Bodorkák majdnem jég alólTavaszi pergetésekA ponty szereti a bonbont?A francia kapcsolat Áprilisi pontyokTajmenek nyomábanAz első harcsákHárom a magyar igazság?
Bodorkák majdnem jég alól 
Teljesen mindegy, hogy a tél folyamán mennyi hó esett, vagy mennyire volt szigorú a szorítása, a finomszerelékes horgásznak február vége felé már iszonyatosan hosszúnak tûnik az egész, és a versenyzőknek szép lassan elvonási tüneteik lesznek. Így azután nincs abban semmi csoda, ha a halfogás legkisebb reménye is vízpartra csalja őket, és saját bevallásuk szerint már az is megdobogtatja a szívüket, ha merülni látják az úszót, vagy rezdülni a spiccet. Vagyis menni kell. |
Tavaszi pergetések 
Sokan úgy gondolják, hogy az ősz egyenlő a ragadozóhal horgászattal, ezért többnyire csak akkor kergetik őket. Pedig egész évben jól fogható - kevés kivétellel - mindegyik ragadozó halunk. Manapság az elszántabbakat már csak a jég tartja vissza, sőt egyesek még lékről is „pergetnek”. Most a tavaszi lehetőségeket vesszük sorra, a teljesség igénye nélkül. |
A ponty szereti a bonbont? 
Időnként fülembe cseng, hogy „Döme állandóan a durung feederekkel dobál nagy távolságra és onnan húzza ki a nagy pontyokat. Ez nem más, mint a feederezés megszégyenítése!”. Visszanéztem az utóbbi jó néhány munkámat, de sajnos rég volt már olyan írásom és filmem, ahol valóban távolra horgászva nagy pontyokat foghattam. A feederezés annyira széles spektrumban mozog mind eszköztárát, mind a meghorgászható távolságot tekintve, hogy manapság egy jól felkészült horgász már nem mondhatja azt, hogy én maximum 40 méteres távolságig vagyok hajlandó bedobni UL feederemmel, mert csak az az igazi feederezés! |
A francia kapcsolat 
Louis Larouss ismert harcsahorgász a hazájában. A felkapott európai harcsás vizeket megjárt, sokat tapasztalt horgásznak magyar a felesége, így az ő segítségével könnyen szót értettünk, amikor információt kértünk tőle az egyre népszerûbb francia harcsás vizekről. Ha valakit megkérdeznek, hol van Európában jó harcsás víz, gondolkodás nélkül rávágja, hogy az Ebró, vagy a Pó-folyó, ha távolabbi vizekről van szó, akkor meg az Ili-folyó. Érthető, hiszen ezekről a vizekről számtalan írás, képriport, vagy film készült az elmúlt húsz évben. |
Áprilisi pontyok 
Hétfőn még tél volt, kedden véget ért a tavasz. Hirtelen és az évszaktól nem megszokott módon kora nyári idő köszöntött ránk. A nap egyre magasabban jár, sugarai a hideg víztömeget elkezdik lassan melengetni. Ezzel párhuzamosan a vízi növényzet is éledezni kezd. A kihívásokat szerető horgászember mindig vágyik új helyekre, így vagyok evvel én is, de az év első pecázásait inkább a már jól ismert, szinte biztos fogások reményével kecsegtető vizeknek szentelem. Vizeink hőmérséklete rohamosan emelkedik áprilisban. A sekély szélvizek benépesülnek a keszeg- és kárásznéppel. Táplálék már bőven akad, csigák, rovarok, apró rákfélék, és ami szintén nagyon fontos ebben az időszakban, a csuka apró kikelt csemetéi is. Természetes folyamatában a kisebb vizek gyorsabban melegednek, bennük előbb indul meg a fontos, vitaminokban gazdag étkek szaporodása, fejlődése. |
Tajmenek nyomában 
Mongólia fékezhetetlen vizein mûlegyezni olyan élmény, amely semmi máshoz nem hasonlítható. Legalábbis ezt vallja az a három dán horgász, akik emlékezetes túrát tettek Mongólia északi csücskébe, a Szelenge, Orhon, Herlen és más kisebb folyók vidékére, hogy álmaik halára, a lazacfélék királyára, tajmenre horgásszanak. Élvezetes úti beszámolót olvashatunk. |
Az első harcsák 
Nagyon hosszú „pihenőn” vagyunk túl. A februári zord hideg jégpáncéllal óvta halainkat egészen március elejéig. Majd a helyi, márciusi harcsa, és az életbe lépő süllő tilalom miatt nem pergethettünk. Ráadásul az április eleje is komoly áradással, kellően zavaros és nagyon hideg vízzel fogadott bennünket. Mondanom sem kell, hogy már majd „be horgásztam”! Ugyan párommal keszegeltünk pár órát a folyón, de az inkább csak fellángolás volt, mintsem nagybetûs horgászat. A közel háromhavi kihagyás az egekig fokozta bennem a vágyat, alig vártam az első komoly, esélyekkel kecsegtető kirándulást. |
Három a magyar igazság? 
Baj van a fejekben a sporthorgászatnak abban a szegletében is, amit már a halak visszaengedése által okozott kapásnélküliség keltett életre. Talán kevesen tudják, hogy a Catch&Realese szülte a bojlizást, és nem fordítva. Nem azért kezdték az angolok visszaengedni a halat, mert nagyon fogyott a hal a vízből a bojlik „jóvoltából”. Ellenkezőleg. ők már évtizedekkel a bojlizás megszületése előtt visszaengedték a halat. |
