Gyékényesi horgászatok - A húsz kilón felüli pontyok hazája, Híres horgászvizeink - A Rába, Perfect megoldás - Vízközti matchbotos dévérezés, A lucernás amur, Elmondok egy történetet - Csak ruganyosan…, A pergetés legendája, Afrikaiak európában - Vérplankton és szalonna, Pergess, magyar! - Sötétben tapogatózva - Balin-buli
Gyékényesi horgászatok
A húsz kilón felüli pontyok hazája
Nem gondoltam volna, hogy létezik Magyarországon olyan víz, melyben jelentôs számban élnek húsz kilón felüli pontyok, s reális esély van harmincon felüli példány megfogására. Idén ez mégis megtörtént, amikor Gézával és Szabival közös horgászatra vállalkoztunk a Gyékényesi-kavicsbányatón. Olyan pontyparádéba csöppentünk, melyre nem hiszem, hogy valaha lesz még esélyünk. Egy hét alatt három, kapitális méretû példányt volt szerencsénk megtekinteni. A 29,4, 27,3 és 22 kilós pontyok felejthetetlen élményben részesítettek bennünket.
Híres horgászvizeink
A Rába
A Rába rendkívül szeszélyes víz, az Alpokban lezúduló nagyobb esôzések hatására, illetve a tavaszi hóolvadásokkor nagy árhullámok indulnak lefelé, melyek alig egy nap alatt elérnek Sárvárig. Nem ritka, hogy a víz magassága egy nap alatt 3-5 méterrel emelkedik. Nyugodt vízjáráskor a folyó átlagos sebessége 2,1-11 km/h, a meder szélessége 30-50 méter. A vízmélység 1-2,5 méter, de a duzzasztómûvek elôtt 10-12 méter is lehet. A meder esése a határnál 89,6, a torkolatnál 24,1 a hazai szakaszon átlagosan 56,2 cm/km. Az alsó szakaszon a Duna szívó vagy duzzasztó hatása érvényesül. A vízszintingadozás itt eléri a hét métert.
Perfect megoldás
Vízközti matchbotos dévérezés
A mély vizekben gyakorta megfigyelhetô jelenség meleg, napos idôben - nem csak nyáron!!! -, hogy a halak nem a mederfenéken, hanem a víz felsô, egy-két méteres rétegében tartózkodnak. Tökéletesen érzékelik a különbözô vízrétegek közötti különbséget, és minden idôszakban a számukra legkedvezôbbet részesítik elônyben. Hiába akarjuk a mederfenékre kényszeríteni ôket, ha a vízfelszín alatt 1,5 méterre érzik jól magukat. Szûcs Balázzsal - a Perfect Team tagjával - az adonyi Holt-Duna-ágra látogattunk el, ahol a vízközti matchbotos horgászatból kaptunk ízelítôt.
A lucernás amur
Valahogy az életembôl eddig kimaradt az igazán emlékezetes amurozás, a cuccaim sincsenek kimondottam amurra szerelve, ezért aztán lóhalálában beszereztem néhány fontosabb dolgot. 3,60-as botot, masszív orsót, 0.28-as zsinórt, 10-es spéci horgot és az amurozáshoz egyáltalán nem használatos sbirolinós kiegészítôket, 8 és12 grammos floating (úszó) úszót, ami persze nem igazi úszó, hanem egy távdobásra is alkalmas szerkezet, amely fennmarad a vízen, és képes a hozzácsatlakoztatott rövidebb-hosszabb elôkét a víz tetején tartani. Jóska már többször fogott amurt sbirolinós motyóval, ami tulajdonképpen a régi cupiztatós módszernek egy korszerûbb változata. Feltûnt, hogy a nagy melegben az amurok mennyire feljönnek a víz tetején úszó, lekaszált vagy csomóban behajigált lucernára, így aztán kézenfekvô volt az ötlet, hogy felveszik azt a lucernacsokrot is, amibe egy horog van bújtatva.
