Palicsi kalandozások 1. rész
Magyarországon több olyan tó is akad, ahova szívesen visszatérek horgászni, de ez a külföldiekről nem igazán mondható el. Régebben nagyon szerettem a Raduta-víztározón, a Cassienen és az Ebrón horgászni, de számomra valahogy megkopott a varázsuk. Talán a nagy távolságok miatt, de már évek óta nem voltam egyiken se horgászni. Ám azért még beleborzongok, ha rágondolok ezekre a tavakra, felidézem a szép fogásokat. Abban biztos vagyok, hogy pár éven belül még visszatérek valamelyikre – addig pedig a külföldi vizek közül marad a palicsi Tőzeges-tó. (Ladányi Tamás)
A variálható method
A modern, korszerű feederkosarak alapkritériumai közé tartozik a környezetbarát, úgynevezett non-toxic alapanyag, ami a káros ólomszármazékok elhagyásával semmilyen negatív élettani hatással nincs a vizek élővilágára, ha esetleg a termék beszakadna és a vízben maradna. A Vario szériánál alapként használt különleges fémötvözet teljes mértékben megfelel ennek, mivel megegyezik a korábbi, LC Method Feederek alapanyagával. A megszokott, igényes kivitel szintén nem változott, és a forma is nagyrészt azonos maradt. (Döme Gábor)
Balatoni sárkányok
Igazán nagy süllőt fogni hatalmas élmény, legalább is számomra. Sajnos nem is adatik meg minden nap, hogy egy matuzsálemet be tudjak csapni, mert az egyedszámuk eléggé lecsökkent. A találkozásunkat számos tényező befolyásolja, de leginkább az, hogy jó időben, jó helyen a megfelelő csalit kínáljuk fel nekik. Nyár elején szerencsémre sikerült belecseppenem a jóba, amikor egy délelőtt több sárkány is megdolgoztatott. (Hodula Tamás)
Kevés hal tanulságokkal
Bármennyire is furcsa, a végén már-már örültünk Gombás Gáborral, de legalábbis nem bántuk, hogy a legutóbbi horgászatunk közel sem úgy alakult, amint azt eredetileg terveztük. Az elképzelésünk ugyanis az volt, hogy extrém méretű kosarakkal fogunk horgászni a Hajógyári-szigetet Óbuda felől ölelő, alig 60-80 méter széles és igencsak húzós Duna-ágban, az úgynevezett K-híd környékén. Ezt azonban két hétvégén is bizonytalanná tette a Duna hirtelen és nagymértékű áradását előrejelző vízügyi jelentés, ezért az újratervezés során a csepeli élő Dunát, Gábor kedvenc horgászhelyét választottuk. (Szarka László)
Harcsacsemege
A hetek óta tartó kánikula felforrósította a tározó vizét, az erre érzékeny amuri kagylók befulladtak és felgázosodva a felszínre buggyantak. Tetemeiket az áramlatok és a szél sodorja a parti nádfalak felé, ahol már eltűnnek a szemünk elől és az enyészetté válnak. A tömegesen előforduló kánikulai jelenség a jó szimatú harcsákat sem hagyja hidegen, mert csemege ez a számukra, és előszeretettel legelészik a könnyen hozzáférhető, élettelen prédákat. (Oláh Csaba)
Deseda – Horgászparadicsom Somogyban
Ezzel a mottóval találkozik a látogató a tó honlapján. De nem volt ez mindig így, a Deseda – Magyarország egyik leghosszabb mesterséges tava – ugyanis 1974-ben született. Akkor duzzasztották fel, a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elzárásával. A 245 hektáros, védett természeti értékekkel és erdősávokkal körbevett, árvíztározónak szánt tó hamar felkeltette a környékbéli pecások érdeklődését, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület pedig hosszú évek óta jól sáfárkodik a rá bízott kincsekkel. (Gulyás Lóránt)
Új-régi tisztségviselők a FŐHESZ élén
Az új szövetség célja világos volt: komoly szakmai tőkével bíró szervezetet kell létrehozni, hogy az érdekvédelmi és érdekérvényesítő munka hatékonyabban tudja kiszolgálni a horgászati igényeket, és mindent meg kell tenni azért, hogy a horgászegyesületek kezében maradjon a fővárosi Duna-szakasz. A kezdeményezés sikeres lett, ma már 43 egyesület több mint 30 ezer taggal alkotja a szövetséget. (Zákonyi Botond)
Csak úgy…
Na, akkor most ez mit jelent? Jogos kérdés! Június végén kinn ültem a parton Szegeden, a Maty-éren. Néztem a csapat-vb második napi küzdelmeit, és azon gondolkodtam, mikor ültem én itt, a víz mellett, csak úgy… mezei nézőként… Vagy horgászként, de nem versenyzőként? Be kellett vallanom magamnak, hogy az utóbbi években… semmikor! Mit keresnék én bot nélkül egy versenypályán? Vagy akár bottal, de verseny nélkül? Döbbenetes! Ott jöttem rá, hogy a horgászat egy ideje elveszítette nálam legfontosabb értékét. A KIKAPCSOLÓDÁST! A „csak úgy, kimegyek, oszt lógatok kicsit” funkciót. Pedig milyen jókat lehet röhögni, dumálni, ugratni egymást, koccintani néhányat, és közben főzni egy jó halászlét! (Straub Dezső)
