Hogy mi az "ideális"..., rendkívül tág fogalom. Mindig van jobb és még jobb. Anélkül, hogy túlságosan reklámszagúra sikeredne írásom, egyszerűen bemutatom, hogy én mivel is pergetek. Lássuk először a finomabbik pecát. Rendelkezem egy könnyebb bottal (is), s hozzá illő orsóval. Akik gyakran látogatják honlapunkat, azok tudják, hogy talán szívemnek legkedvesebb hala a sügér. Több botot kipróbáltam, akadt közöttük sok jó, de nem találtam olyat, ami egyszerre lett volna finom a sügerezéshez, és erős a kisebb testű - 1-2 kilós - süllők pergető horgászatához. Univerzális finompergetőre vágytam sokáig. Egészen addig, amíg kezembe nem került a Berkley SSGS Titanium névre keresztelt pergető-csodája.
Berkley SSGS Titanium botbemutató
| |
Hossz: | 2,7 méter |
Gyűrűk száma: | 9 db |
Gyűrűk anyaga: | titánium-carbid |
Bot anyaga: | carbon |
Nyél: | "egykezes", parafa borítással |
Önsúly: | 165 gramm |
Dobósúly: | 7-28 gr |
Akkor is a finomabb botot veszem elő, ha késő tavasszal, vagy kora ősszel nappal megyek dobálni. Ilyenkor ugyanis nem csak néhány órát, hanem egy egész napot pecázok, mondhatni: kifulladásig. Kell a könnyebb bot! Ezt nem gond akár egész nap kézben tartani, és igazán élmény vele megfogni, majd kivenni a halat. Ami nem teszi indokolttá az erősebb pálca használatát, az a nappali fény - látjuk, hogy hová dobunk, így a veszélyes műcsali-marasztaló elakadásaink legnagyobb részét ki tudjuk védeni. Persze, ha úgy alakul, hogy például a februári jobb süllők (meg)foghatóak pergetve, amihez nyilván nagyobb műcsalit használunk, akkor nem finomkodok, mert nincs értelme, csak kínlódnék. De a késő őszök idillikus hangulatában, a partközeli - akár álló-, akár folyóvízről van szó - ejtegetéseknél, twisterezéseknél egyszerűen (már elnézést) mentális orgazmussal ér fel az élmény, amit a finom cuccon beugró jobb csuka vagy süllő, balin megfogása okoz.
Választott botom érzékeny, olyannyira, hogy még a kétgrammos twinyóimat is messzire hajíthatom vele, valamint gerinces. Nagyon gerinces! És fárasztásnál már egy tenyeres sügér is gyönyörű kis ívet húz bele... hát még a szebbek! Dobósúlyát tekintve tán durvának tűnhet a sügerekre - 7-28-as kategória. Ám annál érzékenyebb. És mégis - ebben a kategóriában bivalyerős, sőt, szerintem még a 10-40-esek között is megállná a helyét. A bot már szemre is igazi csemege. Egykezes nyél, matt színűre lakkozott, erőt sugárzó, ám hihetetlenül vékony grafitcső, szolid és mégis mutatós fekete gyűrűkötések. Na és azok a gyűrűk! Hát kérem, arról oldalakon keresztül lehetne regélni. A botok egyik mumusa a gyűrű, azaz a gyűrűzés. Ha a legjobb minőségű, Fuji S.I.C. gyűrűkkel szerelnék a botokat, akkor sok jó széria lenne csapnivaló - mert a minőségi, elkoptathatatlan anyag nehéz. Tehát a megfelelő anyag plusz súlyként értelmezve, a szükséges rossz. Hittem addig, amíg ez a Berkley nem került hozzám. Itt ugyanis egy egészen vékony, és hihetetlenül könnyű, fémszínű betét a lelke a gyűrűknek. Ez készül abból a bizonyos titánium-ötvözetből, ami egyesek szerint semmit sem ér, míg mások szerint felveszi a versenyt a S.I.C.-kel is. Próbálok pártatlan maradni, ezért csak annyit mondok, azaz írok le: nem kell félni ettől a gyűrűtől, egész egyszerűen képtelenség elkoptatni!
