Kicsiny hazánkban, ha orsót emleget valaki, akkor az ember ösztönösen egy peremfutó orsóra gondol, ami nyitott dobbal rendelkezik. Más célhalakkal rendelkező horgászkultúrákban a helyzet korántsem ilyen egyszerű. Ha egy skandináv országban orsót emlegetünk, az lehet multi, peremfutó, legyező vagy akár egy zártdobú, azaz egy spincaster.
Az 1963-ban kiadott, A horgászat kézikönyve című mű az alábbiakat írja róla. „A legújabb peremfutó orsók már zárt dobbal készülnek, és a csúcsba futó központjukon elhelyezett kis kemény krómgyűrűn át engedik ki a már teljesen lecsendesített zsinórt. Ezekhez az orsókhoz nem kell keverőgyűrűt alkalmaznunk, és bármilyen dobóbotot használhatunk.”
Ez a néhány sor már régen felkeltette az érdeklődésem a spincaster iránt. A beszerzésére sajnos nem túl sok lehetőség nyílott, mert mindenképpen szerettem volna kézbe venni, mielőtt vásárlásra kerül sor. Teltek-múltak az évek, de soha nem bukkant fel ilyen orsó a látókörömben. Véletlenül csöppentem be egy horgászboltba, és ott állt a polcon velem szemben. Azonnal megvettem.
Igaz, nem egy csúcsmodell, még középkategóriásnak is csak jóindulattal mondható, de az alapokat el lehet vele sajátítani, és ami sokkal fontosabb volt számomra, bepillanthatok a belsejébe, megszemlélhetem a működését.
Első ránézésre két dolog azonnal szembetűnik. Az egyik, hogy a peremfutónak sokkal magasabb a talpa, a másik pedig, hogy a zártdobú orsót a bot felső részére rögzítjük, nem pedig a bot alá.
A peremfutóhoz hasonlóan egyaránt használhatják jobb-, illetve balkezes horgászok is. A hajtókar fogantyúval ellentétes oldalán található rögzítőcsavart kell csak kitekerni és a hajtókart áthelyezni a másik oldalra.
A peremfutó orsó felkapókarját a házon belül elhelyezett két kis csap helyettesíti. Ezek a csapok terítik a damilt az orsó dobjára.
Az orsó alján egy nagyméretű, kényelmesen használható kioldógombot találunk, amelynek dobáskor lesz szerepe. A gomb megnyomásakor a két kis csap behúzódik, a dob felemelkedik, ezzel az orsó készen áll a dobásra. Dobáskor a gombot kell felengednünk, csakúgy, mint a peremfutónál a bottesthez fogott damilt. A zártdobú orsónál a horgászat folyamán soha sem vagyunk közvetlen kézkontaktusban a damillal, soha nem kell megérintenünk azt.
A damilunk szakítószilárdságához mérten be kell állítanunk a fékerőt (mint ahogy a peremfutón is). Ennél az orsótípusnál a fékerőt szabályzó gombot mindig úgy helyezik el, hogy könnyen, akár a botot tartó kezünk egy ujjával is elérhessük. Ezen a modellen az orsóház tetején található kis rovátkolt kerék elfordításával szabályozhatjuk a fékerőt. Balra forgatva kisebb, jobbra nagyobb erőhatást állíthatunk.
Kissé hitetlenkedve fogadtam ezt a modellt, úgy gondoltam, hogy csak nehezebb, 8-10 g-os műcsalikkal fog igazán jól működni. Én inkább az ultra light pergetést művelem, csalijaim többsége 00-0-1-es méretű, ez 3 grammnál semmiképpen sem jelent nagyobb tömeget. Kellemesen csalódtam az első csatornahorgászat alkalmával. A dobás rendkívül egyszerűen kivitelezhető, és a kisméretű zsinórkivezető nyílás sem rövidíti le a dobások távolságát. Összességében, megkedveltem ezt a magyar szemnek kicsit csodabogárnak tűnő szerkezetet.