Egyik hétvégén a poroszlói gáton mentünk autóval horgászhelyet keresve, de sajnos nem találtunk egyetlen egyet sem. A kíváncsiság azért élt bennem és egy pár emberhez odamentem megérdeklődni, mit rejt a haltartó? A horgászok azt ecsetelték, hogy megfelelő etetőanyaggal és csalival szép pontyokat lehet fogni, sőt egy kis szerencsével nagyobb testű halakat is horogra lehet csábítani. Ez felkeltette a figyelmemet és már tudtam, hogy milyen csalival kell majd itt próbálkoznom.
Poroszlón rengeteg jó horgászhely van és nagyon nagy a vízterület. Tudtam, hogy rengeteg 3-4 nyaras pontyot telepítettek a Tiszába, de nem tudtam, hogy mire számítsak. Az emberektől megtudtam, hogy a kapások reggel 5 és 12 óra között zajlottak le, valamint este 6 és 11 között. Tehát beszereztem a lehető legjobb minőségű etetőanyagot és csalit, amiket természetesen a Haldorádó termékek közül válogattam ki. Meg akartam találni azt a csalit, ami a legmegfelelőbb. Kis töprengés után a Haldorádó Finom Pontypellet mellett döntöttem mézes-pálinkás ízesítésben, valamint egy rég bevált csalimat, a Vörös Démon ízesítésű kukoricát választottam. Etetőanyagnak - mivel pontyot próbáltam fogni - a Nagy Ponty és a Mézes Pálinka etetőanyagból választottam 1-1 kg-ot.
Azért választottam ezeket a csalikat, mert tudom, hogy hiába varsázzák nagy mennyiségben, a vízben van törpeharcsa. Emiatt egy olyan csalizási formát használok, amit a törpe nem szeret. A csalit lebegtettem. A mederfenéktől mindössze 5-7 cm-re emelem ki a csalit, de ez is elegendő ahhoz, hogy a törpéket hidegen hagyja. Ezenfelül mivel Finom Pontypellettel horgászom, azt horogra is tűzhetem és hajszálelőkén is felkínálhatom. Kedvelem a szilikon előkés felkínálást, mivel szerintem ez a legegyszerűbb és nem is szeretek bíbelődni a stopperekkel. De mindenekelőtt - még a horgászat előtt, otthon - ki kell próbálni, hogyan lehet a legmegfelelőbben horogra helyezni a csalikat, emellett egy befőttesüvegben érdemes kipróbálni a lebegtetést. Az én esetemben a csali teljesen felemelte a használni kívánt horgot, ami véleményem szerint nem annyira vonzó a halak számára, ezért a horogtól kb. 5 cm-re egy apró sörétólmot helyeztem el. Így a csalink pont abban a magasságban fog lebegni, ahol az etetőanyag kifejti hatását.
Végre teljesen felkészültem arra, hogy élesben is tesztelhessem ötleteimet és praktikáimat. Azt tudtam, hogy a hétvége nem jöhet számításba és a hétfő reggel sem, mert valaki csak akkor indul haza a kitartó éjszakázók közül, ezért kedden hajnali 4 órakor már kint is voltam a vízparton, hogy a megannyi horgászhely közül kiválasszam a megfelelőt. Bejött a számításom: könnyedén kiválaszthattam a helyemet, mivel rajtam kívül csupán négyen voltak kint ilyen korán, így a legjobb helyen tudtam horgászni.
Kipakoltam a kocsiból és elkezdtem a botomat összeszerelni. A kétfajta etetőanyagot összekevertem és úgy adtam hozzá a megfelelő mennyiségű vizet. Az így elkészített keveréket etetőkosárral juttattam be. Az előttem található nádfalat szerettem volna meghorgászni és oda is etettem. Etetőkosárral mindössze 10-12 dobással etettem, úgy gondoltam, hogy ez alapozásnak megfelelő és elegendő. 5 óra körül dobtam be először a felcsalizott végszerelékemet, amin lebegtetett Finom Pontypellet volt. A bedobás után kb. 30 perccel érkezett az első kapás és az első ponty. A kapás és bevágás után egyből megugrott a nádfal felé, de vissza tudtam fordítani és sikeresen meg tudtam szákolni. A tőponty 1-1,5 kg között volt.
