Horváth Éva az 1998-ban megrendezett Miss World Hungary szépségkirálynő választáson megszerzett győzelmével vált egy csapásra ismertté Magyarországon. Ez immár 11 éve történt, és mégis minden túlzás nélkül állíthatom, hogy Horváth Éva népszerűbb, mint valaha! Miért ilyen „nagy csoda” ez, és miért hangsúlyozom ezt ennyire? Mert nagyon sok gyönyörű hölgy él kis hazánkban, de többségük olyan, mint a hullócsillag… Nagyon fényesen világítanak, de csupán rövid ideig, majd nyom nélkül eltűnnek. Éva semmiképpen sem nevezhető hullócsillagnak, sőt akik figyelemmel kísérik pályafutását, jól láthatják, hogy egyre magasabbra ível karrierje. Nemcsak gyönyörű, hanem rendkívül intelligens, nagyon barátságos és közvetlen, nem az a tipikus „nebáncsvirág”, nyafka csaj, aki földre sem lépne. Nagyon szereti a természetet, és minden érdekli, amely szabadban végezhető.
Horváth Éva egy reggeli műsorban, amely az RTL Klubbon volt látható, Stohl Andrással a horgászatról beszélgetett, ekkor derült ki, hogy a gyönyörű műsorvezető is horgászott már, és kifejezetten érdeklődik - hogy őt idézzem - e „jópofa” dolog után. Ültem a TV előtt és rá kellett döbbennem, hogy az eddig oly távolinak tűnő, megközelíthetetlennek hitt „királylány” egy „átlagos”, normális nő. Őt is érdekli a horgászat?! A kedvesemmel együtt láttuk ezt a rövid párbeszédet, és ő szólalt meg elsőként: „Miért nem hívod meg horgászni? Biztos tetszene a férfiaknak!”. Efelől nekem sem volt kétségem, de ekkor még nem tudhattam, hogy a TV-ben elhangzott dolgokat csupán azért mondta Éva, mert ezt kellett mondania, vagy így is gondolja?!
Rövid kutakodás után megtaláltuk azt a - természetesen horgász - közvetítőt, akinek a személye garancia volt arra, hogy nem unatkozó „hülyegyerekek” próbálják meg valamibe belerángatni. Éva már az első beszélgetés során rendkívül készséges volt, és meglepően nagy érdeklődést mutatott a horgászattal kapcsolatos meghívásunk iránt. Nem mondom, hogy tévedhetetlen vagyok, de biztosra veszem, ha nem lett volna kedve a horgászathoz, ha valóban nem érdeklődne utána, nincs a világon az a pénz, amiért erre rá tudtuk volna venni. Amikor rákérdeztem, hogy „kivel kell egyeztetnem, ki a managered?”, akkor mosolyogva mondta, hogy „jó számot hívtál, velem”. Ekkor vált egyértelművé számomra, hogy Éva tényleg nem egy elveszett nő, rendkívül céltudatos és határozott személy, ezért nem tűnt el a süllyesztőben, ezért tud nap mint nap az érdeklődés középpontjában maradni. Ezért izgatja a férfiak fantáziáját mind a mai napig… :)!
Évát mindenképpen egy olyan kulturált és nagy halsűrűségű vízterületre szerettem volna meghívni horgászni, ahol a fogás szinte garantált. Így esett választásom a nyíregyházi Verba tanya horgásztóra. Az sem titok, hogy a nagy találkozás előtti estén én már a helyszínen voltam, hogy felmérjem a terepet és megtaláljam a nyerő csali(kombinációt). Halat ugyan fogtam, de a legnagyobb súlya sem haladta meg a 2 kilót. Ezzel aztán nem lehet dicsekedni… Így vágtunk neki a másnapi éles forgatásnak. No mindegy, lesz, ami lesz…!
Éva megérkezésekor mindenkinek leesett az álla. Lenge öltözékével és csábító mozgásával gyorsan magára vonta a tóparton horgászók figyelmét. Egy pillanatra megállt az élet a vízparton és mindenki arról sugdolózott, hogy „láttad, Ő Horváth Éva, jobban néz ki élőben, mint a TV-ben!”. Csinos öltözékét és csodálatos alakját azonban sokáig nem csodálhattuk, ugyanis a szeszélyes időjárás miatt, több réteg ruhát kellett magára vennie. Így viszont már tényleg a „lényegre”, a horgászatra koncentrálhattunk.
Éva nagy örömmel és élvezettel mesélte, hogy édesapja - ezt talán kevesen tudják - tengerész volt. Éva 10 éves koráig nyaranta vele tartott és együtt halásztak, horgásztak. Ekkor fertőződött meg a halfogás élményével. Később a balatoni nyaralások során spiccbottal kergették az apró sneciket a kikötőkben és a mólok végein. Igazán nagy halat azonban ez idáig még nem fogott.