Elmondok egy történetet
Csak ruganyosan…
Úgy gondolom, nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy a felkészült horgásznak minden tekintetben szüksége van a nagyfokú rugalmasságra. Ennek bizonyítására szeretném röviden vázolni a hétvégén lebonyolított ruganyhorgászatunk eseményeit.
Már induláskor nagyfokú rugalmasságot mutatott kétszemélyes csapatunk Tomival, mivel a csapott másfél óra csúszás ellenére is kedélyesen vihorászva érkeztünk meg a Nagy-Duna általunk gyakran látogatott madocsai térségébe. Invitálónk, kedves és szívélyes horgászbarátunk, Gábor a töltés oldalában várt bennünket. Órájára pillantva lemondóan legyintett, és a kocsiból kiszállva rögtön bezsebeltük tôle az általa rendszeresített „ilyenek ezek a tápos pestiek…” besorolást. Ám töretlen jókedvünk azonnal átragadt rá, és a találkozás örömében hamar megfeledkeztünk arról is, hogy késésünk miatt (bár ez tényleg nem a mi hibánk volt) tíz perccel azelôtt foglalták el az éjszakai pergetésre kiszemelt ruganyt.
A pergetés legendája
Régi túrákon készült fényképeket nézegetek: idôszakos és tartós barátságokat idéznek fel, találkozásokat más megszállottakkal, arcokat a múltból, akik szintén pergetve szeretnek horgászni. Sorba rakom az emlékezetes harcsa- és csukafogásokat, süllôterítékekrôl készült fotókat. Nagyotmondások, vitatkozások emléke ugrik be az arcokról, botokról, villantókról, Rapalákról. Rapalákról, amelyeknek talán egyetlen gyengéje, hogy ha igazán tisztességes harcsa vágott rájuk - már nem voltak javíthatók.
Ám nagyobb bajunk ne legyen, ha egy harmincas-negyvenes harcsának csak annyi az ára, hogy venni kell egy újat. Hát, istenem! Vajon amikor a jó öreg Lauri Rapala megfaragta fakéregbôl az elsô halacskáját, sejthette-e, hogy megalkotta a pergetô horgászat csodáját?
Afrikaiak európában
Vérplankton és szalonna
Újhelyi Zsolt barátom a debreceni Top Fish Horgászegyesület oszlopos tagja. A finomszerelékes módszereket kedveli, gyakran jár horgászversenyekre, és szép eredményeket ér el csapattársaival. Zsolt természetes vizeken és fizetôs horgásztavakon is szokott edzeni. Az ô ötlete volt, hogy menjünk ki egyszer együtt afrikai harcsára horgászni feederbottal. Az ötletet jónak tartottam, mert nagyon sok horgásztársunk szeretne fogni jól védekezô, erôs halakat, de nincs ideje arra, hogy kivárja Moby Dicket, mondjuk a Tiszán vagy a Balatonon. Az afrikai harcsát mintha éppen a hajtós, nagyon elfoglalt embereknek találták volna ki. Errôl a csodahalról és fôleg a horgászatának specialitásairól eddig nagyon keveset olvashattunk. Írjunk az afrikai harcsáról?
Pergess, magyar!
Sötétben tapogatózva
Balin-buli
Egy hûvös nyári estén az istennek sem volt kedvem elaludni. Megint elkapott a horgászitisz, vagyis a kétoldali pecamánia. Mi tévô legyek? Állítólag a kavicsbányán fogják a pontyot, de arra valahogy nem volt hangulatom. Felhôs az ég, a légnyomás egyenletes, pergetni kéne! Gondoltam, egy próbát megér, rácsörögtem Attilára, aki épp a vizsgáira készült. Kérdésemre, mellyel állapota felôl érdeklôdtem, bizalomgerjesztô választ adott: „Majd behorgászok!” A sokat sejtetô mondatot mindössze két szó követte: „Tisza?” „Tisza!”
-
