A boton kívül a leggyakrabban használt horgászeszköz az orsó. A spicc- és rakós botokon kívül minden horgászfelszerelés alapvető eszköze. A megfelelő orsó kiválasztása legalább akkora dilemmát szokott okozni, mint a boté. Egy jól felszerelt horgászbolt orsókínálata hatalmas, így gyorsan bele lehet zavarodni, melyikre is van éppen szükség? Első fékes? Hátsó fékes? Nyeletőfékes? Hogy melyiket, milyen bothoz, milyen horgásztechnikánál érdemes használni, erről kaphattok az alábbiakban egy kis áttekintést.
Az orsók csoportosítása egyfelől egyszerű, másfelől viszont bonyolult dolog. Külön lehet választani a zsinórtárolás/zsinóradagolás szempontjából: peremfutó (bármilyen hagyományos orsó), multiplikátoros, illetve tároló, legyező orsókra. De emellett megkülönböztethetjük módszer-specifikusan is az orsókat: pergető, feeder, match, harcsázó stb., vagy ha még mélyebbre szeretnénk ásni magunkat, akkor finom feeder, távdobó feeder, bojlis, távdobó bojlis stb. Most kialakításuk és fékrendszerük alapján kerülnek csoportosításra. Az átlaghorgász zömében csak a peremfutó kategóriával találkozik, így ennek változatait nézzük most végig. A peremfutó orsó a megnevezését onnan kapta, hogy az álló dobról az arra tekert zsinór a peremén pereg lefelé dobás során.
Az orsó feladata nem csupán a zsinór tárolása és gyors feltekerése, hanem a zsinór adagolásának szabályozása a különböző fékrendszerekkel. Ez segíti a horgászt abban, hogy a megakasztott halat fárasztani tudja, majd a partra segítse. Az eltérő fékrendszerek voltak azok, amik az évek során kategóriákba osztották az orsótípusokat. Ám mielőtt belemélyednénk a csoportosításba, érdemes megnézni, melyek az orsók legfontosabb alkatrészei:
Hajtókar - ennek segítségével működtetjük az orsó hajtóművét, csévéljük vissza a zsinórt.
Felkapókar - a zsinór feltekerésekor ez biztosítja, hogy a zsinórunk mindig megfelelő szögben érkezzen az alatta le/föl mozgó dobra. Ennek fontos része a zsinórvezető görgő, ami egy nagyméretű, kemény anyagból gyártott, legtöbbször alatta csapággyal ellátott csiga. Feladata a zsinór haladási irányának kíméletes megváltoztatása feltekeréskor, illetve sodratok nemkívánatos felhalmozódásának csökkentése.
Csapágy - az orsó egyenletesebb futását elősegítő alkatrészek. A forgó elemek alátámasztásául szolgálnak, csökkentve azok súrlódását, kopását, elősegítve a simább működését. Nem sok csapágynak kell lennie egy jó orsóban, de ami benne van, azoknak jó helyen kell lenniük, hogy az tényleg hosszabb életet biztosítson az eszköznek.
Visszaforgásgátló - bevágáskor az orsó hajtóműve nem tud visszafelé elpördülni, csökkentve ezzel a hajtómű esetleges károsodásának esélyét. Leggyakoribb manapság az úgynevezett tűgörgős, holtjátékmentes visszaforgásgátló. Ezeknél a modelleknél egy mm-t sem lehet a hajtóművet visszafelé tekerni, így bevágáskor sem lép fel a káros terhelés.
Dob - az orsó zsinórt tároló része.
Fékrendszerek - az orsó dobjának forgási sebességét vagy az ahhoz szükséges erőt lehet a különböző fékrendszerekkel szabályozni. Ez az, ami alapján ma megkülönböztetjük a funkcionalitás mellett elsősorban az orsókat, így el is érkeztünk a csoportosításig.
Első fékes orsók - Az orsó fékrendszere a zsinórtároló dobba van beépítve, és annak tetején elhelyezkedő tekerőgombbal lehet azt hangolni. Tévesen gondolják sokan azt, hogy kizárólag a pergető orsók lehetnek első fékesek, bár köztudott, hogy egy pergető horgász akár 1 nap alatt többet dob és teker orsójával, mint egy átlagos fenekező horgász 1 hónap alatt. Ezért (általában) az első fékes orsókat sokkal nagyobb igénybevételre tervezik. Erősebb, robusztusabb felépítésűek, amelyhez illeszkedik a megnövelt hatékonyságú első fék. A fék nagyobb erejét és precízebb állítási lehetőségét a megnövelt átmérőjű féklamellák biztosítják.
