Talán még jobban összekavarodnak az ember gondolatai, ha nem gyűrűs-, hanem rakós botra kell egy megfelelő úszót választani. Remélem, hogy e cikk elolvasása után sikerül leegyszerűsíteni a választást a továbbiakban.
Először is a legfőbb különbség az előző részben tárgyalt wagglerekhez képest az, hogy a rakós botra való úszó nem csak az alján van a damilhoz csatlakoztatva, hanem felül is. A botunk spiccét szinte az úszó felett tartjuk, tehát sokkal közvetlenebb a zsinór kontroll. A kapásra történő reagálás is gyorsabb. Ez azt is jelenti, hogy a rakós botos úszók sokkal kisebbek és finomabbak, mint a wagglerek.
A legtöbb rakós botos úszót a test felső részén elhelyezett oldalkarikával szerelik, amelyen át lehet vezetni a damilt. Aztán két-három darab szilikon gyűrűn fűzzük át a damilt, hogy ezekkel a zsinórt az úszószárhoz rögzítsük annak érdekében, hogy az úszó a kívánt mélységben fixen álljon. Először vizsgáljuk meg a különböző típusú rakós botos úszókat, és aztán tekintsük át használatukat!
A víz mélysége - vagy még pontosabban az általunk meghorgászandó mélység - az első dolog, amit figyelembe kell vennünk. A legtöbb halastó átlagos mélysége nem több mint öt vagy hat láb (150-180 cm), és a leggyakrabban horgászott helyek mélysége - mint pl. a partközeli medertörések vagy a túlparti növényzet széle - gyakran csak három láb (90 cm) mélységű, vagy ennél is sekélyebb. Meleg időben gyakran a víz felső rétegében horgászunk - kettő és három láb mélységben - figyelmen kívül hagyva a víz valós mélységét.
Egyéb tényezőkre is figyelmet kell fordítanunk, mint például a szél erőssége, a felkínálandó csali típusa és mérete. Általános gyakorlati szabály az, hogy minél erősebb a szél, annál nagyobb úszót kell használni és nagyobb zsinórrészt hagyni az úszó és a spicc között (utóbbi az ún. zászló). Miért? Azért, mert a többlet súly segít stabilizálni a szereléket, és a hosszabb damil csökkenti az úszó beállt pozíciójából történő elmozdulásának veszélyét, amelyet a szélben lengő spicc okoz.
Az úszótest alakja
A legtöbb állóvízi úszónak lefelé szélesedő teste van. Bár, a szélesedés mértéke különböző, az úszóforma a határozott körte alaktól egészen a teljesen elnyújtott keskeny alakig terjedhet.
Mindegyik formának az a célja, hogy stabilan tartsa szerelékünket a felszíni áramlásban. Ha állóvízen horgászunk és az alapszerelékünket megfelelően összeválogattuk, az áramlás és a szél a két legáltalánosabb nem szerelékjellegű probléma, amivel meg kell küzdenünk annak érdekében, hogy csalinkat a lehető legtermészetesebb módon kínálhassuk fel.
Az antenna vastagsága
A másik nagyon fontos gyakorlati szabály, hogy minél nagyobb a csali (vagy erősebb a szél), annál vastagabb antennájú úszót kell választani.
A félgömbben végződő vagy vastag antennájú úszóknak nagyobb a felhajtóereje, mint a véknyabb antennával rendelkezőknek, ami annyit jelent, hogy a szél nehezebben nyomja őket víz alá, és nagyobb csalikkal is használhatók.
Az logikus, hogy a vékonyabb antenna érzékenyebb, kisebb ellenállást jelent a kapó hal számára. Amint az idő hidegebbre fordul, célszerű véknyabb antennájú úszók után nézni - legalábbis amennyire a szél erőssége megengedi.
Az antenna anyaga
A dibberek és más sekélyvízi balsa úszóknak elvékonyodó nyakuk és lefelé szélesedő testük van, emellett vastag balsa antennájuk és nincsen száruk. A legvastagabb úszóantennák műanyagból készülnek, ezt az anyagot széles körben használják, mert jól látható: narancs, piros, sárga és fekete színekben is készül. Az antenna készülhet még nádhasítékból, amely sokkal kevésbé látható, ezért ha a rakós botunkkal teljes hosszban horgászunk, használata nem javasolt. Az üvegszál erős, de hajlékony anyag, bár elég nehéz, ezért csak vékony antennák készítéséhez használják.
