Az aranycsapat tagja, Portyázó horgászok - Horgászbottal Szibériában II. rész, Vakuval - Lucifer, a ponty, Hazai vizeken - Mura, a vadvizek vadvize, A pergetés mestere, Nyugdíjasoknak - Rakózzunk együtt!, Toplista Extra - Világbajnoké az év legnagyobb pontya, Toplista Extra - Világbajnoké az év legnagyobb pontya
Az aranycsapat tagja
Ambrus Tibor, az 50. Édesvízi Halfogó-világbajnokságon aranyérmet szerzett csapat tagja, a magyar válogatott keret régóta meghatározó egyénisége. A Sporthorgász olvasói számára régi, kedves ismerősként köszön vissza, hiszen minden évben kirukkol valami nagyszerű eredménnyel. Az út, amely a vb-aranyig vezetett, hosszú és rögös volt, de megérte! Most Tibor és az aranycsapat felkészülésének legapróbb részleteibe pillanthatunk be.
Portyázó horgászok
Horgászbottal Szibériában II. rész
Álmaink csukás vizén járunk, és végre megfogjuk az első 7-8 kiló közötti halakat. Kezdődik a szokásos dili: mindenki ordít, fárasztja, emelgeti a halát, szegény operatőrünk meg rohangál egyik lököttől a másikig. Nem tudom, hány csukát foghattunk így közösen az elmúlt évtizedben. De van abban valami ősi büszkeség, talán a zsákmányszerzés izgalma, amely ilyenkor megbolondítja az embert. Szegény operatőrünk, Szentmiklósi Csaba először forgatott halas filmet, normális szereplőkhöz, lassú beállításokhoz, megrendezett jelenetekhez van szokva, nem ennyi megkergült, üvöltőző, zsákmányt mutogató eszelőshöz. Csak egy ember, Halasi Karcsi őrizte meg méltóságát, így tett az Urál deltájában is, amikor világrekord 500 kilós belugáját fogta. Tempósan kifárasztja a halakat, egyiket a másik után, csak néhányszor veti oda a szája sarkából: ezt vihetitek a preparátorhoz.
Vakuval
Lucifer, a ponty
Lucifer torz alkatával hívja föl magára a figyelmet: feje hatalmas, törzse szinte nincs, farka pedig egyáltalán nem létezik. Lehetett hálósérült hajdani telepítésekor, vagy genetikailag torzult, mindenesetre csökött. S ha végiggondoljuk a pontyélet megszámlálhatatlan veszélyét, elámulhatunk e hal mérhetetlen túlélőképességén. Pedig Lucifer igen buta. Zsolt mesélte, hogy három hét alatt négyszer fogták ki tízméteres körzetből, azután áttelepült a tónak egy másik területére, de ott is rajta vesztett a bojlin már két ízben. A tógazda különös figyelemmel kíséri a sorsát, s lehetséges, hogy fontolgatja a Lucifer-különdíj bevezetését. Híresség ez a hal, már Dániában is megjelent róla riport.
Hazai vizeken
Mura, a vadvizek vadvize
Elsősorban kalandozó, a horgászatban kihívást, váratlan történéseket kedvelő sporttársaimnak ajánlom. A Mura 1920 óta határfolyó dél-szláv szomszédainkkal. Szemenyecsörnyénél éri el a határt, és mintegy harminc kilométeren keresztül kanyarogva Őrtilos felett ömlik a szintén határvízként "működő" Drávába. A rendszerváltásig, de különösen a hetvenes évek végéig, szigorúan őrzött határszakasz lévén, néhány helyi horgászon kívül megközelíthetetlen, ezáltal érintetlen volt a folyó. Periférikus jellege miatt ipar nem települt rá, csak felső szakaszán, Ausztriában található néhány üzem, ezért szennyezésmentesnek mondható. Ugyanitt működik egy-két duzzasztó is, melyek vízmegfogó-eleresztő tevékenységét némileg érezni, de a horgászatra nézve nem zavaró. A folyó általában követi a határ nyomvonalát, itt-ott ugyan horvát területre lépünk, ha a partig megyünk, de a határőrizeti szervek elnézik, csak a vízen ne próbáljunk átkelni. Az infra figyelő rendszer kiépítése óta a nyomsáv és a rendszeres őrjárat megszűnt, a part menti utak gondozatlanok, az egész tájra jellemző az elvadultság. A folyó mentén szép számban találunk lefűződött holtágakat, melyek az évek óta tartó alacsony vízállás miatt rohamosan eliszapolódnak, zsugorodó vízfelületüket szinte teljes egészében növényzet fedi.
