Székesfehérváron és környékén a gyermekek között nagy népszerűségnek örvend a 11 éve futó gyermek napközis horgásztábor. Az 1 hetes turnusokban a résztvevők gyakorlati oktatások mellett szakmai előadásokat, bemutatókat hallhatnak. Megismerkedhetnek különféle horgászmódszerekkel, praktikákkal. Megtanulják a tilalmi időszakok rendjét, a méretkorlátozásokat, a szerelék- és horogkötést. Bemutatják nekik Magyarország halait, köztük a védett halfajokat. Találkozhatnak tapasztalt verseny- és hobbi horgászokkal, teszthorgászokkal.
Idén nyáron én is szakmai bemutató megtartására kaptam meghívást a HOFESZ által szervezett táborba. A gyerekek izgatottan vizsgálták a bojlis horgászfelszerelésemet, miközben rengeteg kérdéssel bombáztak.
Ekkor ötlött fel bennem kérdéseik összefoglalása. László Ferenc versenyhorgász szakértővel, sokszoros bajnokkal beszélgettem, aki 11 éve megálmodta ezt a színes programsorozatot.
Kedves Feri! Miért tartottad fontosnak a gyermek horgásztábor megszervezését?
„Elsősorban a horgászsport népszerűsítését céloztam, és a szabadidő hasznos eltöltésére próbáltam alternatívát mutatni a számítógépen, mobiltelefonokon felnövő korosztály számára. Mindezek mellett küldetésem a természet megszerettetése, vizeink élővilágának megismertetése a gyermekekkel. Azt gondolom, hogy mindenki jobban jár, ha a következő nemzedék nem káros dolgokkal kerül függőségbe, amik napjainkban sajnos mindenhol előfordulnak és könnyen elérhetőek…”
Mióta horgászol, hogyan vált szenvedélyeddé ez a sport?
„3 éves korom óta űzöm ezt a csodálatos sportot, jövőre lesz 50 éve. Majdnem előbb tanultam meg horgászni, mint járni. Természetesen édesapám szolgált példaként előttem. Akkor még hajlékony, száraz mogyorófavessző volt a horgászbotom, a horgom elgörbített gombostű, hozzá egy gyufás skatulyányi légy és cipőkrémes doboz tele gilisztával. Ilyen felszereléssel horgásztam gyerekkoromban.
A nyári iskolai szünidőben barátaimmal a Gaja-patak gyönyörű vidékét barangoltuk. Eközben mintha a friss, rohanó patak lelke költözött volna belénk. A dús bokrú kis folyó mentén óriási távolságokat jártunk be. Horgásztunk és csak horgásztunk. Megfeledkeztünk az ebédről és az uzsonnáról is. A bokrok, gallyak és fák közt bujkálva, feszült figyelemmel dobtuk vízbe a csalikat. Életre szóló élményben volt részünk. A sok apró halat vékony fűzfavesszőre fűztük és büszkén vittük haza a halfüzéreket. Még ma is emlékszem, hogy megdobbant a szívem, mikor az első parányi halat kifogtam…”
E gondolatokkal emlékszik vissza Feri, miközben látom rajta a szenvedélyt. Még most is beleéli magát, újra és újra átéli a több tíz évvel ezelőtt történteket. Többek között azt szeretné, hogy a gyerkőcöknek is hasonló élményben legyen részük. Ne csak arra emlékezzenek felnőttkorukban, hogy milyen jó játékokkal játszottak a számítógépen, a D-vitaminban szegény, hűvös szobában nyáron vagy egész évben.
Bemutatóm közben megfigyeltem, hogy 6 éves kisgyermektől egészen 15 éves korig foglalkoztok gyermekekkel. A nagyobbak között, gondolom, vannak visszajáró horgászpalánták is.
