2004. május 05. és 09. között másodszor került megrendezésre a Maconkai-víztározón az ország egyik legnagyobb bojlis horgászversenye. Dérer Istvánt, a BSHE elnökét kértük meg arra, hogy vállalkozzon egy rövid értékelésre.
Legelőször is, mi egy bojlis verseny lényege?
Nagyon röviden ez egy olyan speciális szakág a horgász versenysporton belül, ami döntően pontyfogásra irányul, horog alá fűzött csalik, azaz az elnevezés szerinti csali-golyócskák segítségével, melyek átmérőjével is lehet szelektálni a halakat. Ez a rendkívüli eredményesség adja a módszer veszélyét is, hiszen csábíthat a húshorgászatra is, így nem véletlen, hogy a bojlizás igazi megszállottjai egyben a nagy halak elvitelének fő ellenzői is. Az igazi bojlis, a jövő érdekében soha sem viszi el a halat, így történik ez minden versenyen is.
Hány csapatot lehet elhelyezni egy ilyen versenyen, honnan érkeztek a versenyzők?
A tavalyi sikeres kezdet után nemzetközi standardok szerint, az esélyegyenlőség elvének maximális figyelembevételével alakítottuk ki a rajthelyeket, valamint a versenyszabályzatot. Így 24 csapat elhelyezésére volt mód a területen, mivel a déli tórészletekben szokás szerint biztosítani akartuk a folyamatos tagi- és vendéghorgászatot is. Nagy örömömre szolgált, hogy már az előnevezést is túljelentkezés jellemezte, és így nem volt gond a szervezés technikai részével sem. Végül 13 magyar és 11 külföldi csapat jelentkezését fogadtuk el, az utóbbiak Svájc, Románia, Macedónia, valamint Szerbia és Montenegró színeit képviselték. A magyarok közül az ország minden tájáról érkeztek versenyzők, és a BSHE-t is elismert nevek képviselték.
Voltak-e speciális, vagy érdekes szabályok?
Maga a verseny 100 órás, ezt az időt a két fős csapatoknak szinte pihenés nélkül végig kell horgászniuk, ha az élen akarnak végezni. Maconkán fejenként csak 2 bottal, továbbá behordás (ha nem dobással jut a helyére a horgon lévő csali - a szerk.) nélkül lehetett horgászni, továbbá éjjel tiltott volt az etetés is. Minden halat rádión jeleztek a jelenlévő nemzetközi versenybíróknak, és így gyakorlatilag folyamatos volt a mérlegelés. 12 óránként teljes számítógépes kiértékelést kaptak a csapatok, így lehetett változtatni akár a taktikán is.
Az értékelésnél csak a súly számított, de pontyon és amuron kívül más halfaj nem számított be az eredménybe, valamint ugyanez volt igaz az 1 kg-nál kisebb halakra is. A versenyen tiltott volt minden élő és környezetszennyező csali, etetőanyag használata, továbbá csak a már említett fűzött módszert lehetett alkalmazni.
Mit hozott a verseny, milyen eredmények születtek?
A tavalyi szenzációs eredmények után kicsit félve vártuk az első részeredményeket, tekintettel az évszakra és a halak kezdődő ívására, valamint a rendkívül kedvezőtlen, frontos, hideg időjárásra is. Kezdés után már az első fél nap megnyugtatta a szervezőket, hiszen egyre-másra jöttek a jelentések. Végül 2880,5 kg-os és 1067 darabos fogás kerekedett ki, ami újra minősíti a vizet, de a profi versenyzőket is. A halak közül 787 pikkelyes-, 187 tükrös-, 53 nyurga- és 4 koi-ponty , valamint 36 amur esett - átmenetileg - zsákmányul, köztük számos 10 kg feletti példány is. A verseny objektív értékelését szemlélteti az összevetést jól szolgáló bot/nap mutató is, ami 7,20 kg/bot/nap volt ezen a versenyen. Az időjárásnak köszönhetően viszonylag kicsi volt az átlagsúly, de pont a nagy halszám adta a verseny rendkívüli feszítettségét is, például 90 óra után a jóval 2,5 mázsa felett járó két vezető csapat között mindössze 35 dekagramm (!) volt a különbség...