Hátsó fékes orsók - Európában és hazánkban is különösen népszerű ez a megoldás, de érdekes, hogy a tengerentúlon szinte senki nem használ ilyen típusú orsót. E típusnál a fékerőt az orsó hátsó részén található tekerőgombbal lehet beállítani. Mellesleg a legpontatlanabb, legmegbízhatatlanabb megoldás. A fékrendszer hatékonyságát nagymértékben befolyásolja, hogy a féklamellák mérete itt a legkisebb, amely kevésbé precíz beállítást tesz lehetővé.
Harcifékes orsók - A harcifék nem más, mint egy különleges finomhangolást lehetővé tevő dupla fékrendszer egyik eleme. A középre állított harcifék mellett, ha beállítjuk a számunkra szükséges fékerőt, a kart balra eltolva lazíthatunk azon, míg jobbra mozdítva erősíthetjük a fékhatást egyetlen gyors mozdulattal. Igen népszerűek a matchbotos horgászok körében ezek az orsók.
Nyeletőfékes orsók - A nyeletőfékes orsók használata sokáig kizárólag a bojlis horgászok kiváltsága volt. A kisebb, 20-30-40-es méretek megjelenésével azonban előnyeit hamar felfedezték a rablóhal- és finomszerelékes horgászok is. A nyeletőfék egy olyan fékrendszer, amelynek bekapcsolásával lehetővé válik, hogy - az orsó dobjáról - a hal szinte ellenállás nélkül tudja lehúzni a zsinórt úgy, hogy az eredetileg beállított fékerőt ez nem befolyásolja. Az orsó fő fékerejét a dob elején található tekerőgombbal lehet precízen beállítani. Erre átváltani a nyeletőfékes üzemmódból egyetlen mozdulat csupán.
Nem kell mást tenni, mint a hátsó részen található kart felbillenteni. Az orsó úgy működik ekkor, mintha teljesen kilazítottuk volna a fékjét (a hal így ellenállás nélkül viheti magával a csalit és a végszereléket). A bevágás előtt azonban mindenképp vissza kell azt kapcsolni! Ez vagy a billenőkapcsoló átváltásával, vagy az orsó hajtókarjának 1/4 fordulatnyi tekerésével történhet. Az orsó hátsó részén található tekerőgomb a nyeletőfék szabályozója. Ugyanis a „null fékerő” is gyakorta finomhangolásra szorul. Ha áramlik vagy erőteljesen hullámzik a víz, erősebbre kell állítani, hogy csak akkor adjon a dob forgásával az orsó zsinórt, amikor az tényleg indokolt. A nyeletőfékes orsó nélkülözhetetlen lehet az egyszerre kettő feederbottal szerencsét próbáló horgászoknak, ugyanis a nyeletőfék használata meggátolja, hogy botunkat vízbe rántsa a hal, amíg esetleg a másikkal dobunk vagy fárasztunk.
Egyéb kivitelezésű orsók - Mindenképpen érdemes még szót ejteni a más, különleges kivitelű orsókról, mint például a multiplikátoros orsó, kisebb és nagyobb méretben, vagy a legyező orsó, más néven tároló orsó. Előbbit jellemzően a ragadozókra és elsősorban pergetve horgászók használják, míg utóbbi a legyező felszerelés elmaradhatatlan tagja.
Orsóválasztásnál további fontos szempont, hogy az mindig a megfelelő méretű legyen a használt horgászbothoz, az elérni kívánt távolsághoz, valamint elég erős legyen a megcélzott halakhoz, vagy épp elég finom fékrendszerű legyen a legfinomabb végszerelékekhez. A módszereken már a vízparton egyesével végig fogunk menni, úgyhogy természetesen az azokhoz szükséges felszereléseket részletesen ott elemezzük majd.
Írta: Bank Bálint
Képek: Haldorádó archívum
Videó: Takács Péter