„Igen, néhány fiatal már 6-8 éve minden nyáron részt vesz a táborban. Sőt büszkélkedhetünk komoly eredményekkel is: a most 14 éves Szabácsik Péter tavaly a magyar válogatottal Franciaországban a világbajnokságon ezüstérmet szerzett, egyéniben pedig 6. helyezést ért el. Rajta kívül az elmúlt 11 évben számos megyei gyermek és ifjúsági bajnok, országos ifjúsági bajnok került ki a táborozók közül. Rájuk is nagyon büszkék vagyunk. Sok gyermek ugyan nem lett versenyző, de nyári táboraik óta horgászattal töltik szabadidejüket és a mai napig tartják velem a kapcsolatot, kérnek szakmai tanácsokat. Nagyon büszke vagyok mindegyikükre!”
Lassan vége a nyárnak, vége a klasszikus horgászszezonnak a hideg idő beköszöntével. A téli időszakban hogyan tudsz foglalkozni az elhivatottabb kis horgászokkal, akik nem kívánják szüneteltetni sportolásukat?
„Nekik horgászszakkört szervezek, ahol még több elméleti ismeretre tehetnek szert, és felkészülten kezdhetik a tavaszi horgászatot. 2011-ben indítottam el az első szakkört 30 résztvevővel. A horgászat történetét, környezetvédelmet, horgászati alapismereteket, horog- és szerelékkötést tanulunk a téli időszakban, végül, de nem utolsósorban - ami nagyon fontos - megismerik őshonos és védett halainkat.”
Beszélgetésünk óta több délutánt eltöltöttem a székesfehérvári, HOFESZ által szervezett horgásztáborban. Örömmel tapasztaltam, hogy a mai ingergazdag környezetben felnövő, sokszor túlságosan is mozgékony, vibráló gyermekek figyelmét is több órára leköti a horgászat. Képesek órákon át fegyelmezetten nézni az úszót vagy kapásjelzőt, hogy halat foghassanak. Itt megtanulják a gyerekek, és magától értetődőnek veszik, hogy a horgászat fő célja nem a „húshorgászat”, hanem maga a halfogás élménye. Kérés nélkül visszaengedik kifogott halaikat a vízbe.
Köszönöm szépen a beszélgetést. Nagyon jó egészséget és sok kitartást kívánok a folytatáshoz! Úgy tudom, már folynak az előkészületei, nagyratörő célokkal…
Az élményeken túl minden gyermek értékes ajándékkal távozik az egyhetes táborból. Részt vesznek elméleti és gyakorlati házi versenyeken, melyek összesítését követően érmeket, kupákat és szponzorok által felajánlott hasznos tárgyakat nyernek. Mindenkinek Emléklap kerül a horgászzsákjába. Nekem is jutott egy, melyen többek között ez áll:
„A víz és környéke természeti kincs, pótolhatatlan érték! Ne szórd hát bele és ne dobáld körülötte szét a szemetet. Vigyázzunk vizeinkre, hogy a jövő nemzedék életében is betölthesse azt a szerepet. Ők is megismerhessék a horgászat igazi bensőséges sikerélményét. Tanuld meg, hogy a vízben a hal van otthon, viselkedj ennek megfelelő tisztességgel a hal otthona és a víz iránt. Neki is kín a szenvedés és a fájdalom, bánj hát vele kíméletesen. Ne kínozd, ne hagyd szárazon levegőért tátogni, mert az neki is olyan, mintha téged a víz alá nyomnának. Becsüld meg, és ha fontosabb szándékod nincs vele, akkor engedd vissza.” Ezek voltak László Ferenc gondolatai az emléklapon.
Zárszóként csak annyit fűznék hozzá: Földünket, vele együtt vizeinket, az egész természetet, amiben élünk, az unokáinktól kaptuk kölcsön. Adjuk majd vissza nekik úgy, hogy még szebb élményekkel gazdagíthassa életüket! Ennek megfelelően vigyázzunk rá még nagyobb figyelemmel, mint ahogy eddig tettük!
