton, viszont ezúttal kereken 100 méteren akasztottam ki a zsinórt az orsóim klipszébe.
A napot 15 dobás alapozó etetéssel kezdtem. Sok halra számítottam ismét, abban bíztam, hogy így jobban magam előtt tudom tartani őket. 8-10 percenként dobtam újat a horgászat elején, hogy addig is folyamatosan kerüljön kaja a vízbe. Talán a harmadik dobásnál jártam, nem telt még el fél óra, mikor megérkeztek az első kapások.
Ennyi idő kellett, hogy szépen felépüljön a hely. Az egész délelőtt erről szólt, folyamatosan érkeztek a szebbnél szebb pontyok. Viszont a méret nagyon elaprózódott.
A csalikat az egyik boton végig próbálgattam, mivel tudom esetleg növelni a halak méretét. Emellett a másik boton végig kitartottam az Édes Szamócás Tornado Wafter mellett. Egy csalival, ha nem hagyta el a hal fárasztás közben, gond nélkül tudtam fogni akár 4-5 pontyot is.
Kora délután elállt a szél, kisimult előttem a víz. Látszott, hogy a halak elemelkedtek a fenéktől, folyamatosan pontyugrások voltak az etetésem körül, és a kapások száma is drasztikusan csökkeni kezdett. Picit elfáradtam a délelőtti nagy hajtásban, csak ültem a stég szélén és néztem elmélyülten a tájat. Akkor éppen nem érdekelt annyira az átmeneti kapástalanság…
Kényelmesen megvacsoráztam, közben lassan elkezdett sötétedni. Közeledett a szürkület, ez a Balatonon is mindig egy nagyon jó időszak. Ismét 15 dobás került a vízbe etetés gyanánt, és kezdődhetett az éjszaka.
Amikor tehetem, mindig kint maradok sötétedés után. Nem csak azért, mert néha jobbak a fogási esélyek, van egy olyan hangulata e horgászatoknak, ami minden alkalommal magával ragad.
A forgatókönyv nem változott, a megszokott lendülettel érkeztek továbbra is a kapások. Sorra fogtam a szép pontyokat, viszont a méreten most sem tudtam javítani.
23 óra felé a kapások száma is csökkeni kezdett, én pedig igazán kimerültem. Ideje volt pakolni és hazaindulni. Pakolás közben azonban ért még egy apró meglepetés…
Etetőanyagok és csalik:
Az etetőanyagomat nem bonyolítottam túl, egy olyan keveréket választottam, ami nekem itt, a Balatonon korábban is nagyon jól működött már.
Ennek az alkotóelemei a következők:
- 1 csomag Haldorádó Vad Ponty
- 1 csomag Haldorádó Fluo Energy Ördögűző
- 1 dl Haldorádó Spéci Additive Japán Krill
- 2 doboz csemegekukorica, ezt nagyon fontos, hogy horgászat közben folyamatosan adagoljuk az etetőanyaghoz. Ha egyben adjuk hozzá, a kaja kiszívja a nedvességet a kukoricából, és a kiszáradt szemek lebegni fognak. Ez nem jó, erre érdemes odafigyelni.
Mindkét napot ezzel a keverékkel horgásztam végig, egyik kedvenc balatoni kajám lett az utóbbi időben.
Csalik tekintetében egyet tudok kiemelni, ez az Édes Szamóca Tornado Wafter. A pontyaim nagy részét ennek köszönhetem. Ez volt az a csali, amivel teljesen ki tudtam szűrni a keszegféléket, és a pontyok méretét is ezzel tudtam növelni.
Összegzés:
Nagyon tartalmas és élménydús horgászatok vannak mögöttem. Sikerült sok új, értékes tapasztalatra szert tennem és rengeteg szép pontyot fognom. Nagyon elégedett vagyok ezzel a 2 nappal, közel 80 darab pontyot sikerült fognom.
Biztatok mindenkit, hogy próbálja ki magát a Balatonon, mert felejthetetlen élményekre lehet szert tenni. A folyamatos telepítéseknek köszönhetően páratlan a tó halállománya, így mindenkinek igazi élménypecában lehet része Minden horgásznak, aki ügyel a részletekre.
Írta és fotózta: Szoják Benedek
