Ha elhasználjuk a cipőnket, veszünk egy másikat! Ha elromlik a telefon akkumulátora, szintén veszünk másikat, de a törött horgászbotot és a meghibásodott orsót is valószínűleg előbb vagy utóbb így pótoljuk. Mindannyian tudjuk, hogy semmi sem tart örökké, és ezt el kell fogadni! De mi a helyzet azokkal a dolgokkal, amelyek pótolhatatlanok? A következő rövid kis cikkel természetesen nem az a célom, hogy rossz közérzetet okozzak, de sajnos nemcsak a horgászokat, hanem a Föld minden lakosát érinti ez a kényes és sokkoló téma! Megpróbáltam összeszedni egy-két hitelesnek vélt információt a világhálóról. Lehet, hogy egyáltalán nem valósak a számok és adatok, de ha csak a fele igaz annak, ami le van írva, akkor azt kell, hogy mondjam, nagyon nagy a baj! De nézzük, hogy mi is a valóság!
Az emberiség létezésének egyik legfontosabb biztosítéka a Föld ivóvíz-készlete. Gyakorlatilag ez az az elem, ami életben tartja világunkat. Környezetünk szennyeződése (és szennyezése!) miatt azonban ez is veszélybe került. Bolygónk felszínének 71%-át víz borítja. Ez mintegy 1200 millió köbkilométer vízmennyiséget jelent. Persze ez hatalmas mennyiségnek tűnik, valójában az édesvíz a teljes vízkészletnek csupán 3%-át teszi ki, és ennek is döntő része (kb. 2,2%) a sarki jégtakarókban halmozódott fel. Tehát az ember számára ma könnyen hozzáférhető édesvíz nem éri el a teljes földi vízkészlet 1%-át. Ám ezt a kevés édesvizet sem becsüljük meg, hanem gátlástalanul szennyezzük, pusztítjuk anélkül, hogy átgondolnánk, hogy mit is művelünk.
Az édesvíz egyetlen megújuló forrása az eső. A talajvíz és a felszín alatti készletek gyorsabban ürülnek ki, mint ahogyan pótlódnak. Amennyiben a vízfogyasztás kétszeresére nő, 2025-re a világ lakosságának 2/3-a számára nem lesz elegendő ivóvíz!
A folyók, tavak szennyezése nem új keletű probléma. A középkori városok jellemzője volt, hogy a szemetet és ürüléket mindenki az utcára öntötte. Egykorú források szerint Párizs utcáin csak a jószerencse óvta meg attól a gyalogosokat, hogy leöntsék őket egy ablakból a szoba-illemhely tartalmával. Az ipar térhódításával a helyzet még rosszabbra fordult: az Egyesült Mersey és Irwell Bizottság 1901-es ülésének jegyzőkönyve (már ekkor léteztek bizottságok, melyeket a szennyezett vizek miatt hoztak létre!) olyan vastag és kemény habot ír le a folyón, amelyen a madarak sétáltak anélkül, hogy elsüllyedtek volna. Az eredmény hamarosan látható lett: a folyók, tavak élővilága rohamosan pusztulni kezdett, és az ott élők egészségkárosodást szenvedtek. De létezik egy kevésbé látványos, ám nagyon veszélyes szennyezési mód is: ez a hőszennyezés, azaz a víz hőmérsékletének emelése valamilyen módon. Ez a fogalom ugyan nem tűnik túl riasztónak, mégis jelentősen befolyásolhatja a vízi környezetet. Az oxigén oldhatósága ugyanis a víz hőmérsékletével fordítottan arányos, s a melegedő vizek élőlény-együtteseinek összetétele a kevésbé oxigénigényes fajok irányába tolódhat el. Ez pedig, különösen állóvizek esetén, könnyen az egész ökoszisztéma összeomlását okozhatja. A hőerőművek, gyárak stb. hűtővizei, a városi és ipari szennyvíz, a hajózás mind-mind emeli a vizek hőmérsékletét, így okozva lassú, de felmérhetetlen károkat a természetben.