A pergetés mestere
Tátott szájjal hallgattam Henk Simonszt, Európa egyik legismertebb pergető specialistáját. Én kizárólag a finomszerelékes és versenyszerű horgászatok "tudományában" ástam mélyre magam, és sokáig azt hittem, hogy nem is létezhet ennél összetettebb és szerteágazóbb horgászmódszer... Amikor Hollandiában találkoztam Henkkel, és egy közös horgászattal eltöltött napon voltunk túl, rádöbbentem, hogy a pergetés tudománya talán még bonyolultabb, mint az általam favorizált finomszerelékes horgászaté. Félreértés ne essék, senkit sem fogok lebeszélni és új vizek felé terelni, de egy nap alatt többet tanultam a pergetésről, mint eddig valaha.
Nyugdíjasoknak
Rakózzunk együtt!
Jól látszik, hogy István a fárasztásnál szélesen fogja a botot. Melyet célszerű az úszóvezetés közben is szélesen tartani, esetleg könyökkel a botvégre támaszkodva, mert egyfelől: finomabban vezetgethetjük úszónkat; másfelől: a hal megakasztása is hatékonyabb. A horogra került hal partra navigálásának két módja van. A régebbi eljárás: a bot hosszán fárasztjuk a halat, úgy, hogy mindig felfelé kényszerítjük, s végül bent megszusszantjuk, azután tolunk hátra, a topset bontásához - a modern technika nagy rutint igényel, s tiszta vizet. Azonnal hátratolnak, amint a hal megakadt, s egy taggal hátrébb bontva a merítőbe vezetik
A magyar halkincs
Domolykózni kell!
A domolykó kevésbé gyarapodós más halaknál, meglehet, emiatt télen is eszik. Horgászni rá valóságos gyönyör, ha az ember nem kilóra méri a pecát. Természetes és műcsalikkal, legyekkel, úsztatva és pergetve fogható. Egyetlen más hal sem kínál ekkora változatosságot a sporthorgász örömére.
Toplista Extra
Világbajnoké az év legnagyobb pontya
A hal iszonyúan húzott, az orsó sivított, Béla próbálta kikapkodni a botokat, Tünde a csónakot akarta kiszabadítani. Rohamosan fogyott a damil, ugrottunk a csónakba, de Bélának az egyik botot nem sikerült kivennie, s már össze is gubancolódott az enyémmel. Hogyan fogom így kivenni a halat? A gubanc ott lifeg a zsinóromon! Az első kirohanás csillapodása után közelebb tudtam férkőzni hozzá, de miután láttuk, nincs esély kibogozni, Tünde villámgyorsan felmérte a helyzetet, s mire észbe kaptam, már kattant is a damil a fogai között. Jézusom, remélem nem az én zsinóromat harapta el! Egy pillanatra Tünde elsápadt, de látva, hogy a bot továbbra is görbül, visszajött arcára a szín. Ezután két órán át úgy birkóztunk a hallal, hogy egyszer sem láttuk. Azt sem tudtuk, amur-e vagy ponty, de tapasztaltuk, rutinos példánnyal van dolgunk, mindent elővett a tarsolyából: hol a tartásba igyekezett, hol lassú séta közben a csónak alá rohant, majd mikor kicsit elfáradt, megállt a fenéken, ahonnan egy centivel sem tudtam feljebb hozni.
-