Ezután egy óra szünet következett, mivel egyáltalán nem volt kapásom. Azt hittem, hogy valamit rosszul csinálok, de nem tudtam, hogy mit. Feltettem tehát a horogra egy szem kukoricát Vörös Démon ízesítéssel és egy szem Finom Pontypelletet. Bedobtam. 10 perc sem telt bele, és egy gyenge pöccintés mutatkozott a feederbotom spiccén. Eleinte azt hittem, hogy valami sneci nekiúszott a damilnak, de rövid időn belül egy kicsivel erősebb húzást érzékeltem, erre viszont már be is vágtam. Először azt hittem, hogy törpét fogtam, de ahogy a hal a part közelségét megérezte, megugrott - ekkor úgy láttam, hogy ponty, aminek nagyon megörültem. Hamarosan meg is szákoltam, és ahogy kiemeltem, megláttam, hogy egy nagy kárászt zsákmányoltam. 32 cm-es és közel 1 kg-os volt! Nagyon megörültem neki, visszaengedtem, újracsaliztam és dobtam is vissza.
Ezek után csak keszegek akadtak horogra, de sajnos tenyeresnél nagyobb dévérek nem mutatkoztak. Nem értettem, hogy kedves barátaim, a nagy dévérek hol vannak. Fontos megemlítenem, hogy ezeket a halakat mind lebegtetett-fűzött csalival fogtam. 9 óra körül tettem fel 1 szem kukoricát és 1 szem mézes-pálinkás Finom Pontypelletet. Bedobás után pár perc múlva erőteljes kapással jelentkezett egy jónak gondolt hal. A megakasztás után éreztem, hogy rajta van a ponty, aztán a bot megkönnyült, mintha leakadt volna a hal. Csak a fejemet csóváltam, de tudtam, hogy ilyen megtörténik… ha rosszul akadt a horog, a hal lemaradhat - ez mindennapos. A parttól kb. 6-7 méterrel viszont heves ellenállásba ütköztem. A hal nem akadt le, hanem kifelé úszott, ahogy megszúrta a horog. Szákolás után kiderült, hogy az akadás tökéletes és egy újabb ponty sikeres fárasztásának élményével gazdagodtam. Az előző pontyhoz hasonló súlyban egy szép tükröst sikerült szákba terelnem.
A ponty visszaengedése után elgondolkodtam, hogy milyen csalit tegyek fel, mivel az első pontyot lebegtetett csalival fogtam, a másodikat pedig süllyedővel. Nem akartam egyetlen egy törpeharcsát sem, de aki mer, az nyer alapon süllyedő mézes-pálinkás Finom Pontypelletet és egy szem Vörös Démonos kukoricát fűztem fel. 20 perccel a bedobás után egy szép kapással jelentkezett az újabb ponty. Rögtön tudtam, hogy mit akasztottam, mert a bevágás után egyből a sodrás irányával megegyezően kezdett úszni. Kb. 10-15 méter zsinórt húzott le. Ameddig leláttam a mederig, csizmaszárig belementem a vízbe és megpróbáltam visszafordítani. Nagy nehezen sikerült is, és kb. 10 perces fárasztás után a nap utolsó és egyben a legnagyobb, 3 kg körüli halát sikerült megszákolnom.
A ponty visszaengedése után még jó néhányat dobtam, de sajnos nem tudtam több halat fogni. Összegzésképpen elmondhatom, hogy a halak fogása reggel 5 és 11 óra között lezajlott. Azt sokan furcsának gondolhatják, hogy nagyobb keszeget nem fogtam, azonban a nagyméretű csalikat csak nagytestű halak tudták felvenni. Ha valaki egy jó és eredményes napot szeretne eltölteni a vízparton, akkor fontos a megfelelő horgászhely és csali kiválasztása. Ha lebegtetni vagy balanszírozni szeretnénk a csalinkat, akkor azt a horgászat megkezdése előtt akár még otthon is érdemes kipróbálni egy vízzel feltöltött befőttesüvegben, így a felcsalizott horog helyzetét a vízben jól meg lehet vizsgálni és pontosan be lehet állítani a kívánt lebegtetés méretét is. Ha rendesen felkészülünk egy horgászatra és a megfelelő minőségű termékekkel horgászunk, nem érhet meglepetés minket még egy olyan hatalmas vízterületen sem, mint a Tisza. Sok szerencsét minden horgásztársamnak!
Írta és fotózta: Árvai Ádám