Pár érdekes adat:
Szaúd-Arábiában 50 év múlva nem lesz víz.
A Nagy-tavak apadnak, a Szent Lőrinc folyó 10-15 év múlva nem éri el a tengert.
A kiszámíthatatlan aszályok miatt a mezőgazdaság egyre több vizet igényel.
1950-ben 5.000 gát volt a világon, most több mint 30.000 van.
A fejlődő világ szennyvizének 90%-a minden kezelés nélkül ömlik a folyókba, tavakba.
Hatalmas szennyezéseket okoz a húsipar és a nagyüzemi mezőgazdaság.
A Nagy-tavakban a fajok 98%-a idegen, betelepült, nem őshonos, katasztrofálisan csökken a biológiai diverzitás (sokféleség).
A kínai folyók 80%-ában már nem él hal!
A Világbank szerint a következő század háborúi a víz miatt fognak folyni.
Évente 5 millióval több gyerek fog meghalni a vízminőség romlása miatt.
A víztulajdonosok tízmilliárdokat fektetnek a víz-üzletbe.
És még egy érdekes dolog, amire véletlen bukkantam rá!
A víz használatának tíz pontja:
- A víz a Földé és minden fajé.
- A természet oda tette a vizet, ahová kell. Ha lehetséges, azt ott kell hagyni. A természet korlátai között kell élnünk.
- A vizet meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára.
- A szennyezett vizet meg kell tisztítani.
- Meg kell tanulni biológiai tájegységen belül élni, a természetes vízgyűjtő korlátait figyelembe véve.
- A kormányoknak minden szinten őrködnie kell a közös tulajdonunk, a víz felett. Senkinek nincs joga áruba bocsátani vagy módosítani azt.
- A megfelelő vízszükséglet biztosítása alapvető emberi jog.
- A víz legjobb őrzői, letéteményesei a helyi közösségek és polgárok.
- A közösség minden tagja egyenlő félként vehet részt minden vizet érintő döntésben, határozatban.
- A gazdasági globalizáció összeegyeztethetetlen a víz megőrzésével.
Gyakorlatilag nyíltan kijelenthetjük a létező összes pontot sikerült már megszegni. A fentiekkel több ponton vitába lehet szállni, elutasítani, de egy biztos: ha időben nem lépünk, kevés lesz a fogyasztásra alkalmas ivóvíz, és ez gazdasági, társadalmi feszültségekhez vezethet világméretekben.
Néhány szót mindezek magyarországi vonatkozásairól (a részletesebb elemzés megér egy külön misét): Vízügyi szempontból világviszonylatban nem állunk rosszul, nem fenyeget bennünket Szaúd-Arábiához hasonló vízhiány. Azonban hazánk vízkészleteinek 90%-a az országhatárokon túlról származik a Kárpát-medence vízgyűjtő szerepének és csekély kiterjedésének következtében. Tehát ha az utolsó csepp szennyvizünket is tisztítva juttatjuk vissza környezetünkbe (jelenleg ettől még messze vagyunk), még akkor is „ki leszünk szolgáltatva” a környező országok vízgazdálkodásának. Ennek tükrében nem is tűnik olyan utópisztikusnak a fenti tíz pont, nem zárhatjuk magunkra a határokat azzal, hogy nálunk minden rendben, lesz mivel hígítani bodzaszörpünket.
Remélem, nem rémisztettem meg senkit, de ez egy olyan kardinális probléma a mai világban, amivel igenis foglalkozni kell!
És végezetül eszembe jutott még egy dolog, amit talán valamelyik tévécsatornán hallottam. 1 cigarettacsikk 1 köbméter vizet képes beszennyezni. Lehet, hogy ez az adat sem pontos, de ismer valaki olyan embert, aki meginná azt a vizet? Én nem!
Írta: Egedi Róbert (egediroba)
Források: http://www.a-gyal.hu/viztisztito/helyzet.htm
Képek: Egedi Róbert (egediroba)
www.astro.u-szeged.hu
www.fotozz.hu
.