Nagy érdeklődéssel fordult minden horgászattal kapcsolatos termék és eszköz felé. A legjobban a halcsalogatók, etetőanyagok, pelletek, aromák és csontkukacok érdekelték. A csontiktól kezdetben kissé irtózott, de hamar levetkőzte gátlásait és önállóan is fel merte tűzni a horogra.
Évának, hogy maradandó élményben lehessen része, és hogy a horgászat minden fontos elemével megismerkedhessen, egy horgász ötpróbát találunk ki. Íme, ami rá várt:
- próba - Önállóan kellett csaliznia, amely során csontkukacokat tűzött a horogra.
- próba - A végszerelék bevetése.
- próba - Kapás során a hal megakasztása, majd kifárasztása
- próba - A horog kiakasztása a hal szájából és horog ütötte seb fertőtlenítése.
- próba - A hal visszaengedése.
Nos, Éva hősiesen teljesítette a próbákat és nem ijedt meg az újabb feladatoktól sem, amelyek sikeres teljesítése után tiszteletbeli horgásszá fogadtuk.
Bizonyára ismerős a mondás, hogy „szűz kéz szerencsét hoz”. Ez itt is bebizonyosodott: tulajdonképpen folyamatosan kapás kapást ért, amely során egyre szebb és nagyobb halak akadtak a horgunkra. Talán ők is kíváncsiak voltak a nem hétköznapi horgászra :)?!
Egy biztos, a vártnál lényegesen mozgalmasabb és izgalmasabb volt a horgászat. Éva egyre jobban élvezte a 2-3-4 kilós halakkal folytatott küzdelmet, és többször hangsúlyozta, hogy „nem is hitte volna, mennyire érdekes a sporthorgászat”. Amikor rákapott a dolog ízére, egyre inkább az érdekelte, hogy mekkora halak élnek a tóban.
Amikor a megbeszélt, forgatásra szánt idő letelt, mindenki biztosra vette, hogy udvariasan, de rövid időn belül távozik. Ekkor azonban ismét nagyon kellemesen csalódtunk benne. Éva azzal a kéréssel állt elő, hogy „szeretne fogni egy igazán nagy halat!”. Ez is egyértelmű jelzés volt arra, hogy valóban érdekli és tetszik neki a horgászat. Örömmel fogadtam kérését, de ez még egy akváriumban sem garantálható, nem hogy egy élő tavon! Amikor közöltem vele, hogy „ez akár több órát is igénybe vehet, és még akkor sem biztos”, még így is érdekelte. Ekkor már nemcsak mint nőt, hanem mint kitartó horgászt kezdtük csodálni, hiszen valóban van türelme. A türelem pedig, mint tudjuk, rózsát… jelen esetben halat terem. Az első igazán termetes hal egy 6 kiló körüli ponty volt, amely már kellőképpen megdolgoztatta Évit.
Nagyon örültünk a nagy fogásnak, de Éva még mindig nagyobb halat akart fogni. „Hát nem semmi csaj”, kommentáltuk, „nem tágít, amíg meg nem kapja, amit akar”! A halfogás üteme a délutáni órákban kissé csökkent, viszont az egyedsúly nőtt. Ami azonban búcsúhalként beköszöntött, az minden várakozásunkat felülmúlta. Éva horgára egy hatalmas amur akadt, ami csak akkor derült ki, amikor a part közelében megmutatta magát. A szokásos amur trükköt alkalmazva, szinte a partig engedte vontatni magát. Még az is kérdéses volt, hogy megvan-e a hal, illetve amikor egyértelművé vált, hogy horgon van, akkor sem gondoltuk 1-2 kilósnál nagyobbnak. Aztán egyszer csak felrobbant a víz, és elszabadult a pokol! Ekkor mutatta meg magát a hatalmas jószág. A jól összehangolt felszereléssel és az egyre gyakorlottabb - és kétségkívül rendkívül szerencsés - újdonsült horgásszal azonban nem tudott megbirkózni a nagy öreg. Jó 15 perces fárasztás végén a hasát mutatva jelezte a nagy amur, hogy Ti győztetek! Amikor megszákoltam, alig fért a nagyméretű merítőhálóba, a farka is kilógott! Az amur pontosan 10.450 gramm súlyú volt! „Erre vágytam!”, mondta boldogan Éva. Lám, kitartása és türelme most is meghozta gyümölcsét.
Mellesleg jegyzem meg, hogy 5 éve járok a Verba tanya horgásztóra, és megszámolni sem tudnám, hogy hány halat tereltem már szákba itt, de eddig 10 kiló feletti amurt még soha nem fogtam én sem. Szóval Éva nem csak szép és intelligens, hanem rendkívül szerencsés is, vagy csak jól választja ki partnereit… :)?!
A nem hétköznapi eseményekről készült videó visszaadja a jó hangulatú horgászat minden izgalmas és érdekes pillanatát, ezt garantáltan érdemes megnézni!
Írta: Döme Gábor
Fotók: Takács Péter, Döme Gábor, Csapi Károly
Videó: Pethő Balázs, Takács Péter