Laposhalak, tőkehalak, jégkorszaki fjordok
Herman Ottótól tudjuk, hogy hajdanán a garda balatoni halászata milyen különleges esemény volt. Méreteiben ugyan sokkal nagyobb, de hasonló játszódik le ma is Norvégiában, amikor eljön a hering- és a tőkehalhalászat szezonja. Johan Bojer „Az utolsó viking” című könyvében így ír a nagy halászatról: „Messzire kinn a tengeren – nyilván halashelyek körül – tarka madárfelhő gomolyog, meg bálna prüszkölését is hallani, itt is, ott is vízsugár lövell a magasba. Ha bálna jár ilyen helyen, ott heringnek kell lenni, és ahol a hering, ott a főhal a gadóc. Egykettőre elterjed a hír, hogy megjött a hal, felbolydul az egész szigetség, és megindul a hajóhad.” Az alábbi történet egy jó kezű tiszai horgászról szól, aki alapítója és tagja is a Colmic Hungarian Teamnek. Nagy Krisztián július végén, augusztus elején Norvégiában járt horgásztúrán egy baráti társasággal. (Zákonyi Botond)
Kecsegehorgászat a Dunán
Időről időre megkérdezik tőlem, hogy melyik a kedvenc halam. Valahogy soha nem tudom megválaszolni a kérdést, szinte minden halra szeretek horgászni. A hangsúlyt inkább arra fektetem, hogy fajukhoz képest a nagyobb, rafináltabb példányokat próbálom becserkészni. Azonban az biztos, hogy a kecsege – a fura, dinoszaurusz korabeli külsejének és a gyermekkori emlékeimnek köszönhetően – az egyik legkedvesebb halam. (Jankovich Krisztián)
A jóból nem kell sok!
A késő őszi, téli hideg vízi horgászatok során bevált adalékanyagok közül talán a CSL Tuning néven ismertté vált „aroma” az, amelyik biztosan kiállta az idők próbáját, és sok-sok éve eredményesen használják a pontyhorgászok. (Döme Gábor)
Befagyva
A korán érkező hideg hamar jégpáncélba burkolta a tározó vízfelületét. Barátainkkal még nekivágtunk egy utolsó pergetésnek és célba vettük a Fűzfás-morotvát, de sajnos csak a kotort csatorna végéig jutottunk, onnan teljes páncél védte meg a ragadozókat a zaklatásunktól. Nagyon bosszantott a dolog, mert úgy éreztem, hogy adósom maradt a tározó, hiszen ebben a még ha szűkre is sikeredett csukaszezonban nem sikerült egy komolyabb hallal sem összeakaszkodnom. (Oláh Csaba)
Keszegek a jég alól
Nagy szerelmese vagyok a lékhorgászatnak, imádok a jég hátán tartózkodni, léket fúrni, vágni és horgászni. Általában a ragadozó halakat keresem, a csuka és a süllő az, aminek a kifogásáért a legtöbbet megteszek. Persze lékről fogtam már pisztrángot, pontyot és keszegeket is. Legutóbbi lékhorgászatom során mégis alaposan meglepett a keszegek jég alatti intenzív táplálkozása. Bár finoman, rendkívül óvatosan vették fel a csalit, a kapások minden esetben jól látszódtak. Komoly horgászélményt nyújtottak a téli, haltalan időkben! Barátainkkal egész nap kint voltunk a jég hátán, szinte észre sem vettük az idő múlását, olyan jól szórakoztunk. (Ladányi Tamás)
Az álmodozások kora
Decemberi írásom címét természetesen csentem. Az érettebb korúak talán még emlékeznek arra a kedves filmre, amelyik e cím alatt futott valaha. Nos, nekem mindenképpen a december az álmodozások kora. Mit tehet ilyenkor a vízimádó egyszerű magyar ember, aki alól most pár hónapra kilopták éltető elemét, mert Természet Nagyúr ideiglenesen korcsolyapályává alakította kedvenc halvadász lesünket? Álmodozik! Elmereng a hátunk mögött hagyott év szép és még szebb történésein, és álmodozik arról, hogy mit hoz majd a jeges ablakainkon fagyos ujjaival kopogtató újév! (Straub Dezső)
Télre készülve
Elérkezett a november, és ilyenkor nálunk, a Szücsi Völgy-tavon sokoldalúvá válik a horgászat. November első napjától megengedett a tavon a csónakos pergetés, így a pontyhorgászat kicsit háttérbe szorul. A legutóbbi cikkemben írtam az IPCC pergető versenyről, és el is kezdődött a készülődés az idei fordulókra. Jönnek a versenyzők gyakorolni, és ilyenkor lehet látni, hogy a pontyállományunk mellett milyen gyönyörű ragadozó halak élnek nálunk. (Csörgő Tamás)
A folyó medrében
A késő ősz a folyóvízi horgászat egyik legjobb időszaka: ekkor a tartósan alacsony vízállás miatt a parttól távolabbi mederrészek is meghorgászhatóvá válnak. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy az óvatosabb, nagyobb testű márnákat is horogra csaljuk. Ebben az írásban ehhez próbálok meg olyan ötleteket adni, amelyek a néhány órás dunai horgászatoknál hasznosak lehetnek. (Sipos Gábor)
