Régóta kíváncsi voltam arra, hogy honnan kerülnek a vizeinkbe, hogyan „születnek” a horgászvizeink legkedveltebb halai, a pontyok. Ezért megkerestem ifj. Radóczi Jánost, a Szabolcsi Halászati Kft. halászati szakmérnökét, hogy mutassa meg nekem, magyarázza el a pontyok tenyésztésének folyamatát.
Nem is gondoltam, mennyire nagy fába vágtam a fejszémet, amikor felvettem a kapcsolatot Jánossal, kalauzoljon el a pontyok tenyésztésének világába. Már a kezdés sem indult egyszerűen, amikor az időpontot egyeztettük, ugyanis az sokkal inkább függött a pontyok „lelkivilágától”, mintsem a mi időbeosztásunktól. De egyszer végül mégis megcsörrent a telefonom: másnap reggel hatra legyek kinn a telepen, ha szeretném végignézni, lefilmezni a folyamatot. Nem is kellett kétszer mondania, másnap reggel már a keltetőház bejáratánál beszélgettem Jánossal és Orsó Miklós halászmesterrel.
- Hogyan indul a pontyok szaporításának menete?
- A legfontosabb, hogy legyen megfelelő anyahal állománya a cégnek, amit kiemelt figyelemmel kezelünk, extra takarmánnyal etetünk, a betegségek ellen preventív módon ápoljuk őket, és amikor tavasszal közeledik a szaporodás időszaka, a vízhőfok függvényében olyan március-április körül, a nemeket elkülönítjük, hogy összeívás ne fordulhasson elő a tavakban.
Fontos, hogy meg kell különböztetnünk kétféle nálunk alkalmazott ívatási módot.
Az egyik a természetszerű szaporítás, aminek az a lényege, hogy a szülőpárokat egy ivató tóba helyezzük ki. A pontyokon kívül semmilyen más halfaj nem található ebben a vízben. Ezeknek a tavaknak a különlegessége, hogy fertőtlenítve vannak, és a kialakításuk olyan, hogy körbe sekélyebb, 20-50 centiméteres vízborítottságú füves aljzat van. Erre a füves aljzatra történik meg az ívás, ami után folyamatos ellenőrzéssel, természetes tápanyag beállítással, planktonos etetéssel körülbelül 25-35 nap múlva van kész az előnevelt ponty. Ez egy viszonylag egyszerű folyamat, különleges beavatkozást nem igényel, a legfontosabb az anyahalak gondos válogatása és a megfelelő táplálékbázis biztosítása.
A másik fajtája a pontyok szaporításának a keltetőházi szaporítás. Ennek a lényege, hogy ellenőrzött keretek között, irányítottan lehet elvégezni a szaporítási folyamatot. A fontossága abban rejlik, hogy nagy mennyiségű és biztos lárva álljon rendelkezésünkre kis számú anyahal alkalmazásával, másrészt a kistavas ívatási módhoz képest valamennyivel előrébb lehet hozni a víz melegítésével a szaporítást. Bár adott esetben ezzel sem lehet sokkal előbbre hozni a folyamatot, mivel a keltetőházi szaporítás ciklusa 8-10 nap, túl korai szaporítás esetén előfordulhat, hogy a kihelyezési vízhőmérséklet nem éri el a 18-20 fokot, így az ivadék túlélési esélye jelentősen csökken.
Az anyahalak keltetőházba való beszállítása után egy-másfél napos akklimatizálódási időszak következik, ami után egy úgynevezett ivarzás szinkronizálás történik két részletben, ponty hipofízissel. Ezzel egy időben a nőstény állat ivarnyílását bevarrjuk. Az első kezelést követően 20-22 órával történhet meg az ivartermékek fejése.
A beért anyahalak kiválasztásához „jelző hímet” használunk. Ez a hal odaúszik ahhoz a nőstényhez, amelyiknek a legjobban „beérett”, és ívni kezdenek. Mivel a nőstény halak ivarnyílása be van varrva, nem tudják a medencében elszórni az ikrát. A jelenség alapján sorban választjuk ki az anyahalakat és sorban történik a fejés.
