Megérzés
Február közepén járunk, mikor a töltésre érve elkeserítő kép fogad. A két gát között sárga, márgás víztömeg kavarog, és a víz sebessége is jóval gyorsabb a megszokottnál. A lendületem azonnal alább is hagy, nem is tudom, hogy mitévő legyek! Az előttem álló két napot a süllőkre szántam, nem hagyhatom magam eltántorítani, nem tud a folyó olyan borzasztó képet festeni, hogy hátat fordítsak neki. Azt hiszem, a lehetőségeim jelentősen lecsökkentek, de még így is nagyobb esélyem van hallal találkozni, mint azoknak, akik a meleg szobát választották. Egy belső hang, egy megérzés vezet utamon, és egy közeli visszaforgó mellé kormányoztatja velem a ladikot. Ahol beállok, ott szinte füstölve surrog a víz, de innen könnyed mozdulattal tudom a csalimat egy lassú langóba hajítani. Itt sejtem a tüskés hátúakat, itt érzem, hogy talán van néhány százalék esélyem nyakon csípni valamit. (Oláh Csaba)
„Ready” megoldások lehűlt vízben
Mivel legtöbben a legalapvetőbb információval (a víz hőmérsékletével) sincsenek tisztában, így gyakran elkövetik azt a hibát, hogy ugyanazokkal az eszközökkel és csalogatóanyagokkal próbálkoznak a hideg vízi horgászatok során is, mint a melegebb időszakokban. Pedig azok döntő többségé ilyenkor hatástalan! Ebben az írásban – Haskó Tamás kollégámmal közösen – olyan hideg vízi tippeket és csalogatóanyagokat mutatunk be, amelyek ekkortájt is eredményre vezetnek. (Döme Gábor)
Téli éjszakai horgászat
Hosszú évek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy pontyhorgászat terén a téli éjszakák sokkal eredményesebbek, mint a nappalok. A nappali órákban sokkal több a horgász, akik óhatatlanul is zajt csapnak, amit érzékelnek a vízben élő bajuszos barátaink is, ráadásul a hideg beálltával vizeink letisztulnak, és az átláthatóságuk is nagyobb lesz, ami ugyancsak óvatosságra inti őket. A pontyok ebben az időszakban akarnak a legkevésbé energiát veszíteni azáltal, hogy megfogják őket, ezért a számukra veszélyesebb nappali órákban kevésbé táplálkoznak. Amint lemegy a nap, a pecások nagy része elhagyja a vízpartot, pedig a sötétség beállta után egy-két órával megelevenedik a víz, és az addig mozdulatlanul álló feederspiccek hamar életre kelnek. (Jankovich Krisztián)
A popperek diadala
Általában hét órát vagyunk kint az óceánon. Vannak tízórás horgászatok is, de aki már horgászott az Indiain, az tudja, mennyire emberpróbáló tud lenni, ha a halak is úgy akarják. Az óceán olyan, hogy arra horgászunk, ami jön. Amíg megközelítjük a helyszíneket, addig trollingozunk. Ilyenkor jöhet barrakuda, wahoo, bonito, vitorláshal, marlin, akár nagyobb tonhal is. (Zákonyi Botond)
Lenni vagy nem lenni?
Vannak dolgok az életben, amelyek rendkívül megosztóak. Nincs ez másként a horgászatban sem, ezen belül talán a legmegosztóbb a szonár, népies nevén a halradar használata. Annyira nem egyértelmű a dolog, hogy a törvényalkotók között sincs tökéletes egyetértés, vannak érvek, amelyek a szonár mellett, és vannak, amelyek ellene szólnak. (Lukácsi Béla)
A sziámi harcos
Én a sziámi harcost vettem elő. Mivel nem volt nálam hosszú szárú jigfej, egy segédhoroggal toldottam meg a jig horgát. Félórás dobálás után egy sekély, gyékényes részre dobva erős ütést, majd ránehezedést éreztem a botomon. Azonnal bevágtam. Éreztem, hogy nem kispályás az ellenfél, de hát ezért jöttünk ide. A fotó miatt mindenképpen ki kellett venni a halat, ezért lassan, türelmesen fárasztottam. Pár perc múlva megjelent a csuka hatalmas feje, benne a sziámi harcossal. (Schlotthauer László)
Csak a monofil!
Egyre több, intenzíven telepített horgászvízen halvédelmi szempontból korlátozzák a fonott zsinór használatát. A tilalom elsősorban a dobóelőkére vonatkozik, de vannak olyan helyek, ahol a horogelőkének is monofilnak kell lennie. Ezek a szabályozások ugyan megnehezítik a dolgunkat, de mert mindenre van megoldás, az ilyen körülményeket is könnyedén áthidalhatjuk. (Sipos Gábor)