Híres horgászvizeink - A Dráva, Gyakorlat teszi - Pontyozás lehűlő, hideg vízben, Tőkehalra norvég vizeken, Pergess, magyar! - Zavarosban, Gyakorlat teszi - Lebegő twister - másképp, Perfect megoldás - Éjszakai horgászat a Dunán, Gyékényesi horgászatok - Szigeti kalandozások, Vadvizek varázsa - A Hotedra-Holt-Dráva
Híres horgászvizeink
A Dráva
A Dráva valóságos fényes ösvény! Olyannyira gazdag halban, hogy ott még megéri rapsickodni. A tízkilós süllők, kilenckilós márnák s négy kiló feletti domolykók mindennaposak. Egy folyó, amelyből inni lehet. Szinte várod, hogy a bozótosból előoson az utolsó mohikán. A magyar szakasz hossza légvonalban nagyjából százhúsz kilométer. Egy valamirevaló horgászbot dobósúlya 300 gramm arrafelé. Nem mindenütt vannak utak, s nem lehet tudni, disszidáltál-e már Horvátországba, és csempészáruként hozod át a határon a paducaidat. A kisfröccsöt dugaszolt borból kérheted a kocsmában, és valahol a pinceszeren vaddisznópörkölt, őz, szarvas rotyog a bográcsban. Át kell gondolnod négy nap után, érdemes-e hazamenni, vagy maradj ott a hátralévő időre...
Gyakorlat teszi
Pontyozás lehűlő, hideg vízben
Lassan közeledik a tél - a pontyhorgászok legnagyobb bánatára. Ám ne gondoljuk, hogy a hideg évszak beköszöntével vége a pontyozószezonnak! A pontyok, s köztük is főleg a kapitális méretűek, erre az időszakra teszik a fő táplálkozási időszakukat, készülvén a zord télre. Az a horgász, aki dacolni tud a hideggel, a természet erőivel, és megfelelő mértékben felkészült egy késő őszi, lehűlő vízben történő horgászatra, fantasztikus élményekkel gazdagodhat. A hideg vízben végzett pontyozás nem egyszerű feladat, alaposan fel kell rá készülni. Ebben nyújt segítséget Ács József.
Tőkehalra norvég vizeken
A tőkehalhorgászatnak külön technikája van, a horgászmódszer jelesei a dánok, a németek, a lengyelek és a norvégok. A magyarázat egyszerű: az ő vizeiken fogják a legtöbb tőkehalat, nem véletlen, hogy a tőkehalhorgászat szerelmesei oda zarándokolnak. Magyarok is járnak már tőkehalazni, nem is akármilyen eredménnyel, hiszen augusztusban éppen norvég vizeken egy magyar horgász, Csonki István fogta a norvég tőkehal-rekordlista második legnagyobb halát, amely 18 kilót nyomott! Csonki István Borbély Gyula társaságában és vezetésével érkezett Norvégiába, akit igazán nem kell bemutatni olvasóinknak, hiszen ismert haltenyésztő és horgásztó-tulajdonos, akinek jászkiséri tavaira régóta járnak a jó halakat fogni vágyók.
Pergess, magyar!
Zavarosban
Két hete özönvízszerű eső zúdult a megyére. Meg előtte egy héttel is. Az időjárás valahogy nem igazán kedvez idén a folyami pergetőknek, alig lehet kifogni megfelelő vízállást. Az évben még alig fogtam ragadozót. Tavon, persze mártogatva, nincs okom panaszra, de a pergetés! Az hiányzik.
Unatkozom. Menjek keszegezni egy jót? Á, tegnapelőtt is keszegeztem. Csak nem hagy nyugodni a vérem. Milyen lehet most a víz? Két hete esett, ennyi idő alatt vissza kellett húzódnia. Ugyan, mit veszítek, ha lemegyek? Már csak dacból is megszűröm a Sajót. Persze, órákkal a döntés előtt már tudtam, hogy mi lesz a vége, csak olyan jól esett egy kicsit cukkolni magam. Pillanatok alatt összekészülök, magamhoz veszem az apró körforgókat rejtő dobozkát, pár darab wobbler is kerül a táskába, soha nem lehet tudni. Fogom a néhány éves, de agyonhasznált 1,90-es Quantum Lite botomat, mely legalább fél tonna hal alatt görbült eddigi pályafutása során. Vizsgálom az orsót, rajta a tavasszal feltekert 17-es Fireline. Tökéletes. Biciklire fel, hisz mindössze kilenc kilométer a célállomás, a folyó mentén autóval a helyváltás pedig meglehetősen macerás.