A lefújás után mindenki izgalommal várta az összesítést, mely szerint kiváló, 315,10 kg-os eredménnyel a Team Pécs (Lőrincz László, Szirényi Csaba) lett a bajnok. Második a felerészt maconkai "Haverok"- Tresetiste szerb-magyar formáció (Palkovics József, Pintér Sándor) 304,90 kg fogással, harmadik a szenzációsan versenyző Meleg Bait SBS Team (Zoran Meleg, Ivan Kiraly) 294,45 kg hallal, ami új darabszám-rekordot, azaz 135 kifogott halat jelentett! Mindenképp meg kell említenem a 4. macedón Carp Team-Bear-Tonta (Sergej Bangievski, Oliver Bogdanovski) csapatot is, akik 1,95 kg-al (!) maradtak le a dobogóról. A legnagyobb hal különdíját a végig nagy halakat fogó tavalyi bajnok Maconka I. csapat (Gál Csaba, Csorba Norbert) kapta, egy 13,50 kg-os tükrös fogásáért. Megjegyzem, hogy a verseny alatt 20 kg-on felüli hal is távozott közvetlenül a szákolás előtti pillanatokban. A felsoroltakon kívül szektorgyőztes lett a Mosella Hungária Tari István, Sári Sándor összetételben. Külön öröm, hogy nem szakadt meg az a sorozat sem, hogy mindenki fog halat a mezőnyből a versenyen. Az idei eredmények ismét önmagukért beszéltek!
Hogyan áll össze egy ilyen verseny, milyen lesz a folytatás?
Nem egyszerű dolog a szervezés, de az anyagiak megteremtése sem. A Kupa költségvetése meghaladta a 2 millió forintot, mivel profi versenyzőket csak jó színvonalú kiszolgálás mellett kell és szabad idehozni.
A teljesítményekkel arányos volt a díjazás is. Valamennyi csapat érmet, az első 8 helyezett horgászcikkeket, a dobogósok és a különdíjasok pedig emellett még szép kupákat és igen komoly pénzdíjat is vihettek haza. Jól járt az Egyesület is, mivel a maradék bevételt hagyományosan haltelepítésre fordítjuk.
Jó, hogy ismét mellénk állt a Mosella Hungária mellett Bátonyterenye képviselő-testülete is, és emellett természetesen "sok jó ember" önzetlen segítsége kellett a korrekt és zökkenőmentes lebonyolításhoz. Közülük is a teljesség igénye nélkül kiemelném Rózsahegyi József, az alkalmi értékelőként is besegítő Vanya Gábor polgármester Úr, Palkovics József, Szilágyi Tamás, valamint Bubró Mónika, Horváth Gábor, Tari István, továbbá a fantasztikus teljesítményt nyújtó két szerb versenybíró, Sárkány Norbert és Bencsik R. Géza, illetve az ilyen rendezvények esetében is elmaradhatatlan Zagyi Mihály nevét. Így, csapatként együtt úgy érzem, nem vallottunk kudarcot, mindenkinek köszönet érte!
A folytatásról annyit, hogy 10 ország képviselőinek előzetes jelentkezése van birtokunkban az őszi kupára, és készülőben van egy 5 évre, azaz 10 versenyre szóló nemzetközi megállapodás, amely áttörést jelenthet a bojlis versenyek magyarországi jövője és szabályozása szempontjából is. Maconka halbősége és a rendezett környezet meghódította a jelenlévőket, a magyar mellett a szerb és a svájci, valamint a horvát televízió is műsoridőt szán a rendezvénynek, külföldön is öregbítve Bátonyterenye Város turisztikai hírnevét. Bírjuk a díjkiosztón is jelen lévő Vanya Gábor polgármester Úr ígéretét, hogy pályázati források segítségével a város megpróbálja megoldani a déli út és a parkolók, a közművek problémáját, s ha ez a project sikerrel jár, akkor már semmi sem áll útjában a további fejlődésnek.
Ez így egyben talán felért az értékeléssel is. Van-e olyan gondolata, ami kimaradt a beszélgetésből?
Jó, hogy ezúton is sokat tanultam, tanultunk kitartásból, sportszerűségből és emberiességből. Leginkább a BSHE erre az alkalomra átadott új horgásztanyája előtt búcsúzáskor a roppant szimpatikus, Európa-szerte híres versenyző, Zoran Meleg szavait idézném zárszóul: "Vigyázzatok a csodálatos tavatokra, hiszen a saját jövőtökről van szó, és itt minden adott a sikeres folytatásra… Hamarosan újra találkozunk!"
Mi lesz a legközelebbi újabb, nagyszabású horgászverseny Maconkán?
Javában folynak az előkészítő és szervező munkálatok a III. Haldorádó-Sporthorgász Feederbotos Kupára. Ez a finomszerelékes horgászok ünnepe lesz. A verseny 2004. június 13-án kerül megrendezésre. Itt is komoly mezőny méri össze majd tudását. Szeretettel várunk minden érdeklődőt és résztvevőt.
További sok sikert, erőt és egészséget kívánok!
