[f]A közös pontyKazahsztáni szép napokA bíró is szeret játszaniA színek jelentősége a műcsalik világában I. részKorlátlan balinozásNagy tározók világaBányatavi pontyozásA negyedik dimenzió[-f]
A bojlis pontyhorgászat csúcsa egy-egy kapitális fogás. Természetesen rengeteget kell dolgozni érte, de a kitartásunknak köszönhetően előbb-utóbb siker koronázhatja horgászatunkat. Nem egy pecást ismerek, aki hosszú évek alatt nem tudott húsz kilón felüli pontyot fogni, majd egyszer csak, minden átmenet nélkül beindultak a halak. Ám a kapitális fogások néha bizony elveszik még a legjózanabbul gondolkodó horgászok eszét is - komoly próbatétel elé állítva őket. A legjobb példák erre a közös horgászatok, amikor adódhatnak gondok… A bajtársiasság, a közös élmények erősítik a horgászok közötti kapcsolatot, viszont azt nem tartom követendő példának, hogy két horgász egy túra alatt felváltva fárasztja ki a halakat - függetlenül, hogy kinek a botjára jött. Nem egy húszon felüli példány kifogása okozott már problémát ezért. Noha teljesen más körülmények között, de idén velem is történt hasonló. Végül a történet jól végződött, de a lelkemben mély nyomokat hagyott… |
Volt bennem némi nosztalgia az indulást megelőző hetekben. Annak idején én adtam először hírt az Ili folyón fogható nagy harcsákról, melyek még néhány éven át kísértettek, hiszen nem mindennap adatik meg valakinek, hogy társaival együtt napi ötven harcsát fogjon. Akkorákat, amekkorákról idehaza csak álmodik az ember… |
A bíró is szeret játszani 
Az idei foci-vb néhány látványos bírói tévedésén hümmögve joggal várnánk el a FIFA-tól, hogy a jövőben gyökeresen változtasson a leshelyzetek, szabálysértések vagy gólok helyes megítélését illetően. A vízparton azonban, hál’istennek, ekkorát nem lehet bakizni, hiszen a szomszédok kíváncsian és kötelezően jönnek hitelesíteni mérlegeléskor. A sípot fújó, zászlót lengető futballbírók láttán eszünkbe sem jut, vajon hogyan is állhatnak labdakezelés, cselezés vagy éppen a gólképesség dolgában. Nem úgy a halas pályákon, ahol joggal merül fel mindnyájunkban a kérdés: vajon a versenybírók, mérlegelők értenek-e a halak fogáshoz is, vagy megelégszenek csupán a digitális mérleg mutatta kilók és grammok hiteles rögzítésével és adminisztrálásával? Lukács Viktor nyomába eredtünk, akit akár nemzetközileg elismert szaktekintélyként is aposztrofálhatunk eddigi tevékenysége alapján. |
Valószínűleg nincs horgász, aki ne foglalkozott volna a színek jelentőségével a műcsalis horgászatban. Mit tudunk erről? A műcsalik színe vagy mintája befolyásolja a csali hatékonyságát? Ha igen, akkor hogyan, milyen mértékben van hatással a kapásokra? Vagyis az óriási színválaszték csupán egy csapda a pénztárcánknak, vagy indokolt a színek sokasága? Sorozatunkban erre keressük a választ. |
Korlátlan balinozás 
Legjobb múzsa a határidő - tartja a mondás, melynek igazságtartalmát valahogy sehogy sem sikerült felfeledezni, amikor aktuális téma után kutattam jegyzeteimben. Elfoglaltságom mellett az extrém csapadékos időjárás is hozzájárult, hogy nem jutottam el horgászni a közelmúltban. Szorult helyzetemből ezúttal is Krisztián barátom segített ki: egy - a tavalyihoz hasonló - balatoni balinozásra invitált. Ez a kis lökés megindította a „vezérhangyát” is a fejemben. Itt volt az alkalom, hogy leszámoljak egy régi mumusommal, a nagy távolságra történő multiorsós balinozással. |
Kevés ország van a világon, ahol a műlegyezők a horgásztársadalom meghatározó részét képezik. Anglia szerencsés e téren, de meglepő módon nem azért, mert a környezeti feltételek szükségképpen ideálisak, vagy mert a tradíciók életben tartják az apák évszázadok alatt megformált stílusát. Ellenkezőleg, az iparosodás természetes vizekre gyakorolt hatásai miatt a műlegyes horgászkultúra az elmúlt száz év során kénytelen volt új határvidékeket meghódítani. Talán szerencsés véletlen, hogy ez a kényszer és az emberkéz formálta környezet egy szerethető világot (is) teremtett - a nagy tározók formájában. |
Júniusi horgászataim helyszínéül egy eddig elég ismeretlen bányatavat választottam. Mivel itt a behordás, illetve a csónakhasználat nem engedélyezett, megoldást kellett találnom a csali bejuttatására. A megoldás Halász Feri barátom Delta etetőhajója lett, ami egy felszerelt radar segítségével pontos képet mutatott az előttem elterülő mederfenékről. A szerelék összeállítására is alapos figyelmet fordítottam. Két szempontot kellett szem előtt tartanom: a hajóból kiengedést követően a szerelék ne tekeredjen fel; a zsinór ellenálljon a kagylóknak. Mivel itt kizárólag partról lehet halat fárasztani, a horog mérete és formája szintén nagy odafigyelést igényel. Csalinak az Elite és Nut bojlikat választottam, melyeket az Imperial Baits alapmixeiből magam készítettem. |
A horgászember, különösen, ha perget, nyitott szemmel és füllel jár, mert minden apró jel fontos lehet. Látni és hallani a szerencsés többség számára megadatott, vannak azonban olyan pillanatok, amikor ennél is több érzékünkre támaszkodunk. Pontosan három dimenzióban élünk, legalábbis ennyit észlelünk a körülöttünk lévő világból, de horgásznyelven lehetne ezt még fokozni egy negyedikre is. A fent-lent, jobbra-balra, előre-hátra alapirányok - amikor elfoglaljuk helyünket egy közegben - mindenki előtt érthetők, de mi - és gondolom a búvárok is - tudjuk, hogy a víz alatti világ simán elmegy egy újabb térkiterjedésnek. Matematikailag bizonyított persze a negyedik dimenzió, sőt magát az időt is szokták így emlegetni, de ha kicsit plasztikusan nézzük, számunkra tényleg lehet annyira misztikus a víz, mint egy papírra rajzolt körnek a mélység vagy a magasság fogalma. Feltételezve, hogy a papírra rajzolt körök elmélkednek ilyen dolgokon… |
