A Sikeres Sporthorgász 2006. októberi tartalmából

A Sikeres Sporthorgász 2006. októberi tartalmából

Patakjáró - A Dombó-csatorna, Feederakadémia - Hatékonyabb, mint a bojlizás?, Vadvizek varázsa - A Körös-torok, Nagyító alatt - A jászok jó barátaink, Áremelkedés, Pontybarátok - Géza, a magányos halfarkas, A compó nyomában, Pergető-útmutató - Támolygó kanalak

Patakjáró
A Dombó-csatorna

A Dombó-csatorna a Zákány-fennsíkról érkező vizeket gyűjti össze a vázsonyi részről. Vázsonypusztának mondják azt a szőlőhegyi részt, ahonnan kis folyások indulnak el, majd megszületik a patak, amely tekintélyesebb vízfolyássá dagad, és a Dráva medrével párhuzamosan folyik. A csatorna a Duna-Dráva Nemzeti Park középső, legmélyebb fekvésű részén halad át. A Dombó-csatornát tervezői a felszíni vízelvezetés biztosítására, az erdők és a mezőgazdasági területek elöntésének megakadályozására építették, és úgy alakították ki, hogy nyomvonala a Csurgó, Berzence és Somogyudvarhelyhez tartozó földeken át vezessen.


Feederakadémia
Hatékonyabb, mint a bojlizás?

A feederbotos horgásztechnikát aktívan művelő horgászok tábora (szerény becslések alapján) kis hazánkban is már több tízezerre tehető. Ez nagyon komoly létszám! Nem csoda, hogy azok a rendezvények és horgászversenyek, amelyek kifejezetten nekik szólnak, átlagon felüli érdeklődésre tartanak számot. Lapunk korábbi számában, az V. Haldorádó-Sporthorgász Feederbotos Kupáról készült beszámolóban is megemlítettem, hogy idén rekordszámú résztvevővel, 130 fővel rendeztük meg a versenyt.


Vadvizek varázsa
A Körös-torok

Alsó-tiszai horgászatok című sorozatomban most az egyik káprázatos szépségű vízi táj, a Körös-torok ördöngös vonzású környezetének és horgászbolondító, huncut halainak bemutatására vállalkozom. E vízi környezet természetének és gyönyörűségeinek megszállott csodálóját, ugyanakkor nagy tapasztalatú, kimagaslóan eredményes horgászát, a csongrádi Molnár József barátomat választottam szakértő és hiteles kalauzomul.


Nagyító alatt
A jászok jó barátaink

A Pallas lexikon szócikke:„ Jász (állat, Idus Heck.): A nyílt hólyagú halak rendjének pontyfélék családjába tartozó halnem, melynek szája kis nyílású, bajuszai nincsenek, és torokfogai simák, kampósak. Édesvizekben élő és nálunk is tenyésző faja az ónos jász (J. melanotus Heck.), melynek színe a tartózkodás és évszak szerint változik. Tavasszal, az ívás idején háta szürkésfekete, áttetsző csillámmal, oldalai rezesebbek, feje és kopoltyúfödői aranyosak, hasa ezüstös; ősz felé a színei elhomályosodnak. A tiszta, hűvös vizet szereti, kis társaságban mindig a víz felsőbb rétegeiben úszkál, s rovarfélékkel táplálkozik. Húsa jó ízű. Hazánk folyóvizeiben elég közönséges.”


Áremelkedés

Mielőtt bárki a szívéhez kapna, hogy már megint mi a jó nyavalyának fog felmenni az ára, mindenkit megnyugtatok. Mindennek, aminek csak lehet. De most én abszolút nem erről fogok írni. Nekem is elegem van a politikából, a kapitalistákból, a kommunistákból, de még a gimnazistákból is. Inkább elmesélem, miért jó néha, ha emelkedik az ár. Mert olyankor eszik a hal. Röviden és tömören ezért. Mondhatnám, hogy aki nem hiszi, járjon utána, és pont. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű.


Pontybarátok
Géza, a magányos halfarkas

„Én nem bojlihorgász, pontyhorgász vagyok! S szerintem egyáltalán nincsenek bojlisok sehol e világon, így kis hazánkban sem. Ez ugyanis enyhén szólva pontatlan elnevezés, mert sajnos a magyar nyelvet használók népes tábora hajlamos olykor sajátos szófordulatokat gyártani. Ezekből ugyan lehet következtetni jelentésükre, de ha tehetjük, legyünk inkább pontosak. Olyan ez, mintha a harcsásokat mondjuk »nadályhorgászoknak«, a keszeghorgászt pedig »csonti- vagy gilisztahorgásznak« keresztelnénk. Ráadásul vágyaim netovábbját, a pontyot sem mindenáron bojlival próbálom megfogni, a körülményektől függően használok száraz vagy főzött kukoricát, tigrismogyorót, pelletet vagy éppen amit a helyszín és az adott módszer leginkább megkövetel.”


A compó nyomában

Amikor legutóbb Szibériában jártam, kezembe került egy, az Ob halairól szóló szakkönyv, melyet 1998-ban adtak ki Tyumenyben. A számos különleges faj között örömmel fedeztem fel egy régi ismerőst, linnyt - azaz a compót -, amelyről aztán később megtudtam, hogy természetes elterjedési területe Európa és Szibéria egy része, pontosabban az Ob és a Jenyiszej középső folyásának vidéke.


Pergető-útmutató
Támolygó kanalak

A támolygókkal való kapcsolatom eleinte nem is a horgászathoz, sokkal inkább a barkácsoláshoz kötődött. Nem vagyok egy fenomén, de időnként szeretek kísérletezni, új dolgokat kipróbálni. Olvastam pár lelkesítő írást a támolygó villantó házi elkészítéséről, és úgy gondoltam, túl nagy bakot nem lőhetek, ha megpróbálkozom vele. Ahogy egyre jobban belemélyedtem a villantók kalapálásába, úgy kerültek mind többször a zsinórvégre horgászatok alatt is.

-

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.