Az Alcsi-Holt-Tiszai versenypálya új arcaKukoricás praktikák a modern pontyhorgászatbanAz óriás csukák birodalmábanKis harcsák, nagy élmény!A Szigetköz varázsa pontyhorgász szemmelNulla fokbanÚjraéltük a legendátMerjünk nagyot álmodni!
Az Alcsi-Holt-Tiszai versenypálya új arca A legrangosabb hazai horgászversenyeknek rendszeresen otthont adó versenypályák majd’ mindegyike rendelkezik olyan jellegzetességgel, ami markánsan megkülönbözteti a többitől, és ez alól a Szolnokon található Holt-Tiszai versenypálya sem kivétel. Ritka ugyanis az olyan versenyző, akinek az Alcsin rendezett versenyekkel kapcsolatban elsőként nem a törpeharcsával vívott ádáz küzdelem jut az eszébe, amint a sukorói versenypályával kapcsolatban a dévér és az egyenetlen padka ugrik be először, de a Maty-éri pálya pontyai is jól bevésődtek a versenyzők emlékezetébe. Ez az egyediség pedig jelentheti azt is, hogy Szolnokon, a sikeres szereplés érdekében, a fájdalmasan szúrós kis törpeszörnyetegekből kell akár tíz kilóhoz közeli mennyiséget fogni, vagy valamilyen trükkel éppen azt kell elérni, hogy a tömegesen támadó, erőszakos és feneketlen gyomrú törpeharcsa békén hagyjon bennünket, és teret engedjen a többnyire eredményesebb dévérhorgászathoz. |
Kukoricás praktikák a modern pontyhorgászatban A modern élelmiszeripar olyan alapanyagokkal „ajándékozza” meg a horgászokat, amelyek még hatékonyabb pontyhorgászatot biztosítanak. Nem is gondolnánk, milyen sokféle módon lehet a kukoricát, az ősidők óta egyik leghatásosabb pontycsemegét feldolgozni és horgászatra is alkalmassá tenni. Legfrissebb írásom ésfilmem betekintést ad az eddig talán ismeretlen, kukoricából készült adalékanyagok tárházába, és olyan bevált felhasználási tippeket osztok meg az érdeklődőkkel, amelyekből garantáltan mindenki tanulhat! |
Az óriás csukák birodalmában Sokszor szembesültem már a ténnyel, hogy a nagy mélységû kavicsbányatavak nemcsak óriási pontyokkal tudnak kedveskedni, hanem a ragadozóhal-állományuk is páratlan. Mivel búvárkodom is - vizsgával rendelkezem -, nem egyszer találkoztam már nagyon komoly méretû harcsákkal a víz alatt, de a hínármezők szélén bizony kapitális csukák is „szemeztek” velem. Néha-néha a horgásztúrák során is beléjük botlom, nem egyszer előfordult, hogy harcsa vagy süllő éhezett meg a bojlimra. |
Kis harcsák, nagy élmény! Sokan vallják, hogy a kuttyogatás a nyár sportja. Néhányan azért még halkan hozzáteszik, hogy amint a 14 Celsius-fokot eléri a víz hőmérséklete, máris jó esélyünk van a harcsákra, sőt, talán akkor van a legnagyobb fogási lehetőség. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen tavasszal, a hosszú böjt után megjön a nagybajszúak étvágya, s mindenre rárontanak, ami mozog. ősszel pedig, amint az előbb említett hőfokot elérik a folyók, a közelgő télre készülnek fel mértéktelen zabálással. |
A Szigetköz varázsa pontyhorgász szemmel Rendszeresen járok erre a vidékre a nagy pontyok nyomait kutatni. Eddig egy Duna-ágon kísérleteztem a barátaimmal, ennek jó néhány szakaszát meghorgásztam már az évek alatt. Elérkezettnek láttuk az időt, hogy kipróbáljunk egy számunkra teljesen új és ismeretlen vizet, szintén ezen a környéken. Peti barátomat se kellett sokáig győzködni, így gyorsan összeállt a kis csapat, és egy hûvös, szeles vasárnapon indultunk útnak a távoli ismeretlenbe. |
Nulla fokban Cudar hideg lett egyik pillanatról a másikra, azonnal saját bőrünkön tapasztaljuk, ahogy a kikötőben kiszállunk a meleg autóból. A digitális hőmérő három fokot mutat, mindketten tudjuk, hogy ennél csak hidegebb lesz az éjszaka. Összedörzsölöm a tenyerem, indulhat a móka, minden porcikámban érzem a brutális süllőkapásokat. Sajnos a vízből már nappal nem látunk semmit, matt sötétben indulunk útnak. A koromsötétből kiindulva úgy döntünk, inkább vízközt próbálkozunk, hátha elemelkedtek a süllők a fenéktől. |
Újraéltük a legendát A Tisza-tó legendás csukaállománya Európa-szerte óriási hírnévre tett szert a tó keletkezését követően. Hatalmas tömegeket mozgatott meg úgy belföldön, mint a külhoni horgászok körében is. A magam részéről elhanyagoltam ezt a pompás sporthalat, nem szántam rá időt, vagy ha mégis belepróbáltam, csak kisebb sikerek, alacsony súlyú egyedek kerültek terítékre. Aki ismerte az eredeti viszonyokat, annak bizony ez nagyon kevés, és inkább más halfajok felé kacsingatott, mint ahogy ezt tettem én is. Imi barátom már évek óta kérlel, hogy a vízeresztés idején szaladjunk ki a rétre egy kis villantózásra, hiszen annyit meséltem már neki a régi élményekről, pazar fogásokról, hogy szeretné ő is látni, sőt, kipróbálni az itteni pergetést. |
Merjünk nagyot álmodni! A legtöbb horgász nem az apró halakról álmodik, hanem az igazán nagy, kapitális példányokról és a megfogásukról! Persze az ide vezető út rengeteg akadállyal van kikövezve, beleeshetünk olyan csapdákba, amiket ha nem ismerünk fel, csak nehezen tudunk kikecmeregni belőlük. Ehhez szeretnék néhány tanácsot adni, amelyek remélhetőleg segítenek áthidalni ezeket a nehézségeket. |