[f]Ohat óriásaiÚjra feederrel és matchbottalSarulesti süllôk I. részA kurázsi jutalmaHogyan lettem legyezô horgász?A kiszámíthatatlan folyóSzilveszter a jég alattHorgásztam a Paradicsomban[-f]
Ohat óriásai 
Mint oly sok helyszínre, ide is helyismeret nélkül, de nem felkészületlenül érkeztem! Hegedûs Tiborral, a Hortobágyi Halászati Zrt. turizmusvezetôjével - aki a horgásztavakért is felel - egyeztettem elôtte, és kértem a segítségét, tanácsát, hogy hová üljek. Mindenképpen a III. számú, úgynevezett Nagy-tavon, a nagy halak birodalmában szerettem volna próbára tenni magamat. E tó alapterülete 26 hektár, mely az intenzív halsûrûség ellenére okozhat (kellemetlen) meglepetést is. |
Újra feederrel és matchbottal 
Január elején tavaink zömét lékhorgászatra is alkalmas vastagságú jég borította, ezért nem sok reményünk volt arra, hogy feederes, illetve matchbotos sorozatunkat a közeljövôben vízparton és horgászat közben folytassuk. Föladva eredeti elképzelésünket, déli tájak felé kezdtünk keresgélni, és még idôben találtunk dévér- és pontyfogási eséllyel horgászható helyszínt. Igaz, ezért Gerézdpusztáig kellett autóznunk, de megérte, mert megelôzve a gondozott és szép környezetben elhelyezkedô néhány hektáros tó visszafagyását, igazán eredményes horgászatban volt részünk. Január második felében, néhány órai horgászat után akkor is mutatós terítéket fényképezhettünk, ha a mi fogásunk meg sem közelítette információval szolgáló barátaink három nappal korábbi eredményét. |
Sok horgásznak nem ismerôs a Sarulesti név, de ha azt mondom, Raduta, akkor szinte mindenkinek beugrik, melyik vízrôl van szó. Pedig a kettô egy és ugyanaz… A Raduta elnevezés a víz tulajdonosára, Robert Radutára utal, míg a Sarulesti a tározó melletti település nevét jelenti. A mi szempontunkból egy a fontos: elmentünk, és egy hetet horgásztunk a tó híres süllôállományára. |
A kurázsi jutalma 
Ajándék csak azoknak jár, akik megérdemlik! Gondoljuk el, micsoda öröm nem egészen négy nap leforgása alatt 19 pontyot kifogni lék alól, méghozzá gyakorlatilag ugyanazzal a bojlis szereléssel, amivel az év többi szakában is horgászunk. Persze, ehhez ott kell lenni, bírni, tûrni az egész napos mínuszokat, és leküzdeni az éjféli rianások félelmét. Pláne, ha az arasznyi hasadás éppen a néhány méterre botladozó társunkat választja el tôlünk a fejlámpa lidérces fényében. |
Ráérôsen bekapcsolom a zenét - most Ben Harper a megoldás. Kényelmesen, szinte szándékosan lassítom mozdulataimat. Jól ismert érzés lúdbôröztet, a készülôdés nálam mindig így kezdôdik. Hosszú utazás vár, ismeretlen országok, a távoli Délkelet-Ázsia, Thaiföld és Laosz ismeretlen vizei… Elôttem fehér papírlap, tele apró, ákombákom betûkkel. Atyaég, ezt mind vinnem kell magammal?! Nagyon úgy tûnik, elôször is rendet kell vágnom a tollak, szôrök, horgok, zsinórok, orsók, botok, légykötô felszerelések világában. E nélkül esélytelen a bepakolás. |
A kiszámíthatatlan folyó 
Mint minden horgásznak, nekem is vannak kedvenc vizeim, melyekhez a végletekig ragaszkodom. Például az Ebróhoz, amely a 2000-es évek elején csodálatos élményekkel gazdagított. Ezekben az években a folyó szépségének és hihetetlen halbôségének köszönhetôen szinte sokkhatás ért, és azóta minden évben legalább egyszer meghorgászom az Ebrót. Soha nem akadt problémám, mindig felejthetetlen élményben volt részem. |
2010 decemberének utolsó napján a Mályi-tó jegén állok, nem kis izgatottsággal. Nem, egyáltalán nem azért, mert kapásra várva lesem az úszót - ahogy általában szoktam. Nem is azért, mert a jég vastagsága alig nyolc centi, és rajtam kívül többen tolongunk egymás mellett, viszonylag kis helyen. Horgászat helyett éppen arra készülök, hogy rávegyem a Neptun Búvárklub tagjait, engedjenek engem is merülni a jég alá. |
A Földnek van olyan szeglete, ahol télen-nyáron, éjjel-nappal 23-27 Celsius-fokot mérnek, évente kétszer aratnak, a gyümölcsök folyamatosan érnek, a napi két-három gyors zápor gondoskodik, hogy a természet mindig üde és harsogóan zöld legyen, és az átlagemberek ugyan szerényebben élnek, mint nálunk, mégis alapból jókedvûek, barátságosak, és egész lényüket átjárja a ritmus, a zene. A két magyarországnyi szigetet körülvevô tenger hômérséklete 25-27 Celsius, tele van korallokkal, melyek zátonyszerû szigetei megvédik a partot a hatalmas hullámoktól. A part és a zátonyok közötti, sokszor kilométer széles, sekély vizû lagúnákban nyüzsög a vízi élet. A jó szerencsém idén télen engem is Dominikára vetett, és természetesen a bôröndben ott lapult a horgászbot, az alapvetô kellékekkel. Jó helyre érkeztem, mert a szállásunk a tengerparti ôserdô alig civilizált területén épült! |
