Egy csónakot látok a vízen, fent az orrán áll egy horgász. Valószínű pergethet, mivel sűrűn dobál. Viszont nem stimmel néhány dolog! Valami iszonyú nagydarab műcsalit dobál egy rövid bottal. Ráadásul fordítva fogja botját. Nem! Mégsem, inkább multi orsó van rajta, azért van a bot felett az orsó. A műcsalit pedig rángató mozdulatokkal vontatja be, ráadásul lefelé tartott botspiccel! Ez már kicsit soknak tűnik a különc dolgokból. De hopp! Fáraszt valamit, ha jól látom egy szép csuka az, amit néhány villanás után visszaenged. Most már kíváncsivá tett. Mit tehet, hogy még eredményes is?
A látott horgász valószínűleg a hazánkban még gyermekcipőben járó jerkelést művelte. Ebbe a módszerbe szeretném a kedves olvasót - és magamat is - beavatni.
A jerkelésnek nincs igazán magyar megfelelője, talán rángatásnak, rángató pergetésnek mondhatnánk. Mi inkább maradjunk a jerkelésnél.
Kezdjük a sort a bot bemutatásával. A jerkelő botok legfontosabb jellemzője rövidségük és keménységük. A rövidségükkel lényegesen több életet tudunk lehelni a műcsalinkba, mint egy hazánkban általános háromméteres bottal. Az is belátható, hogy csak rövid bottal kivitelezhető bevontatás közben a bot spiccének lábam elé rántása. Ezért a bot hossza 1,80-2,10 méterig ajánlott. Mivel viszonylag nagy súlyúak - akár 100 grammosak - a műcsalik, plusz még rángató mozdulatokkal kell életre keltenünk őket, belátható, hogy a 40-80 grammos dobósúly már erősen alsó határ. A dobósúly tekintetében tehát egy 70-150 g közötti értékkel kell rendelkeznie a kiválasztott pálcának. A botból a Penn Millenium Jerkbait széria könnyedebb tagját választottam, amely nagyon jó ár-érték arányt képvisel a hazai jerk botok szegényes választékából.
Elérkeztünk az orsóhoz. Itt a fő kérdés talán, hogy multiplikátoros vagy peremfutó? A mérleg nyelve a multi felé billen. Természetesen lehet jerkelni egy peremfutó orsóval is, viszont több hátrányával találkozhatunk. A legkellemetlenebb, mikor a rángatásos technikát alkalmazva, állandóan a hasunkat verjük a hajtókarral. Teljesen más érzés egy multival jerkelni, mint egy számunkra megszokott peremfutó orsóval.
Egyébként is nagyszerű alkalmat adhat a multiorsók dobástechnikájának elsajátításához egy jerkelő horgászat, hiszen adott a csali megfelelően nagy súlya, ami szinte alapkövetelmény egy multival ismerkedő horgász számára.
A zsinór kérdésében egyértelmű a válasz: 18-20-as fonott zsinór lehet megfelelő számunkra. Itt elérkeztünk az előkéhez. Erre a célra egy merev, 20-25 centiméteres előke szükségeltetik. Ha ismerjük a csalink minden rezdülését, csak akkor ajánlatos egy lágyabb, de még mindig merevnek mondható előke használata. Erre a témára egy későbbi cikkben szeretnék visszatérni.
Megvan tehát a felszerelésünk minden alkotóeleme, kivéve persze a leglényegesebbet, a csalit!
Hazánkban jelenleg a Salmo jerk csalijai uralják a piacot, talán nem véletlenül, hiszen ebből találjuk jelenleg a legnagyobb választékot. Ezekből választottam számomra és remélhetőleg a halak számára is tetszetős darabokat.
Slider
Sokak számára már egy fogalom ez a fiatal, alig hároméves múlttal rendelkező csali.
Úszó és süllyedő változatban, három méretben és tizennyolc színben kapható.
Minden jerk csalihoz a más-más ideális bevontatási ritmus tartozik. A Slidernél több technikát is alkalmazhatunk. Lehet folyamatosan is, ekkor jobbra-balra kitérésekkel fog közeledni hozzánk. Az igazi azonban az, amikor egy pár pöccintéssel elindítjuk útjára Sliderünket. Első rántásra kitér jobbra, másodikra balra. Az úszók ilyenkor lemerülnek - természetesen a botspicc szinte a vizet éri közben - a süllyedők pedig feljebb jönnek. Ekkor megállunk egy rövid időre, majd egy pár újabb apró rántás után ismét megállunk. Mikor csak megállítjuk a Slidert, akkor sem egyszerűen süllyed vagy emelkedik, közben betegesen remeg is! Nem csoda, hogy a kapások nagy része ilyenkor, a megállított műcsalira érkezik.
Jack
Nos, ez egyértelműen egy csuka imitáció, amely egy méretben, szintén süllyedő ill. úszó változatban és három színkombinációban kapható.
Mivel csuka imitációról van szó, nem nehéz kitalálni, hogy a vele való horgászat a csukák kannibalizmusára épül. A csuka nem végez intenzív mozgást, ezért a jack sem egy virtuóz csali. Sima bevontatással, mintha csak egy darab fát vonszolnánk, úgy viselkedik. Jerkeléssel viszont ebbe is életet lehelhetünk, hűen imitálva a kereső kiscsukát. A Sliderral ellentétben ezt nem rántások sorozatával kell bevontatni. A jó technika egy hosszabb rántás-húzás, amely után megállunk, majd ezt ismételgetve átpásztázzuk az előttünk lévő terepet. A rántásokat akkor csináljuk helyesen, ha egyszerre mintegy métereset megugorva közeledik felénk a csali. Természetesen a variációknak itt is csak a fantáziánk, na és a csukák kapókedve szab határt.
Skinner
Ez nem egy tipikus jerkbait, mégis kitérek rá, hiszen a jerkelő technikával tudunk a legtöbbet kihozni belőle. Ez is egy fiatal, mindössze kétéves típus, amely 2007-től négy méretben és öt színvariációban kapható. Ebből viszont csak úszó változatot gyártanak. Ennek ellenére a legnagyobb, 20 centis méretben tekintélyes, 92 grammos súllyal rendelkezik.
Bevontatási technikája szinte megegyezik a sliderével. Gyors rántásokkal a víz alá teremtjük, majd megállva várjuk a kapást. Sokszor érdemes még a felszínre érést követően is várni az újabb rántásokkal, mivel a türelmetlenebb csukák ilyenkor rontanak rá a félholtnak hitt műcsalinkra. Egy ilyen kapás pedig mindörökre beolthat bennünket a jerkelés használatára.
Természetesen folytathatnánk még a további jerk csalik felsorolását és a technikák ismertetését, úgy gondolom azonban, hogy ezekkel a csalikkal mindenki egy saját technikát dolgozhat ki magának, és a műcsali újfajta mozgatásával még a halottnak tűnő vizekben is csodákat művelhet.
Ezt nem csak tekerni kell! Ezt érezni, és átérezni kell!
