Gyakorlat teszi - Domolykózás a csatornákon, A süllővadász, Tisza-tavi rablóhalazás - Süllők a sodrásban, Perfect megoldás - Negyven kiló dévér - versenyen!, Keserédes - Az ördögi audis, Bojlis csapatok - Nutrabaits-Carpológia Team, Pergess, magyar! - Csukazértis!, Télen is legyezve
Mivel egyetlen domolykó sem volt nagyobb 20-30 dekánál, valamennyit a kiemelés után kézzel kaptuk el, a szák felesleges volt |
December elején - ahelyett, hogy kopogott volna a víz a Tihanyi-kútban - úgy megenyhült az idő, hogy egymásba értünk a nagy gardahorgászatban. Szép számmal voltak új arcok, meg régiek, de csak a szürkület beálltával tűnt fel, hogy nincs itt Janó cimborám |
Januárban megismerkedhettünk a Tisza-tavi csukázás rejtelmeivel. Most vegyük nagyító alá, tekintsük át részletesebben, mi várhat ránk süllőzés közben a téli, rablóhalas horgászszezonban. A helykeresésekkel, horgászmódszerekkel és ötletekkel kapcsolatban ismét Lukács Viktortól kértem segítséget, aki e víz szakavatott ismerője. |
Minden horgász vágyik egy olyan alkalomra, amikor gyönyörű halak akadnak nagy mennyiségben a horgára. Azután egyszer csak eljön a NAGY NAP, amikor minden sikerül, és felejthetetlen, életre szóló élménnyel lesz gazdagabb. Az élményt csak fokozhatja, ha mindez egy 120 fős, nemzetközi horgászversenyen történik… |
A csomagban talált piros gumihalat tettem fel, bár már csak javított kiadás, mert a múltkor egy két és feles csuka kettéharapta, de mára pillanatragasztóval úgy ahogy helyrehoztam. Nagy várakozással kötöttem fel a drótelőkés, 25-ös monofilra, és már repült is a túlpart felé rézsútosan. A negyedik vagy ötödik dobásra puha ránehezedést éreztem, akár lehetett volna víz alatti, belógó nádszál is, de én bevágtam. Az akadás első pillanatában is még bizonytalan voltam, de aztán izgalmasat lódult a kezemben a bot, nyekkent egyet-egyet a fék is, éreztem azonnal, hogy jó hal van a horgomon. Na ez gyorsan jött, talán túl gyorsan is - mormogtam félősen magamban -, mert gyakran tapasztaltam, hogy a hamar fogott hal nem jó előjel. A fárasztás izgalmai teljesen lekötötték a figyelmemet, csak mikor már előttem hömpölygött a kis nádöbölben a hal, jutott eszembe: hogyan fogom kiszedni merítő nélkül ezt a körülbelül ötkilós csukát? A kezdeti nagy lendületben ugyanis a kocsiban maradt a merítő… |
Ács Józseffel, a Nutrabaits-Carpológia Team oszlopos tagjával már találkozhattak egy korábbi írásomban, amikor is a hideg vízi pontyozásban szerzett tapasztalatait osztotta meg velünk. Most ismerkedjünk meg kissé részletesebben is Ács Józsival és csapattársával, Csörgő Tamással. Elkalauzolnak bennünket a kapitális pontyairól híres Cassien-tóra, és segítségükkel körbenézünk két hazai vízen, valamint az idei év újdonságait, slágereit is megtudhatjuk tőlük. |
Nem is értem, miért kerültem eddig a Tisza-tavat! Azaz: nem kerültem én, miért is tettem volna, hiszen olyan sok szépet hallottam felőle. Korábban, évekkel ezelőtt családostul felkerestük ugyan néhány alkalommal, ám akkor még csak a keszegeket űztem a békebeli szocreál üvegszálas botommal. Az utóbbi esztendőkben azonban barátaim által sikerült egyre gyakrabban közelebbi ismeretségre szert tennem e csodálatos vízzel. Istenem, mennyivel más, mennyivel sejtelmesebb, izgalmasabb, mint a petyhüdt tavak egyhangú partjai! Pláne csónakba ülve, és csak menni, szántani a végeláthatatlan vizet, kóborolni a nádrengeteg útvesztőiben, csodálni a szinte érintetlen, vadregényes tájat. Aztán egy sugallatra megállni, elő a pergetőbotokat, és csendben szűrni a medret, miközben az izgalom és várakozás átjárja az ember egész testét, hiszen bármelyik pillanatban hatalmas svunggal jelentkezhet be egy gonosz vízi útonálló. Sok barátom nem érti, miért hanyagolom a környékbeli, ponttyal fertőzött maszek tavakat, ahol az ember csak bedob valamit a horogra tűzve, ül pár percig, majd a spicchez tapadó jelző látványára bevág, és kitekeri a néhány kilós halat. Nos, aki még nem járt a Tisza-tavon csónakkal, az talán nem is érti meg soha. |
Állok a dermesztő hidegben a Dobó István téren, ahol Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Stróbl Alajos alkotásai állítanak emléket a dicsőséges egri hősöknek. Debreceni cimborámra, Erdélyi Balázsra várok, aki domolykózni hívott az Eger-patakra, Eger belvárosába. Balázs a kisfiával és egy másik legyes kollégával, Kati Lacival érkezik teljes harci díszben. Kiderül, hogy megelőztek, már megnézték a tuti helyeket, ahol úgy tolonganak a domolykók, mint a vidéki ember a pesti karácsonyi forgatagban. |
-
