[f]World Catfish Classic az EbrónAranyra ezüstPisztránghorgászat felsőfokonBekapta a legyet!Kalandok az Ebrón I. részKönnyű esti kísértésVágótok újra a magyar vizekben!Versenyről versenyre[-f]
2011. május 31. és június 3. között rendezték meg - hagyományteremtő szándékkal - a különleges harcsafogó versenyt a jogtulajdonos és főszervező Ross Honey vezetésével. Ross a világ horgászsportjának elismert alakja, az ő nevéhez fűződik az évente megrendezett, nagysikerű pontyfogó horgászverseny, a World Carp Classic is. Az indulók névsorát böngészve feltűnt, hogy harcsafogó verseny ide vagy oda, a résztvevők között megtalálható a világ pontyhorgászainak krémje… |
Aranyra ezüst 
Az ohcsb-k történetében korábban egyáltalán nem volt ritka, hogy a csapatok évenkénti teljesítménye és vele együtt az elért helyezése olyannyira nagy ingadozást mutatott, hogy az egyik évben még bajnokságot nyerő csapat a következőben kieső helyen végezzen, és kezdhetett mindent elölről a másodosztályban. Aztán a közelmúlt éveiben - hogy az ellenkezőjére is legyen példa - két csapatnak, a budapestieknek és a ráckeveieknek is sikerült a duplázás, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy ez még egy csapattal megismétlődjön az idei csapatbajnokságon. Történt ugyanis, hogy a két éve még a másodosztályban harmadik helyet szerző, és éppen csak felsőbb osztályba jutó Heves megyeiek, fokozva a meglepetések sorát, 2010-ben az első osztályúak versenyében rögtön bajnoki címmel kezdtek, majd az idei bajnokságra is reális nyerési eséllyel érkezve, végül csak néhány ponttal lemaradva lettek ezüstérmesek a pest-budaiak mögött. |
A Fishing&Hunting-Trabucco-Rapture ötfordulós pergető versenysorozat második fordulójának, egy pisztrángos, parti pergető kupának a Lukácsháza közelében található, festői szépségű Gyöngyös-patak adott otthont. Bár Magyarországon kevés vadvízi lehetőség adódik a pisztrángozásra, a versenyen résztvevők felkészültek a küzdelemre. Rengeteg trükkel a tarsolyukban érkeztek Vas megyébe, s a komoly csaliarzenálnak, a Gyöngyös-patakhoz való tökéletes alkalmazkodásnak köszönhetően előre lehetett borítékolni a sikert. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetség felkészültsége, a kiváló rendezés és nem utolsósorban a verseny előtti pisztrángtelepítés példaértékű versenyt eredményezett. Húsz csapat, azaz negyven fő nevezett, s a versenyzők összesen 305 pisztrángot fogtak. A végső helyezések sorsa nagy küzdelemben dőlt el, az utolsó percekig nyílt volt a verseny. |
Néhány hete futótűzként terjedt a hír… |
Bizonyára sokan halottak már az Ebróról. Sok magyar horgász megfordul ezen a vízen, a szinte természetesnek mondható célhal a harcsa, esetleg a ponty - de van egy rejtett kincse, amiről kevesen tudnak: a süllő! Kis csapatunknak volt alkalma megtapasztalni az Ebró hihetetlen halgazdagságát, köztük a rengeteg süllőt. |
Nemrégiben alig tudtam néhány apró domit összepergetni kedves kis folyómon. A miskolci híd mindkét oldalát végigdobáltam, de aznap el is döntöttem, inkább fogok néhány apró kárászt, aztán azokkal megmártogatom a fűzfák gyökerei alatt lapuló mélyebb gödröket. Szokott az még süllőt is adni, ha ügyesek vagyunk. Épp kapóra jött az a másfél-két hektárnyi tavacska a Baumax mögött, ami valójában záportározóként funkcionál. Alig kétszáz méterre van csak a hídtól - nosza, tíz perc az egész! Azaz, csak jól jött volna, mert kezemben a csalihalas hálóval és vödörrel tudomásul kellett vennem, hogy kerítés őrzi a hívatlan látogatóktól. Elhümmentettem magam, hiszen évek óta ide járt boldog-boldogtalan csaliért, ám úgy látszik, immár ez megszűnt. |
Herman Ottó szerint a vágótok a Duna hazai szakaszán, a Tiszában a XIX. század derekán még általánosan előforduló halfaj volt, melynek egy része a tengerből jött fel májusban, júniusban szaporodni (mint a viza), de egyes populációk - talán megunva a hosszú, strapás utat - egész évben itt maradtak, és még a Dráván és a Körösben is elő-előfordultak. A kecsegéhez hasonló alkatú, de több vértsorral rendelkező, rövid, ellaposodó orrú, a tokfélékhez képest szokatlanul nagy, ormányszerű szájú, akár három méterre és 80 kilóra is megnövő, mindenevő halról van szó. Mára ez az „őskövület” vizeinkből kihaltnak tekinthető, köszönhetően a Vaskapunak és a totális halászatnak, hiszen ikrája épp olyan értékes, mint a vizából nyert kaviár. |
Idén is rengeteg bojlis versenyt rendeznek. Van, ahol a mennyiség számít, és van, ahol a minőség. Mindenki maga dönti el, hogy számára melyik a szimpatikus. Mivel nálam a bojlizás egyenlő a nagyhalfogással, nem is kérdés, melyik tábort erősítem - ahol mennyiséget kell fogni, az, szerintem, inkább egy pontyfogó versenynek felel meg. Természetesen minden elismerésem azoké a versenyzőké, akik a mennyiségi halfogást választják, hiszen ez rendkívüli fizikai munka! Én maradok a nyugodt, kiülős versenyeknél. |
