Gitárcápa a horgon, Feederakadémia - A bajnokcsapat praktikái, Gyakorlat teszi - Palotási tesz, Barangolás a Garamon, Pontybarátok - Húsz plussssz!, Szepezdi angolnák
Az elmúlt években sok ismert emberrel készítettem interjút, de időpontot egyeztetni senkivel sem sikerült olyan nehezen, mint Besenyei Péterrel. Talán ha repülőgépre ülök, könnyebben utolértem volna. De ez érthető, hiszen ő az egyik legnépszerűbb magyar sportember. Huszonöt éve hivatásos pilóta, repülőoktató, berepülőpilóta, műrepülő versenyző. Az idei nagy versenyek előtt két hetet töltött feleségével és barátaival az Indiai-óceánon, a Maldív-szigetek környékén, egy szafarihajón. |
2007-ben a kunszetmiklósi Kun Team nyerte a VI. Haldorádó-Sikeres Sporthorgász Feederbotos Kupát. Győzelmüket ügyesen felépített taktikájuknak, gyakorlottságuknak és az aktuális időszaknak megfelelő remek csaliválasztásnak köszönhették. Ha két szóval kellene a kiváló sportembereket jellemezni, akkor az egyik a szerénység, a másik a céltudatosság lenne. Már-már zavaróan szerények és visszafogottak, miközben rendkívüli tudás és tapasztalat birtokában vannak, ami ebben az évben több színvonalas verseny megnyerését eredményezte! Érdemes megismerkedni velük! |
Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy Magyarországon a legtöbben pontyra horgásznak, ám a technikában már vannak véleménykülönbségek: tulajdonképpen a pontyozók két táborra szakadtak. A szabályzat és a megengedett horgászstílus függvényében kétféle pontyozást különböztetünk meg: a behordásos és a partról való bedobásos módszert. Király Iván partról bedobásos technikával szerzett világbajnoki aranyérmet, tehát e módszer elkötelezett híve. Éppen ezért voltam kíváncsi arra, hogyan alkalmazkodik a behordásos technikához, s mi a véleménye róla. A kiszemelt tesztpálya a Palotási-víztározó lett. |
Soha nem rejtettem véka alá, hogy legkedvesebb horgászvizem a Garam - pedig az elmúlt tizenöt évben körülbelül ötven kisebb-nagyobb folyóvizet horgásztam meg. Némelyiket alaposabban, s volt, amelyiket csak egyszer. A kilencvenes években matchbottal, könnyűszerelékkel űztem elsősorban a paducokat. 2001-ben aztán jött az új szerelem, a műlegyezés. A legyező horgászat klasszikus célhalai, a pisztráng és a pér kis országunk területén csak elvétve található… |
Kevesen büszkélkedhetnek, hogy több mint ötven darab (!) húsz kiló fölötti pontyot zsákmányoltak pályafutásuk során. Az első két tucatot még fejben tartotta Zadravec Misel, a többi felidézéséhez már elő kellett venni a precízen vezetett naplót, amiből kiderül, hogy mikor, milyen időjárási viszonyok mellett, milyen bojlival, hány Celsius-fokos vízben, milyen mélységben jöttek az aranyhasúak. Ezek a tapasztalások és későbbi kiértékelésük - levonva a megfelelő következtetéseket - legalább olyan fontosak, mint maga a jól megválasztott hely, időpont vagy éppen a felszerelés. |
Kevés olyan halunk van, mint az angolna, amelynek balatoni telepítése számos vitát generált. Ellenzői ma sem hiszik, hogy az elmúlt években már nem került angolna a Balatonba, hiszen egyre gyakrabban akad horogra ceruzavékony, kis termetű példány. Én azonban bizonyos vagyok benne, hogy a telepítési tilalom elrendelése óta egy darab angolna sem került a tóba, már csak azért sem, mert a Balatoni Halgazdaság 1982-83-ban a Hévízi-tó melegvíz-kifolyójára épített angolnanevelő telepét régen megszüntették és eladták, az angolnaivadék vásárlása pedig igen drága mulatság. No, de nem is ez a fontos, hanem az angolna horgászata, mely a Balatonra látogató német vendéghorgászok nagy passziója a mai napig. Más kérdés, |
-
