A címben felállított tézissel alapvetően nem értek egyet, viszont a közelmúltban egy horgászatom újfent rávilágított, hogy bizony vannak olyan vízterületek és szituációk, amikor a siker érdekében szükség van a nagyméretű csalikombinációkra. E horgászatom legizgalmasabb pillanatait szeretném megosztani veletek és azokat az ötleteket, megoldásokat, amik végül eredményhez vezettek!
Nagyon kedvelem azokat a tavakat, ahol nagy dobásokkal lehet termetes pontyokat fogni. Egy ilyen horgászat reményében választottam a derekegyházi tórendszer jelenleg horgászható legnagyobb tavát. Ez a vízterület „L” alakú, 14 ha alapterületű és kifejezetten sekély. Egy tipikus alföldi tó, ami gyönyörű halakat rejt. 2019 tavaszától lehet ezen a tavon horgászni, a másik három, lényegesen kisebb tó mellett. Megvallom őszintén, tavaly tavasszal rápróbáltam erre a tóra, de nem voltam lenyűgözve. Hemzsegtek az apró pontyok, amik szinte mindent azonnal felfaltak. Csak nagyon nehezen sikerült egy-két szebb halat szákba terelnem. A megfelelő és hozzáértő halgazdálkodásnak köszönhetően viszont az elmúlt egy évben nagyon sokat fejlődött a tó halállománya. A közösségi oldalakat böngészve egyre több szép fogással találkoztam, amitől újfent kedvet kaptam, így tettem ismét egy próbát.
A tó méretéből és adottságaiból kifolyólag a siker érdekében mindenképpen nagy távolságba kell horgászni. Ezt erősíti, hogy az „L” alakú tó hosszabb, külső ívén lehet csak horgászni, a belsőn tilos. A halak ösztönösen húzódnak egyre beljebb és beljebb a horgászható parttól távoli, úgynevezett nyugalmi zónába. Nem kérdés, hogy az lehet itt igazán eredményes, aki minél távolabb, ehhez a zónához legközelebb tudja a végszerelékét bejuttatni. Ennek fényében állítottam össze a felszerelésemet.
Ragyogó napsütés és igazi kora nyári idő fogadott reggel. A szél is alig fújt, érezhető volt, hogy meleg nap lesz. A halőr, Misi bácsi, jó szokásához híven napijegyváltás közben ellátott a legfrissebb információkkal és tanácsokkal. Ő azon kevesek egyike, akinek tanácsai valóban értékesek, így minden itteni horgászatom előtt kikérem azokat és igyekszem megfogadni őket. „Dobj jó messzire és nagy csalikat rakj fel!”, jött a segítő útmutatás. Mint később kiderült, a siker kulcsa valóban ez volt.
Segítőm tanácsait megfogadva 100 méter körüli dobásokkal és egy nagyméretű csalikombinációval kezdtem a horgászatot. Némiképp magam is meglepődtem, amikor a bedobástól számítva alig negyedóra elteltével ellentmondást nem tűrő, vehemens kapás jelentkezett a balos botomon. A bevágás pillanatában az is egyértelművé vált, hogy mindjárt elsőre egy igazán nagy pontyot sikerült akasztanom. Ahogy hosszas fárasztás után szákba tudtam terelni ezt a halat, a másik botom is rögtön elsült. Ez a hal sem ígérkezett rossznak, nem adta könnyen magát, de végül, alig fél óra horgászat után két termetes ponty feküdt a matracon.
Jó néhányszor megtapasztaltam már, hogy egy remek kezdés után gyorsan „belaposodott” a horgászat, így csak remélni mertem, hogy most nem így történik. Szerencsére a halak partnerek voltak egy jó pecában, így nem sokat kellett várnom az újabb kapásokra.
Ez egy olyan horgászat volt, amikor jó időben voltam jó helyen, ráadásul tökéletesen sikerült eltalálnom a halak éppen aktuális ízlését is. Ilyen az, amikor minden 100%-osan összeáll. Nézzük, mi is kellett mindehhez!
Természetesen ezt az óriási gombócot csak a Master Carp Pro 420LC feederbotommal tudtam eldobni. A Royal Method Carp 420H feederbot method kosarát a hagyományos módon töltöttem meg. Azonban a horgászat végére egyértelművé vált, hogy a duplán töltött kosár sokkal jobban működött és lényegesen több halat is adott. A halfogás üteme állandósulni látszott, a bedobások után 20-25 perccel már görbültek is a spiccek.
Ez egy olyan remek horgászat volt, amiben titkon mindig bízom és reménykedem. Ezen a napon tökéletesen működött minden elképzelésem és ötletem, illetve nyilvánvalóan óriási szerencsém is volt. 12 db pontyot sikerült a nap végéig fognom, amivel nagyon elégedett voltam. A kíváncsiságom persze nem hagyott nyugodni, így a nap folyamán rápróbáltam a kisebb méretű csalikra is, de be kellett látnom, hogy ezek itt nem igazán működnek. Rendszerint egy átlagos vagy egy egészen kicsi ponty szájában kötöttek ki ezek a falatok. Bár a derekegyházi tórendszer egyáltalán nem ismeretlen számomra, ez a tó mégis egy új kihívás és egy megfejtésre váró titok volt, és mint kiderült semmiben nem hasonlítható a tórendszer többi tavához. Teljesen más stratégiára volt szükség a sikeres horgászat érdekében. Ugye, milyen érdekes?!
Írta: Borbiró Ádám
Fotók: Szatmári Kata
