Pisztránghorgászat Hollandiában, zárt üvegcsarnokban. A kifizetett 4 halat előtted engedik a vízbe; ha megfogod, viheted… Május elején Hollandiában jártam. Nem volt sok időm, de persze horgászni azért akartam egyet. Sajnos ez szabályosan nem egyszerű, mivel a közelmúltban szigorítottak az erre vonatkozó előírásokon.
A lényeg, hogy a legtöbb víz állami. Horgászni rajtuk csak engedéllyel szabad, amihez egyesületi tagság kell (ahogy itthon is). Persze ez külföldiként, főleg egy nap alatt nem megy. Egyesületi tagság nélkül is lehet (területileg is korlátozott) egy botra érvényes engedélyt szerezni, ám ez sem egyszerű. Holland nem horgász ismerősöm le is beszélt a próbálkozásról. Ajánlott viszont egy lehetőséget, ami „nincs is messze és tetszeni is fog”. Én látatlanban igent mondtam.
Na és itt jön, ami engem is meglepett: beltéri pisztránghorgászat. Persze lehet, hogy ez csak nekem újdonság.
Egy néhány száz méter hosszú, kanyargós, mesterségesen áramoltatott vizű körbeérő csatorna, amelynek egy szakasza egy üvegházszerű csarnokban található. Itt esőben, szélben, hidegben is kellemesen lehet(ne) horgászni (a feltételes mód okáról később; előbb jöjjenek a pozitívumok).
Mint minden Hollandiában, ez a hely is tiszta, rendezett; udvariasak, segítőkészek, nem problémáznak apróságokon. Bárki mehet és 2, 3, vagy 4 órára befizethet. Ezért ugyanannyi darab hal is jár, ahány óra horgászat. A „megvásárolt” 30-35 centis szivárványos pisztrángokat ott, a horgász lába előtt engedik a vízbe. Persze elúsznak azonnal, de legalább biztos lehetsz benne, hogy ott vannak valahol. A kifizetett idő alatt szabadon lehet helyet változtatni, és pergetve (Powerbait Natural Scent Glitter Trout Bait pasztával csalizva) vagy úszózva (méhlárvával csalizva) lehet próbálkozni. Az említett paszta egy rikító színű, csillogó darabkákkal teli gyurma, amiből kis körforgót kell gyúrni a horog köré, és úgy pergetni vele. Persze lehet, hogy ez is csak nekem új.
Hétköznap délelőtt lévén nem voltak túl sokan, szerencsére.
Megengedett a saját felszerelés, de akinek nincs, az 4 euróért bérelhet is: 210 cm-es DAM pergető bot, egyszerű DAM orsóval, teljesen felszerelve. Nem új, de használható állapotban, hegyes horoggal.
És persze a csali is megvásárolható helyben. A személyzet szerint aznap nyerő méhlárva szintén 4 euró, ami kissé sok érte, de hát csali nélkül mit érek én? (Volt ugyan nálam egy doboz Powerbait piros műcsonti, ami pl. a Balatonon és a Sió-csatornán keszegre, snecire jó szokott lenni, ha nincs igazi, de itt nem működött.) Valamiért egy méhlárva és egy kis galacsin Powerbait paszta volt a nyerő.
A négy óra horgászat négy elvileg elvihető hallal (amiből hármat meg is fogtam), felszerelés-bérléssel és a csalival összesen 21 euró. Sok? Lehet, de lehet, hogy nem.
És akkor jöjjenek a negatívumok!
Én a természetes vizeket, de legalábbis a természetesebb hatású, nagyobb vizeket szeretem. Hát ez nem az. Fekete fóliával bélelt, 4-5 méter széles csatorna, amiben csak kevés növény nő a mindenütt két méter mély meder oldalán. Élővilága két kis (szerintem) afrikai harcsából áll, meg persze abból a néhány pisztrángból, amit nem fognak ki aznap, amikor beleteszik. De ilyen nem sok lehet.
Az üvegcsarnokban étterem is van, meg székek és még festmények is, így olyan érzése támad az embernek, hogy akár a kanapéról, a tévé előtt ülve is horgászhatna. Kellemes is három óra után bemenni a melegre (kint 10 fok volt és eleredt az eső), na de nem arról szól a horgászat, hogy kimegyek a természetbe? Itt nem.
Érdekes volt megtapasztalni, de nem lennék visszajáró vendég.
Három halamat szatyorban megkaptam. Normális esetben, ha kérem, helyben, az étteremben meg is sütötték volna, de éppen aznap nem üzemelt a konyha.
A címre visszatérve „Yep, beet!”, vagyis „Kapás van!”. Ez igaz is. Itt pénzért gyors, szinte biztos, eső- és hidegmentes horgászélmény vehető bárkinek. Ez sokaknak jó. De nekem hiányzik belőle a természet, nagyon.
Karsai Krisztián (Kryss)