Az SSGS 2,7 méteres botját használom, ez a finomabb. (Létezik belőle 3 méteres, 8-35 grammos is, bár az szerintem már nagyon gerinces, túl merev a finomkodáshoz, ellenben igazi süllős pálca.) A bot 9 gyűrűt kapott, mindet a már említett szuper kemény anyagból. Így a terhelés tökéletesen oszlik el a boton, s a sok gyűrű csak a szemnek lesz szokatlan. Érdekes módon ennél a botnál végre minden gyűrű egytalpas, amit az ember el is vár egy ilyen finom motyótól. A spiccgyűrűnek nincsen hiányossága, mert peremezett. A parafa nyél speciális és rendkívül esztétikus kialakítású, öröm ránézni, élmény megfogni. A bot "súlya" pedig csekély 165 gramm. Komoly tömeg...
Shimano Biomaster Magnesium 3000 orsóbemutató
Méret: | 3000 |
Csapágyszám: | 4+1 |
Visszaforgásgátló: | fokozatmentes |
Fékrendszer: | elsőfék |
Áttétel: | 5,2:1 |
Súly: | 230 g |
Zsinórkapacitás: | 140 m / 0,20 mm |
Dob anyaga: | hybrid alumínium |
Ház anyaga: | hybrid alumínium |
Rotor anyag: | magnézium |
Tartozékok: | 1 pótdob (az eredetivel azonos kivitelű) |
Lássuk az orsót, amit ezen a boton koptatok. Szerepelt már itt nálunk, Benyhe János horgásztársunk jóvoltából szét is lett szedve, alaposan. Biomaster Magnesium a Shimano-tól. Az orsó nagyon könnyű, mégis masszív, remekül illesztett, minőségi darab. Pont egy ilyen bothoz való. (Na jó, lehet, hogy nem, de én ehhez használom, tökéletes megelégedettséggel.) Erénye, hogy nagyon-nagyon könnyű, és kifogástalan első fékkel szerelték; simán fut, a legsimábban, amit orsónál eddig tapasztaltam. Azért van némi összehasonlítási alapom, elhihetik, bár Stella még nem volt a kezemben - sajnos... Élmény vele pergetni! Amivel ez az orsó "több" a Stradicomnál az a "Rotor Cast Controll" rendszer. Ez tényleg nagyon jól jön, mert főleg a kis súlyú kütyükkel az ember hajlamos nagyot suhintani, ami a nagy lendület miatt lehetővé tenné - bár esetünkben szó nincs erről - a felkapókar visszaváltását, és lenne gubanc, meg bosszúság. De nincsen, mert van ez a remek rendszer.
Az orsóra, bár féltem tőle, végül mégis tekertem fonottat is, nem nyírta ki a finom szerkezetet. 0,10-es Power Pro-t tekergetek vele, és nincsen vele gondom.
A felszerelés együtt végtelenül megbízható, és strapabíró. Nem holmi tucat holmi, ami egy évre, egy szezonra szól. Sajnos ennek is ára van! Drága? Nézőpont kérdése. Ez a bot és orsó 5 év múlva is egyben lesz, főleg ha még vigyázunk is rá.
Végezetül a kétkedőknek, akik az inkább erősebb botokat részesítenék előnyben az érzékenyebb, "gyengébb" pálcákkal szemben: kevésbé akadós terepen - mondjuk szimpla kövezés, és közepesen erős dunai sodrás - akár tízkilós ragadozó is megfogható a bottal, persze némi rutint és türelmet is feltételezve. Erre saját példámat hozom, többek között azért, mert számomra is durva volt, hogy a bot mennyire "egyben van". (Ha mástól hallom, és nem magam tapasztalom, vagy látom, nem biztos, hogy elhinném...) Kora ősszel egy 107 cm hosszú és 9,2 kilós harcsát vettem ki vele a Dunából. Igaz ugyan, hogy több mint negyed órát zongoráztunk egymással, de a fölszerelés győzedelmeskedett a bajszi fölött. Na de ezek után kérdem én - hogy menjek EZZEL a bottal sügerezni?!