Ebrói kalandozások - Búcsúharcsák, A magyar halkincs - Kisköre alatt az alvízen, Kelet kincsei - A Sajó II. rész, Aktuális - Víz és rend - 2004, Megújul a balatoni süllőállomány!, Feederbottal állóvízen - Pontyparadicsom, Gyakorlat teszi - Tavaszi dévérek, Gyakorlat teszi - Hortobágyi húsos csalafinta
Ebrói kalandozások
Búcsúharcsák
Előzetes sejtéseink a halállománnyal kapcsolatban beigazolódtak, rengeteg hal tartózkodott a gát közvetlen közelében. Amikor a gát tetejéről először tekintettünk a víz felszínére, alig akartunk hinni a szemünknek. A reggeli napsütésben több ezer ponty lebegett mozdulatlanul a víz tetején, szinte feketéllett tőlük a folyó. Alaposabb szemrevételezés után legnagyobb meglepetésünkre több harcsát is felfedeztünk a pontyok között. Minden jel arra mutatott, hogy a helyválasztás jónak bizonyult, újabb emlékezetes kalandok elé nézünk.
A magyar halkincs
Kisköre alatt az alvízen
Ha horgászok között elhangzik a bűvös szó: Kisköre, csak elvétve gondolnak a 3100 lakosú nagyközségre, a nagy többség a duzzasztóműre meg a zsiliphez közeli helyekre gondol, ahonnan az esetek többségében elzavarják az embert. Ami sajnos rendben is van, hiszen nem akármilyen műtárgy közelében ostorozzuk a vizet balinra, harcsára, jó esetben süllőre.
Kelet kincsei
A Sajó II. rész
Miskolcig nem igazán tartanak számon több forgalmas helyet, de mindenképp említést érdemel Szirmabesenyő. A folyó itt lényegesen lelassul, néhol a mélység is elég tekintélyes. Többen ide járnak pontyozni, általában a békebeli dióverőkkel fenekezni. Innen származik például sok legenda a zsinórszaggató amurokról, behemót nyurgákról. Aki pedig marad a márnázásnál, csupán néhány száz métert kell gyalogolnia lejjebb, ahol két rugany szűkíti a folyást. Tikkasztó nyári melegben a parton állva szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a bandázó paducok, márnák. A parti viszonyok miatt azonban az úsztatás kissé macerás, ide leginkább a feederes fenekezést ajánlom. A vödörszám való etetés is mellőzhető, két-három gombóc kell mindössze, aztán elegendő a csontikosár. A zárás által begyorsult víz, valamint az azt követő visszaforgó remek pergetőhely.
Aktuális
Víz és rend - 2004
A vízi közlekedés rendszabályai a 39/2003/VI.3/GKM új hajózási szabályzattal - mely a Magyar Közlöny 2003. évi 67. szám II. kötetében jelent meg - tavaly október elsejével megváltoztak. Azt hiszem, most, a csónakázási szezon elején egyébként is érdemes feleleveníteni az idevonatkozó jogszabályokat, hogy ne a vízen érjen bennünket a meglepetés. Kíváncsi voltam még a horgászok megítélésére és a vizeinken uralkodó állapotokra a vízi rendőrség szemszögéből, ezért néhány kérdést tettem fel a fővárosi vízi rendészet parancsnokának, dr. Fekete Tamás alezredesnek, valamint Imrefi József törzszászlósnak, aki egyben gyakorló horgász is.
Megújul a balatoni süllőállomány!
Dr. Bercsényi Miklós, a Veszprémi Egyetem georgikon karának docense hívott fel a napokban. Néhány évvel ezelőtt már beszámoltam a Keszthelyen tanító és kutató egyetemi tanár munkájáról és tanítványairól, akik sikeres kísérleteket végeztek a ragadozó halak (süllő, sügér és csuka) tápon való tartásáról. Miklós megszállottja a munkájának, az a fajta, aki ha a fejébe vesz valamit, nem tágít. Az ötlet, amellyel megkeresett, amúgy is a szívem csücske - a balatoni fogasállomány helyreállítása -, olyan együttműködés keretében, amelyben Bercsényi doktorék mellett a résztvevők a MTA Tihanyi Limnológia Kutató Intézete, a Balatoni Halászati Rt., a három balatoni megyét is képviselő Balaton és Térsége Regionális Horgászszövetség és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
Feederbottal állóvízen
Pontyparadicsom
Utunk a határ túloldalra, a komáromi határátkelőtől alig 25 kilométerre található, ősrégi magyar településre, Nemesócsára vezetett. A kis falu határában fekszik a különösen nagy gonddal és hozzáértéssel felújított Carp Paradise-tó. Szlovákiában - a szigorú törvényi előírások és szabályzók miatt - nagyon kevés a magántulajdonban lévő vízterület. Ez a kis gyöngyszem ezen kevesek egyike. A vadregényes, eredeti állapotában megőrzött tó a finomszerelékes és nagyhalra áhítozó bojlis horgászok kedvelt célpontja. Rövid idő alatt komoly hírnévre tett szert.
Gyakorlat teszi
Tavaszi dévérek
Az örökifjú rigmus szerint március jele a kos - horgászni megy, aki okos. A derék Dalos Nagy Károly viszont elfelejtette említeni, hogy hova is menjünk. Az összes folyó zavaros, árad, a tavak zömét jégbilincs szorítja. Igaz, már rendesen olvad, rámenni veszélyes, de partról horgászni még nem lehet. Akkor hát mitévő legyen az ember, aki „majd be horgászik”? Várjon türelemmel. Tettük ezt mi is, egészen a hónap közepéig, amikor Attila hozta a jó hírt: a Tisza-tó egyik öblítőcsatornája leolvadt, töltik föl vízzel. Egy kicsit még zavaros, de az nem zavar minket, a halakat meg pláne nem. Úgy legyen, nyugtáztam. Arra még úgysem jártam, habár sok szépet hallottam a helyről. Cimborám szerint elsősorban keszegre lehet számítani, de kárász, ponty is beugorhat.
Gyakorlat teszi
Hortobágyi húsos csalafinta
A gyári szendvicskukoricát indultam tesztelni a Hortobágyra. Arra voltam kíváncsi, hogy a kora tavaszi hűvös vizekben is felveszi-e a ponty, vagy ez a csali inkább a nyár derekán fogós csak igazán. Egyesek úgy gondolják, hogy a hortobágyi puszta horgásztavai nem a legmegfelelőbb tesztpályák, mert szerintük nem természetes körülmények között élnek ott a halak. Nekem viszont az a véleményem, hogy pontosan olyan vizeken kell próbálgatni, tökéletesíteni horgászmódszereinket, ahol biztosak lehetünk abban, hogy van hal a vízben, és csak rajtunk múlik, hogy horogra tudjuk-e csalni.
-
