Horgásziskola - nem csak kezdőknek - Horgásznaptár III. rész, Irány Akasztó!, Portyázó horgászok - Kalandozás Gorgován, Kis vizek varázsa - A Zalaszentgyörgyi-tó, Tippek-ötletek - Laza peca, Gyakorlat teszi - Pergess, magyar!, Hazai vizeken - A tatai Derítő-tó
Horgásziskola - nem csak kezdőknek
Horgásznaptár III. rész
A Horgásznaptár virtuális lapozgatása során elérkeztünk egy újabb negyedéves szakaszhoz. Ez az időszak a még kék-zöld hátterű, aranysárga fényű, nyárbúcsúztató napokkal-hetekkel indul, és a borongós-szürke, fagyos-deres, didergető decemberrel zárul. Azt vallom én, hogy ez a két véglet közt szertelen szeszéllyel táncoló időszak az igazi horgászfőszezon. Miért? Azért, mert változatosabb, sokszínűbb, izgalmasabb és sikeresebb, mint a halszerelmekkel bolondított, kíméleti tilalmakkal terhelt tavasz, meg az agybuggyantó-kánikulás, poshadt vizű, finnyás-halas nyár. Ilyenkor, ősszel és télelőn, minden fejedelmi rangú, nemes hal elemében van, virgonc, és nagy étvágyakkal táplálkozik. Ösztönösen érzik ugyanis a megkoplaltató, meggyötrő, sanyarú, hideg téli idők közelítését. Ezért azután - amíg van rá mód - igyekeznek minél több kalóriát, energiát fölhalmozni és tartalékolni szervezetükben.
Irány Akasztó!
Tiborral az Akasztói-horgásztavon beszéltük meg a találkozót. Kedvelt gyakorlópályája ez a víz. A nagy halbőség ellenére rendkívül kifinomultak és óvatosak a halak. Ráadásul ha sikerül horogra csábítani egy-egy sudár testű nyurgapontyot, úgy küzdenek, hogy a horgásznak minden ügyességét be kell vetnie, hogy szákba is kerüljenek. A mai horgászat tehát a pontyok becserkészéséről szólt. Lássuk, hogyan készül fel a bajnok egy feederbotos horgászatra.
Első lépésként - a horgászhely elfoglalása után - az etetőanyag bekeverése következik. Tibor előszeretettel használja a Mosella etetőanyagait, de nem ragad le egyetlen márkánál. Szinte valamennyi, hazánkban kapható etetőanyagot kipróbálta már, és gyakran a különböző cégek termékeit is keveri. Az állandó kísérletezés néha meglepően jó eredményekhez vezet.
Portyázó horgászok
Kalandozás Gorgován
Régi mániám - tengelytörés nélkül végighajtani Románián! Ami negyedik próbálkozásra idén sikerült. Idei első, kurtára szabott szabadságom néhány napját a Duna deltájában tölthettem a barátomnál, Oláh Bélánál Gorgován. Béla régi harcostárs, külföldi filmforgatásaink első számú producere, aktív résztvevője, aki néhány éve úgy döntött, életének egy részét lipovánok, pelikánok, tekintélyes süllők, harcsák, csukák társaságában és a delta békéjében kívánja eltölteni. Ezt az idilli állapotot bolygattuk meg néhány napra, amikor meglátogattuk.
Kis vizek varázsa
A Zalaszentgyörgyi-tó
Az "őserdős" oldalon néhány bedőlt faóriás található, melyekből alig látszik ki valami a vízből, miként a "jéghegy csúcsa". Ezeket az ágerdőket, törzsrönköket kapitális ragadozók, mohos fejű harcsák, szépségdíjas süllők és mestervadász csukák lakják. A vízmélység fönt, a befolyónál csak 30-50 centi, míg lent, az alvégen viszont, a lejtés eredményeképpen, már 7-8 méter! A halak itt olykor mindent fordítva csinálnak. A ponty ezen a vízen leginkább a legnagyobb vízmélységek rétegeiben lubickol (különösen a pontyszezonos nyáridőben), pedig ő, állítólag, a sekély vizeket kedveli. A süllő meg, mely hal "elvileg" a hűvös, sötét mélységek elkötelezett lakója, ezen a vízen estelente a befolyó alatti, sekély tocsogóban fogható a legjobb eséllyel. Azért van ez, mert a pezsgő, oxigéndús közegben nyüzsögnek a süllőtáplálékul szolgáló kishalak.
Tippek-ötletek
Laza peca
Hát, igen! Ennek a sportnak meglehetősen keserves része a holmi folyamatos mozgatása. A horgászversenyző élete nem áll másból, mint kipakolásból és bepakolásból. Azt viszont nem lehet mondani ránk, hogy mazohisták lennénk, amit magunkkal viszünk, mindenre szükség van, vagy lehet. Mégis rendkívül gyakori, hogy valamire nem gondolunk, vagy elfelejtődik. Olyankor improvizálni kell. A variációk száma végtelen, de jó, meglehet, csak egyetlen akad közülük. Én olykor megengedem a luxust, hogy csak úgy, a magam örömére leüljek horgászni egyet, többnyire a Dunán, ahol kezdtem, amikor is, a katonaságtól kölcsönvett kifejezéssel, könnyített menetfelszereléssel horgászom.
Gyakorlat teszi
Pergess, magyar!
Az utóbbi időkben igen felkapott téma lett a legyezőhorgászat. Gyönyörű domolykókat, pisztrángokat, balinokat csodálhattunk, melyek a módszer segítségével kerültek partra. Nincs ezen mit vitatni, a legyezés ezen halfajták fogásának egyik - ha nem a legjobb - módja. Éppen ezért panaszkodik sok "mezei" pecás, akik nem űzik ezt az egyébként nem egyszerű, nehezen tanulható stílust. Panaszkodnak, mert az újság hasábjait olvasva a szemük káprázik a csodaszép halak láttán, ráadásul olyan egyszerűnek tűnik a megfogásuk. Aztán amikor szenvedélytől fűtve nekiindulnak, csak nem akar jönni az a piszok hal a fenekezőre. Ekkor jön a felsült horgász örökifjú dumája: persze, front van, rossz a vízállás, déli szél fúj, nem eszik a hal...
Hazai vizeken
A tatai Derítő-tó
A tó méretével is felhívja magára a figyelmet, hiszen 30 hektárjával nem a kisebbek közé tartozik. Ekkora területen már lehetőség nyílik komolyabb megfigyelésekre, általánosságok leszűrésére és a halkeresésre. Ezt partról és csónakból egyaránt elvégezhetjük, hiszen a halakról árulkodó jeleket mindkét helyről megfigyelhetjük. Szinte mindig észlelhetjük a pörsenéseket, tolóhullámokat, fordulásokat, melyekkel a halak nyíltan, hivalkodóan mutatják jelenlétüket. A tatai Derítő-tó nem tartozik a mély tavak közé, átlagmélysége 1,5-2 méter között váltakozik. Bár találhatók benne háromméteres részek is, de nem ez a jellemző.
-