Gyakorlat teszi
Lebegő twister - másképp
Úgy gondolom, a twistert nem szükséges részletesen bemutatni, hiszen minden pergetőhorgász jól ismeri. Az ólomfejes horogból, valamint puha szilikontestből álló twister nagy karriert futott be hazánkban, és ma is méltán népszerű műcsali, mely sajátosságai folytán a mederfenék, azaz a süllők kedvelt tartózkodási helyének közelében vezethető leghatékonyabban. Bár megfelelő méretarányok eltalálásával a felső, középső vízrétegek meghorgászására is alkalmas, ebben a kategóriában nehéz utólérni a wobblerek eredményességét.
Ahhoz azonban, hogy twisterünkkel ne csak elérjük a talajszintet, hanem annak közelében csalogatóan fel is tudjuk kínálni, pontosan el kell találnunk az ólomfej méretét. Ennek nagyságát a gumitest mérete, a meghorgászandó víz mélysége, valamint a víz áramlása határozza meg. Nehéz, szinte nem is lehet általános szabályokat megfogalmazni e téren. Irányadó elv, hogy az adott viszonyokhoz mérten pont akkora ólomfejet válasszunk, amellyel elérjük a feneket, ugyanakkor könnyedén, néhány kisebb csuklómozdulattal fel is tudjuk rebbenteni onnan twisterünket úgy, hogy az emelés megszűnésekor lassan libegve és semmiképp sem zuhanva térjen vissza a talajra.
Perfect megoldás
Éjszakai horgászat a Dunán
Különleges, hétköznapinak semmiképp nem nevezhető horgászatra kaptam meghívást: Dávid Ferenc, a Perfect Team tagja a budapesti Duna-szakaszra, egy éjszakai rakós botos pecára invitált szeptember elején. Számtalan kérdés merült fel bennem, hiszen nem értettem, miért csak éjszaka jó itt horgászni, és miért csak a rakós bot a megfelelő eszköz. A helyszínen azonban mindenre fény derült!
Gyékényesi horgászatok
Szigeti kalandozások
Sokszor történnek a horgászokkal furcsa, néha megmagyarázhatatlan dolgok, melyekből néhány év elteltével elképesztő történetek, legendák születnek. A horgászattal eltöltött évtizedek alatt több, rendkívül emlékezetes kaland megtörtént már velem, akár egy könyvet is tele tudnék írni a legizgalmasabb történeteimmel. Idén júliusban egy apró gyékényesi szigeten olyan hihetetlen kalandsorozat esett meg velem, amely példátlan a horgászpályafutásom során.
Vadvizek varázsa
A Hotedra-Holt-Dráva
Egyébiránt a Hotedra-Holt-Dráva területe 14 hektár nagyságú. A meder mélysége a szélvizekben 70-80 centi, majd a hajdani sodorvonal helyén húzódó árokban eléri az 5 métert, de vannak - a csónakkikötőtől kissé balra - 7 méternél is mélyebb gödrök. A fenéktalaj halnak, horgásznak egyaránt kedvező: homokos-agyagos és csak nagyon enyhén iszapos. Egyrészt tehát nem süllyed el benne a végszerelék, a csali, másrészt pedig így is van benne annyi „élő” talaj, melyben a nélkülözhetetlen, természetes haltáplálékok folyamatosan megteremnek. Bentoszszervezetekre, rákocskákra, apró csigákra, rovarlárvákra gondolok itt, mely élőlények a ponty és a keszegfélék számára létfontosságúak.
Gazdag, jó növésű vízi növényzet övezi körben a holtágat. A nád és a gyékény szinte mindenütt jelen van a szélvízi zónában. Előttük pedig, váltakozó szélességű mezőkben, töklevelesek, tündérrózsaszőnyegek bújtatnak árnyékukban mesés halakat. Nagyon szeret ezekben a fedezékekben meghúzódni például a tőponty, valamint a compó és a magyar kárász (aranykárász). Sok horgász ott ücsörög ezek fölött a szélvízi haltanyák fölött a rozoga horgászálláson, és hatalmasakat nyögve dobál befelé, a meder közepébe távdobó fenekezőjével, miközben ott röhögnek rajta, tőle néhány méternyire, a legjobb halak... Pedig ha a horgász elővenne egy érzékeny úszós készséget, és bevetné könnyedén, néhány méternyire, akár valamelyik nádlukba vagy éppen a tündérrózsamező tisztásaiba, avagy a tökleveles mellé...!
-
