Emberek milliói horgásznak. Hogy miért ragadnak annyian horgászbotot a kezükbe, és miért járnak foglalkozásuktól függetlenül nők és férfiak, gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek a vízpartra? Mert horgászni jó! És, hogy mindannyian részesedjünk a kimondhatatlanul gazdag és változatos horgászvilág élményeiből, nem is kell ahhoz sok minden, csak egy kis akarat, némi horgászfelszerelés és egy víztükör. A horgászalbumomból kiragadott fényképcsokorral kívánok könnyed szórakozást a Haldorádó látogatóinak.
Emberek milliói horgásznak, és egészen biztosan így lesz ez ebben a 2006-os esztendőben is. Van, aki kijelölt horgászpályán veti be a horgát, a népesebb tábor inkább hetedhét zsombékon túl, ahol a kurta farkú kis vaddisznócsemete túr, a vadvizek legeldugottabb zugában űzi a horgászbotos mesterséget. Lényegében ahányan vagyunk, annyifelé járunk, de azért megesik az is, hogy egypáran ugyanazon a horgászvízen találkozunk. Nálam az utóbbi időben szinte megszokottá vált, hogy a tetthelyre érve rákattintgassak a digitális barátom kioldójára. Így a kalandokat rejtő, horgászvilágról mesélő felvételek hosszú időkre megmaradnak, és néha a dermesztő, szeles téli napokon elő is szedegetem őket. Mert a zimankóban ugyebár, jólesik felidézgetni az élményeket, elmélázni azon, vajon miből is tevődik össze a horgászélet. No de hadd meséljenek az előkerült képek!
De itt vannak még a bíborszínű hajnalok, a vízparti csodás naplementék, az évszakok váltakozásának varázsa, a kapásvárás, bevágás, fárasztás és a szákolás körüli izgalmak.
Túl vagyunk azon a sikeres horgászéven, amelyről a fotóalbumból előkerült képek mesélnek, és beléptünk talán egy még eredményesebbe.
A leendő és az új horgásztársaimnak sok szép horgászélményt kívánok a 2006-os horgászesztendőben!
