Örökzöld téma, hogy érdemes-e pellettel próbálkozni olyan vízterületen, ahol a halak még soha nem találkoztak magas fehérjetartalmú csalikkal (pellettel vagy bojlival). Nos, szerintem Magyarországon nincs már olyan vízterület, ahol valaki, valamikor ne tett volna próbát ezekkel a modern csalikkal.
A bevezetőben megfogalmazott gondolatok alapján „szűz víz” már nincs, vagy nagyon kicsi azok száma. Viszont „szűz halat” mindig lehet találni. A halak döntő többsége telepítés útján kerül vizeinkbe. A magyar halak (pontyok, amurok) a tógazdaságokban szemes terményeken (búzán, kukoricán) nőnek fel, így számukra jelentenek igazi újdonságot a különféle pelletek és bojlik. Gyakran horgászom a városunk határában elterülő kiskunhalasi Sóstón. Ez egy „átlagos” horgászegyesületi víz, amelybe ha telepítenek, lehet halat fogni, ha nem, akkor meg csak a partját őrzik a horgászok.
Minden telepítést követően néhány napig horgászati tilalom szokott lenni. A tilalom feloldása után az első napon, némi túlzással, ha a hátuk mögé dobnak a mohó sporik, akkor is fognak halat. A friss telepítésű pontyok az új környezetben az első napon szinte bármivel megfoghatók. Másnap már csak feleannyi jön, harmadnap pedig már szinte semmi. Ahogy csökken a pikkelyesek darabszáma és minél több időt töltenek el az új, veszélyes környezetben, úgy lesznek egyre óvatosabbak és finnyásabbak. Akkor szeretek kimenni, amikor már szinte senki nem fog semmit, mindenki a vezetőséget szidja, és az új telepítést követeli… Van egy olyan érzésem, hogy mindez nem csak a mi tavunkra jellemző…!
Megfigyeltem, hogy ekkor a - tilalom utáni első napokban oly hatásos csalik - csonti, giliszta, pufi és különféle kukoricák kombinációja már nem ad halat. Kiismerték volna? Ki tudja, egy biztos, tegnap még ették, mint a sáska, ma meg semmi! Egy ilyen, első nekifutásra eredménytelennek tűnő napon próbáltam én is halat fogni. Miután üdvözöltem horgásztársaimat a tóparton, megkérdeztem mindenkit, hogy mivel próbálkozik. Készségesen mutatták és magyarázták, hogy éppen ki mit tűzött horgára. Egyik barátom visszakérdezett, „miért vagy erre kíváncsi?” A válaszom csupán annyi volt, hogy „ezekkel nem kell próbálkoznom…!”. „No de akkor mi lesz a nyerő csalid és etetőanyagod?”, kérdezte horgászbarátom. A hosszú évek alatt kitapasztaltam, hogy van egy íz, van egy aroma, amellyel főként a kis halsűrűségű egyesületi tavakon lehet nagyon jól stimulálni a pontyokat. A „Nagy Ponty” fantázianevű etetőanyagom és ugyanezzel az aromával ízesített csalik a felmelegedő és beállt vizekben időnként csodákra képesek.
Pontyos recept kis halsűrűségű egyesületi tavakon
- 1 kg Haldorádó Nagy Ponty etetőanyag
- 0,3 kg főtt búza
- Néhány szem Haldorádó Kukorica Tuning Nagy Ponty
- 1/3 flakon Haldorádó Aroma Tuning Nagy Ponty
A Nagy Ponty etetőanyag édes és egyben savanyú illata rendkívül átható és intenzív, ha ehhez illő csalit párosítok, nehezen tudják kikerülni a halak. Nem is szokták! No de mi kerül a horogra? Két csalikombináció van, amely a „szűz”, de már egyre óvatosabb pontyok figyelmét is garantáltan felkelti. A legtöbb halat a hajszálelőkére felfűzött egy szem Nagy Ponty kukorica + Hybrid lebegő pellet kombinációjának köszönhetem. Ha sok az apró, mohó keszeg, akkor pedig a kukorica helyett egy szem oldódó pelletet fűzök fel. A lebegő Hybrid pellet kikönnyíti, felemeli a csalit, miközben a horog a mederfeneket karcolja. Azon a napon a csendes tóparton 5 szép pontyot köszönhettem ezeknek a csaliknak és etetőanyagnak, de volt a későbbiek folyamán olyan nap is, amikor 16 db pontyot fogtam.
Talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy összesen nem fogtak ennyi halat akkor a sporttársak. Ez már annyira feltűnő volt, hogy rövid időn belül nagyon sokan a vödrömben és a csalijaim között turkáltak. Csak gyáva embernek vannak titkai, tartja a mondás. Az én titkom nem titok, próbáljátok ki! Azt nem garantálhatom, hogy minden horgászegyesületi vízen csodát műveltek vele, de sok kellemes percben lesz majd részetek az üresnek hitt tavak partján!
Írta: Döme Gábor
Fotók: Csapi Károly
