Híres horgászvizeink - A Pinka, Bojlis világbajnoki praktikák - Bojlikészítés mesterfokon, Megy, mint az arácsi asszony teje, Pergess, magyar! - Pataki pisztrángok, Horgászkirály - civilben, Az elfelejtett tó, Pontyok a szivárvány alatt, Az afrikai ôserô
| Híres horgászvizeink A Pinka 
A Pinka Ausztriában, a Weschel-hegységben ered. Több kisebb-nagyobb vízfolyás táplálja, legnagyobb mellékvize a Strém-patak, vízgyûjtô területe 1174 négyzetkilométer. Kedves Alpok-aljai folyócska, amely Felsôcsatár felett pár kilométerre lép be elôször hozzánk egy kanyargós szûk völgyben. Késôbb néhányszor hûtlenné válik, hiszen Pornóapátinál visszatér a szomszédba, majd Szentpéterfánál is kalandozik egy keveset Ausztriában, ezután Pinkamindszent következik. Vasalja térségében megint határfolyóvá válik, aztán Magyarnádaljától délre már Körmend felé igyekszik, hogy elérje a Rábát. |
Bojlis világbajnoki praktikák Bojlikészítés mesterfokon 
Miután megismerkedtem a vajdasági születésû pontyfogó világbajnokkal, Király Ivánnal, azonnal elhatároztam, hogy az olvasókkal is megosztom az élményeket, melyekkel közös horgászatunk alatt gazdagodtam. A sorozat második részében kukkantsunk be Iván mesterkonyhájába, nézzük át, minek köszönheti a fantasztikus sikereket, hogyan állnak össze a „csodagolyók”. |
Megy, mint az arácsi asszony teje 
Ülünk egy kényelmes csónakban a füredi Hajógyári-öbölben, pár száz méterre a nádastól. A horgászhely kialakítása nem hétköznapi, mert Zoltán a két karó mellé levert még egy vasoszlopot is. Arra illeszthetô a spéci bojlisállvány, amelyrôl most a botok Tihany irányába néznek. Nézek én is, mint a moziban, hiszen utoljára ötven éve horgásztam itt, még gyerekként. |
Pergess, magyar! Pataki pisztrángok 
Bármerre járok az országban, mindenhol találkozom szenvedélyes pergetô horgászokkal. Ilyenkor az élménybeszámolókat szinte minden esetben kebelbeli vita követi, melynek témája, hogy melyik hal horgászata jelenti a módszer igazi koronáját. Ez természetes is, hiszen nem vagyunk egyformák, és persze a vizek között sem találunk „ikreket”. Azt is természetesnek tartom továbbá, hogy legtöbben a tavi csukázást vagy a folyami süllôzést ûzik leginkább. Mikor elôhozakodom a balinozás, domolykózás szépségeivel, általában összevont szemöldökökkel találom szembe magam, mert, ugye, e két hal nem épp arról híres, hogy oly könnyen lépre, azaz horogra mennének. Na, meg ugye, a szálkák… |
Horgászkirály - civilben 
Ôfelsége Zsigmond Mihály, Magyarország elsô horgászkirálya Hörcsökpusztán született, de már régóta Dégen lakik - egy hangulatos zsákfaluban, ahova az Enying és Simontornya közötti 64-es fôútról lehet eljutni. A település nemcsak horgászkirályáról ismert, hanem a magyar klasszicizmus egyik legkorábbi kastélyáról is, amelynek építését (1773-1855) Festetics Antal császári és királyi kamarás rendelte el, Pollack Mihály tervei szerint. |
Az elfelejtett tó 
Van egy 2300 hektáros, nádassal, kákával sûrûn benôtt tó a mai és az egykori fôváros között, melyet állítólag még a Mátyás király udvarában dolgozó talján kôfaragók neveztek el Velencei-tónak, mert az itt szorgoskodó halász-pákász népek - a velenceiekhez hasonlóan - vízbe vert cölöpökre épített házakban laktak. Azóta nagyot változott a kies táj is, de az általuk adott név megmaradt. A tó mára majdnem felére szûkült - volt idô, amikor kis híján kiszáradt! -, számos részen beton szegélyezi, a kikotort nádasok helyén pedig tajtékot vet opálos vizén az átsuhanó szél. Régen halászok húzták, rakták hálóikat, 1974 óta már csak horgászok lesik botjaik mögül a vizet. |
Pontyok a szivárvány alatt 
Miért nem tudom megunni a Sajót? Jöjjön el bárki, üljön le a partján, és megérti. Meseszép! Ráadásul annyi hal van benne, ami országos szinten is irigylésre méltó. Nem beszélve arról, hogy faunája változatos, márna, paduc, szilvaorrú, domi, dévér szinte minden viszonyok között fogható, nemritkán ebben a sorrendben. S nem utolsósorban abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy meglehetôsen közel van a lakhelyemhez. Általában az a hiedelem járja a folyókról, hogy amikor áradnak, vagy apadnak ugyan, de még zavarosak, jobb elkerülni ôket. Esôben pedig pláne kinek jutna eszébe horgászni egy piszkosszürke folyón? Nos, van egy négyfôs kis csapat, amelynek eszébe jutott. |
Az afrikai ôserô 
Megtudtuk, hogy az Alsónémedi-tóba jó nagy, Afrikából származó harcsákat telepítettek. Eljött hozzánk Afrika ôsereje. Eszméletlen élmény kifárasztani ezt a jószágot, amely tulajdonképpen nem is hal. Errôl és másról szól a kis mese! |
-