A szár anyaga/hossza
A hosszabb szárú úszók sokkal stabilabbak; a tó vízének felszíni rétege általában gyorsabban áramlik, mint az alsóbb, bár gyakran ennek az ellentéte igaz. A sekélyvízi úszók szára szükségszerűen rövidebb, mint a fenékhorgászathoz tervezetteké, hiszen az előbbi esetben a csalit csak néhány inch-csel [1 inch = 2,54 cm","a","k"] kínáljuk fel az úszónk alatt, amit egy hosszúszárú úszó meghiúsítana.
A szár különböző anyagokból készülhet, a legnehezebb a drót, aztán az üvegszál, a karbon és a nád. Csak az üvegszál eléggé hajlékony ahhoz, hogy ellenálljon a tavi pontyozás kihívásának, a többi anyag kissé merev, ezért hajlamosak az elhajlásra és a törésre.
Az úszók teherbírása
Három különböző méretrendszert használnak a rakós botos úszók teherbírásának a jelölésére. A modern rakós botos horgászat az európai kontinensen (= Európa Nagy-Britannia nélkül) fejlődött ki, ahol a metrikus rendszert már jóval előbb alkalmazták, mint Nagy-Britanniában. A rendszer alapja a gramm és annak tört részei.
| 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | |
| súly (g) | 0,010 | 0,017 | 0,025 | 0,035 | 0,046 |
| 2x | 0,020 | 0,034 | 0,050 | 0,070 | 0,092 |
| 3x | 0,030 | 0,051 | 0,075 | 0,105 | 0,138 |
| 4x | 0,040 | 0,068 | 0,100 | 0,140 | 0,184 |
| 5x | 0,050 | 0,085 | 0,125 | 0,175 | 0,230 |
| 6x | 0,060 | 0,102 | 0,150 | 0,210 | 0,276 |
| 12 | 14 | 16 | 18 | 20 | |
| súly (g) | 0,064 | 0,100 | 0,125 | 0,170 | 0,302 |
| 2x | 0,128 | 0,200 | 0,250 | 0,340 | 0,604 |
| 3x | 0,192 | 0,300 | 0,375 | 0,510 | 0,906 |
| 4x | 0,256 | 0,400 | 0,500 | 0,680 | 1,208 |
| 5x | 0,320 | 0,500 | 0,625 | 0,850 | 1,510 |
| 6x | 0,384 | 0,600 | 0,750 | 1,020 | 1,812 |
A kontinensen használt másik rendszer a styl ólmok súlyán alapul. A stylek apró, hengeres alakú súlyok, amelyeket ritkán használnak Nagy-Britanniában, bár az 1 gramm alatti rakós botos úszók méretezésének gyakran alapjául szolgál. Pl. az az úszó, amelyiken 4x12 vagy 4x14 jelölést találunk, az 4 darab 12-es vagy 14-es styl ólom súlyának megfelelő terhelést bír el.
| metrikus | styl | sörét |
| 0,1 | 4x9 | 3 No. 10 |
| 0,2 | 3x10 | 4 No. 9 |
| 0,3 | 5x12 | 6 No. 9 |
| 0,4 | 4x14 | 6 No. 8 |
| 0,5 | 4x16 | 4 No. 6 |
| 0,75 | 4x18 | 3 No. 4 |
| 1 | 6x18 | 4 No. 4 |
Végül a jól ismert és széles körben használt brit számozási rendszer, amelynek alapja a sörétólmok súlya. Minél nagyobb a szám, annál kisebb a sörét, amely teljesen ellentétes a styl rendszerrel. Egy No. 10. sörét kisebb, mint egy No. 8-as, ugyanez styl ólmok esetében pontosan fordítva lenne. A legtöbb Fox rakós botos úszón megtalálható a metrikus és a brit rendszer szerinti jelölés is. Annak érdekében, hogy tovább egyszerűsítsük a helyzetet, az állóvizeken leggyakrabban használt rakós botos úszók méreteit mindhárom rendszerben megadjuk.
(A sörétólmok összehasonlító táblázata itt , található.)
A cikk fordítása a FOX International Group Limited tulajdona, és „Design and Patent Acts” 1988 törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A cikk bármely részének felhasználása a FOX International előzetes írásos engedélye nélkül szigorúan tilos.
© FOX International Ltd. Minden jog fenntartva
Fordítás: Balogh Róbert