Fontos, hogy amikor kézbe vesszük a nagytestű halakat, bódítani kell őket, amire szegfűszeg-olajat használunk nagy hígításban. Ettől a hal elbódul, lehet kezelni, nem töri magát, majd oxigéndús vízbe visszahelyezve hamar „felébred”.
A fejés közben a legfontosabb, hogy víz nem érintkezhet az ikrával addig, ameddig a hím haltól a tejet hozzá nem fejték, mivel amint az ikrát víz éri, elkezd duzzadni, és ha fél percen belül nem kerül mellé spermium, bezárul a sejt fala, elfehéredik és elpusztul.
Amikor a haltejet hozzáfejtük az ikrához, elkezdjük óvatosan kevergetni, miközben tóvizet adunk hozzá, azután fél percen belül termékenyítő oldatot. Ezt Woynárovich-féle termékenyítő oldatnak hívják, ami a pontyikra ragadósságát megszünteti az ikrakezelés idejére, ami egy-másfél óra. (Ez a ragadósság biztosítja a természetben, hogy megtapadjon a fűszálakon az ikra.) Ez idő alatt az ikra a 6-9-szeresére duzzad meg, ami után egy nagyon gyors csersavas kezelésben részesül, amitől a ragadósság véglegesen megszűnik.
A termékenyült ikrákat 7 literes Zuger-üvegekbe helyezzük. Ezekben folyamatos a vízátfolyás, ami biztosítja a friss, oxigéndús vizet az ikráknak. Ezt már az ikraérlelés fázisának nevezzük, ami két-három napig tart. Amikor elkezdik felrepeszteni a pontyembriók az ikrahéjat, visszazárjuk a vizet néhány percre, amivel egy oxigénhiányos állapotot idézünk elő. A megfelelő vízátfolyás visszaállítása után pár perccel megindul a tömeges kelés.
A kikelt lárvák innen egy kb. 200 literes lárvatartó edénybe kerülnek, ahol három napig vannak, az első levegővételig. Ekkor feltölti az úszóhólyagját a hal. Innen kikerülnek az előnevelő tavakba, ahol természetes táplálékot és tápot kapnak. Harminc nap alatt kész az előnevelt ponty.
Itt ér össze a kétfajta szaporítási mód.
A hal az egynyaras tóba kerül és a következő év tavaszi lehalászására éri el a 4-5 dekagrammos méretet, ami az egynyaras pontynak tekinthető.
- Mikorra éri el a hal a „méretes” határt?
- Két és fél év az áruhal, ami a mi gazdaságunkban az 1,6-1,7 kilogrammos méretet jelent. Tehát a ma lefejt ikrákból két és fél év múlva lesz „méretes” áruhal. Ez alatt az idő alatt 3 tavat jár végig a hal. Ezek a tavak a területükben és a vízmélységükben térnek el egymástól.
A tenyésztési szezon során rendszeresen próbahalászatokat végzünk, mert fontos, hogy „kézbe kerüljenek a halak”, ami során képet kapunk a halak tömeggyarapodásáról, esetleges betegségeiről, ezáltal kiszámíthatóbbá válik a tenyészidőszak hátralévő része.
-Végül mivel foglakoztok még, amit ma nem láthattam?
-A Szabolcsi Halászati Kft. halneveléssel (csuka, süllő, harcsa, ponty, busa, amur), a keltetéstől az áruhal lehalászásáig, illetve halfeldolgozással is foglalkozik, amivel teljes spektrumban lefedjük a haltenyésztés folyamatát. Ezenkívül horgásztatással, természetes vízi horgásztatással (pl.: Felső-Tisza, Bodrog) is foglalkozunk.
Köszönet ifj. Radóczi Jánosnak, az igen részletes beszámolóért!
A még több információval szolgáló képes beszámoló:
Szakmai információk: ifj. Radóczi János halászati szakmérnök
Orsó Miklós halászmester
Írta, fotók, videó: Takács Péter
