Hónapok óta nem horgásztam erre, utoljára valamikor kora ősszel vetődtem az itteni szakaszra, csuka-ügyben. Most a sügerek végett jöttem, sok itt a bedőlt fa, a vízfenék pedig gödrösforma a legtöbb helyen. Twisterdobozom tele szilikonférgekkel, van mindenféle színű, meg hát lelkes is vagyok. Egy befolyónál kezdek, az első pár dobás valamelyikére a kicsi, vízbe fordult bokor mellől ráveti magát a vörös flitteres twisterre egy apróka fenevad. Csórikámnak alig fér a gumi a szájába de azért odavágott neki becsülettel.
Nagy elánnal dobálom meg a bokor környékét, bevetek minden trükköt, de nincs több jelentkező. Ez gáz - gondolom. A csatorna partján bebattyogok az összefolyásig, ahol a folyó opálos vize a csatornába csókol. Kétszer beszakadok valami tuskóba, harmadjára sikerül még egy vörös műcsalitól megszabadítanom magam, aztán jó két hellyel odébb állok. A hely csalogat, kelleti magát. A magas partról a lenti agyagoshoz jól kiépített lépcső visz, a vízben előttem egy régi, ágaitól már megszabadult tuskó, míg jobbról egy, a víz által a mederbe mosott fa fogja meg az áramlást. Ág-bogai összevissza meredeznek s jó néhány uszadékfát is megtart már. A fa mögötti, előttem elterülő vizet figyelem. Szinte áll, még csak nem is lötyög és valami hajtja a kishalat! Na, nekem sem kell több, a kívánatos kis vörös twister pont az ágak előtt hullik a vízbe. Feneket érés után aprókat emelek rajta, úgy vontatom be. Félúton lehet a fa és közöttem, mikor valami megfogja a vöröset. Olyan nagyon nem sügeres odakoppintás ez, hanem olyan olyan csukás. Becsavarok neki, erre forgolódás kezdődik lentről hát igen, csak sikerült belebotlanom egy csukeszba. Még csak a felszínig se\' tudom emelni, elmetéli a 0,20-as Royalomat. Hát, ez nem igazán dob fel. Felkötök egy fehéret, végig tapogatom még a szelíd részt de nincs több rávágás. Melegem is van, szomjas is vagyok, nyűgös vagyok. A kövezésre akarok már menni, oda, ahol pár évvel ezelőtt olyan remekül lehetett sügit fogni. Összecuccolok, a botot nem szedem szét, úgy tekerek a gáton.
| 
|
Jó tíz perc alatt érek a kőszórásra, nincs ott egy teremtett lélek sem, nyugodtan bóklászhatok bármerre. Az egyik csatorna kifolyójánál kezdek /csak a változatosság kedvéért J /, a "kisvörösre" ráfordul rögtön egy kölyökbalin, még jó, hogy nem fogja meg. Van vagy 20-30 cm-es szegényke. A legjobbnak vélt helyeket végig dobálom, néha-néha elakad a lefelé dobott twister, de sikerül mindig kipattintanom, így nem szakadok be egyszer sem. Se\' beszakadás, se\' hal - ez így azért nem túl jó, nagyon nem süt a Nap, alig mozdul a levegő, az ég tiszta, a víz alig opálos, s a télitől csak alig-alig van fentebb ilyenkor már mindig áradni szokott. Talán ezért nem fogok most. Még három helyet keresek fel, aztán hazamegyek - érik meg bennem a gondolat.Az első kiválasztott helyen, egy, a vízbe alig belógó, kiszáradt bokor ágai mellől rávágás éri utol a twistert, meg is akad a delikvens, hathatós közreműködésemnek köszönhetően. Ide-oda ráng a zsinór, tornáztatja magát egy sügér. Kiemelés után a twistert óvatosan kiakasztom a szájából, feszül a hal hasa, olyan kis dagi, csurig lehet még ikrával. Óvatosan helyezem a gumicsizmám orra elé a vízbe, csap egyet a farkával, majd eliramlik a mélyvíz felé. Elbattyogok még a másik két helyre, gyönyörködöm a vízben, azonban kénytelen vagyok belátni, hogy a késő délelőtt nem hozott számomra haldorádót. Kicsit csüggedten indulok a kerékpár felé, ott leledzik a cuccom, a botot és az orsót is ott fogom összerámolni. Mára már befejeztem a horgászatot, már a következőt tervezem Nem alakulhat mindig úgy, ahogyan azt én szeretném. Vagy ma nem éreztem volna a halat, talán elvesztettem magamból valamit? Ezt alig hiszem, figyelmetlenségemnek és bágyadtságomnak tudom be inkább ezt a kábulatot, ami nem engedte feltörni az ösztönt, ami már évek óta bennem lapul.
| 
|
Csákó Gábor /Charon24/
A fotók a fischinfo.com portálról származnak
