- A finomszerelékes horgászat alapjai: a föld előkészítése világbajnokokkal- Tavaszi nagyszájúak horgászata- Az év horgászhala: a sügér- Küszívás idején- Műlegyezés: Pisztrángok nyomában- Harcsapergetés Olaszországban - HORGÁSZVIZEINK: A mezőtúri Körös-holtágak
A FINOMSZERELÉKES HORGÁSZAT TITKAI
A föld előkészítése II. rész
A föld napjainkra - az etetőanyag mellett, illetve annak részeként - a versenyhorgászat nélkülözhetetlen kelléke lett. Előkészítése és felhasználása sokféle lehet. Az előkészítés módja jellegzetes lehet akár országonként is, éppen ezért kétrészes cikkünkben négy különböző nemzetiségű világbajnok szól a témáról. A folytatásban Milo Colombo, háromszoros csapatvilágbajnok, kétszeres klubcsapat-világbajnok osztja meg értékes tapasztalatait a Magyar Horgász olvasóival. "Mi olaszok egy a saját vizeinkhez igazított, de a belgák tapasztalataira építő földes keveréket alkalmazunk leggyakrabban. A „pongo” elnevezésű földes keverék a gyermekek által kedvelt gyurmáról kapta a nevét, ugyanis állaga leginkább ehhez hasonlítható. A pongo elkészítése rendkívül egyszerű, és lényegében hasonló szerepe van, mint a franciák által alkalmazott földszőnyegnek..." Ezt követően Hajdú Lívia, egyéni világbajnok, csapatvilágbajnok, háromszoros magyar bajnok fedi fel titkait.
Tavaszi nagyszájúak horgászata: a fekete sügérek nyomában
A vizek már kezdenek melegedni és a téli koplalás után a falánk nagyszájúak nagy erőket mozgósítanak ebben az időszakban. Ilyenkor nem olyan óvatosak, és mohóságuk szinte határtalan. Kulcstartó méretűeket szinte bárki tud fogni, az igazi kihívás azonban a két kilón felüli példányok horogra csábítása. Sajnos nem védi tilalmi idő - és méretkorlátozás sem őket, kivéve a zárt horgászegyesületek vizeiben. Ott a legtöbb helyen okosan gazdálkodnak, és tiltják az elvitelét. Kivétel ez alól a Kádártai-tó ahol lehet fogni és sajnos elvinni is belőle. Pedig ha jobban megbecsülnék őket, akkor igen komoly napijegyes bevétellel lehetne számolni, mivel jómagam és nagyon sok hasonló gondolkodású sporttársam akár gyalog is elmenne egy jobb halállománnyal rendelkező vízhez, tudván, hogy ott van valamennyi esélyünk kapitális méretű pisztrángsügért fogni.
Az év horgászhala: a sügér
Bokor Károly méltatja az apró, tüskés ragadozónk horgászatát: "Méltatlanul keveset beszélünk a csapósügérről, erről a bátor kis ragadozóról. Pedig ez a hal a horgászoknak - különösen a pergetőknek - gyakran kellemes, izgalmas meglepetést jelent. A csapósügérek száma az elmúlt évtizedekben sok helyütt megcsappant, nagyobb figyelmet érdemelnének. Ezért különösen örvendetes, hogy a Magyar Horgászati Társaság ezt a halat választotta az év horgászhalának.
Az első sügérekkel, mint sokan mások, én is gyerekkoromban találkoztam. Ez a bátor kis rablóhal sok vízben szép számban fordult elő. Amikor gilisztával csaliztunk, akkor a csatornákban, a kisebb nagyobb állóvizekben, de még a patakokban is gyakran ők rántották víz alá az úszót. Tenyérnyi hosszúságú példányait már a nagyobbacskák közé soroltuk. Erőteljes kapásait hamar felismertük, tipikus tartózkodási helyeit hamar kitanultuk. Eszembe nem ötlött volna, hogy lesz idő, amikor finom pergetőszereléssel is horgászunk majd rá."
Küszívás idején
Szarvas Zoltán pergető specialista ír a süllők és más ragadozó halak wobbleres horgászatáról a küszívás heteiben Két hónap böjt után májusban ismét lehet horgászni balinra és süllőre. Az ívás utáni időszakban általában igen jó étvágyuk van néhány hétig, s műcsalikkal is jól foghatók. A természet szépen sorba tette a dolgokat. Először a ragadozók ívnak, hogy az ivadékaik már némileg megerősödve találkozzanak a békés halak apró egyedeivel, melyek optimális esetben beférnek a szájukba. Sőt a szaporodásban megfáradt ivarérett halaknak is terített asztalt jelent a különféle keszegfajok ívása. Különösen a küsz násza sarkalja támadásra a balinok és süllők csapatait. A tavasz végi, nyár eleji wobblerezésre ezek a hetek a legalkalmasabbak. A legjobb pályák már évtizedek óta ugyanott vannak, évről-évre vannak kisebb változások, de a lényeg ugyanaz. A küszök a fűzfák vízbe lógó, partszéli légzőgyökereire rakják legszívesebben az ikrájukat. Mivel a tiszai küszállomány kiváló, egy jó ívásban elképesztő mennyiségű apróság vesz részt.
Legyes bottal pisztrángok nyomában
A sebes pisztrángok legyes horgászata eredményesebb lehet az előző kora tavaszokhoz képest a helyek ismeretének és az adott patakokon történő többszöri vagy éppen rendszeres legyezések sok tapasztalatának köszönhetően. Olyan vízen barangolva, ahol rendszeresek a telepítések, ott megszokottnak mondhatóak a pisztrángokkal történő találkozások. Így persze a patakok más részein is találkozhatunk egyedeikkel. A kölyökpisztrángok jelenléte a természetes szaporulatok sikerességét mutatja, ami szintén nagyon fontos ezeken a helyeken.
Idő kell hozzá, míg a domolykók és a többi hal között célzottan tud az ember legyezni pisztrángra. Az ebben az időszakban zajló rajzások és rovarfélék újbóli feltűnése repülése a vizek partján sokban befolyásolja kapókedvüket. Érdemes megfigyelni, , hogy mikor melyik időszakban kapnak jobban, határozottabban. Több tucat féle légy lehet eredményes ilyenkor, hiszen mind a rovarok lárvái, kelő egyedeinek az utánzatai, valamint a már kirepült tegzesek és kérészek utánzatai is esélyt adnak a halfogásra.
HORGÁSZVIZEINK: A mezőtúri Körös-holtágak
Megy velünk az alig hallhatóan működő elektromosmotor-meghajtású csónak a Túrtői-holtágon. A Mezőtúr melletti Körös-holtágrendszer - az összesen csaknem 170 hektáros Túrtői-, a Halásztelki- és a Harcsás-holtág - kitűnő halfogási-kikapcsolódási lehetőségekhez juttat helyieket, s távolból érkezőket egyaránt. Olyan népszerű a horgászat itt, mint országosan a futball - mondja a Mezőtúri Horgászegyesület elnöke Pongrácz Zoltán. - Az egyesület vezetése azon dolgozik: minél több vendéghorgász számára jelentsen úti célt. S azon, hogy a város számára világossá váljék: az itteni legnagyobb vonzerőt a Körös-holtágak alkotják, melyek adottságai még messze nincsenek teljesen hasznosítva. A parton alig látni embert, mérhetetlen békességet s nyugalmat áraszt a táj. És valami olyan érzést, ami akkor fogja el az embert, amikor körülötte környes-körül nagyon sok a hal.