A cím persze nem teljes, talán jobb lenne a tippek a süllő plasztik csakis pergető módszeréhez. Persze ez már túlmagyarázott lenne, így maradtam az egyszerűbbnél. Itt nem világmegváltó dolgokra kell gondolni, hanem egyszerű, de annál fontosabb apróságokra, kiegészítőkre, amelyek alkalmazásával eredményesebbek lehetünk ebben a módszerben.
Mint mondtam, egyszerű – nem véletlen, mert valóban az, és sokak számára már evidens e tippek alkalmazása főleg az elsőé, de vegyük figyelembe, hogy nem lehet elégszer szólni a lényeges dolgokról.
Az első végtelenül egyszerű tipp a not-a-knot kapocs használata. Ezzel rögzítve a csalinkat ugyanis sokkal erősebb a végszerelékünk, plusz a csali is lazábban mozog a zsinórvégen bármilyen kötéshez képest. Fontos még, hogy vannak a piacon olyan jighorgok, melyek füle nem tökéletesen zárt, így ezeknél, ha simán kötnénk a zsinórt a fülbe, előfordulhatna az, hogy erről a fülről kicsúszik a zsinór, ami egyenlő a csalink elvesztésével. Azt pedig mindenki tudja, hogy a csali elvesztése is bosszantó, nem még az, ha hal van a zsinór végén. Azonban a not-a-knot használatával ez teljesen kizárt.
Nagyon gyorsan megköthető, és ugyanilyen gyorsan is oldható a csalink rögzítése. Talán egyetlen hátránya van, mégpedig az, hogy túl erős, éppen ezért megeshet, ha beakadunk, nem a csalink előtt szakad be a zsinór, éppen ezért erre érdemes odafigyelni.
A normál jigfej a sima terepen kiváló lehet, de ezzel könnyebben beakadunk az esetleges tereptárgyakba. Persze beakadni vagy beszakadni az akadós terepen tudunk, az akadókból is van olyan, amely jó indulatú, vagyis könnyebben visszaadja a beakadt csalit, és van a brutális verzió, amikor a dobás után szinte azonnal beakadunk, méghozzá menthetetlenül. Nos, az utóbbiban sokszor szívesen tartózkodik a süllő, éppen ezért érdemes ott is keresni, de mivel egy normál jigfejjel ez lehetetlen, használjunk olyan szereléket, amelyet ott is elvezethetünk, ahol eddig nem is álmodtunk róla.
Persze sokan ódzkodnak tőle, mivel látszólag nem fog jól akadni a horog a csontos süllőszájban. Bizony, van nekik is némi igazuk, mert a rejtett horog valóban rosszabbul akad, azonban ha a nyílt terepen nincs süllő, az akadó pedig tömve van velük, melyik a jobb: a kapástalanság vagy a sok kapás, amelyből néhányat nem tudunk értékesíteni?
Nézzük is pontosan, miről van szó és hogyan áll össze a szerelék! A szerelék lelke az úgynevezett offset horog, vagyis egy olyan spéci horog, amelyre a plasztik csalit felrakva a horoghegy nem látszik ki, így nem tud beleakadni semmibe, azonban kapás esetén a plasztik csali benyomódik a horog öblébe, így az addig láthatatlan horoghegy máris ott várja a bevágás pillanatát.
A horoghoz természetesen kell súly is, hogy a megfelelő mélységbe vezethessük csalinkat. Ez régen egy bullet ólom volt, manapság azonban ezt a cheburashka ólmok leváltották. Utóbbiak nagy előnye, hogy a csali nem tud megperdülni a tengelye körül, így mindig felfelé áll a horog hegye és a csali is. Nagyon egyszerű összeállítani ezt a szereléket, egy pici rozsdamentes fület tudunk átdugni rajta, amelybe bele tudjuk fűzni a füles offset horgunkat. Arra az egyre kell ügyelni, hogy a horgunk úgy álljon, hogy a kis huzal egyik végében található nagyobb öböl felé legyen a horgunk, illetve a horog öble és a kis kapocs öble is egyfelé nézzen.
A kapocs szabad végét pedig bedugjuk úgy a cheburashka ólomba, hogy az ólmon a vájat, illetve a horgunk öble is egyfelé nézzen, így biztosak lehetünk abban, hogy mindig egyenesen fog jönni a csalink. Felrakhatjuk természetesen ezt is direktben a horgunkra egy not-a-knot kapoccsal, azonban jobb megoldás az akadóban egy előke használata. Az előkén belül nem merev drótra gondolok, hanem, egy fluorocarbon vagy fluorocoated zsinórra. Ennek fő előnye az, hogy az akadón megtelepedett kagylók vagy az ott lévő egyéb éles tárgyak kevésbé tesznek kárt ezekben a zsinórokban. Ez sem 100%-os megoldás, de sokkal megbízhatóbb, mint ha sima fonott zsinórral horgásznának direktben. Ehhez elég egy viszonylag rövid előke, melyből maximum olyan hosszút javaslok, amely még rövidebb, mint az általunk dobáskor használt zászló, vagyis az a zsinórhossz, ami a bot spiccétől a csalinkig tart dobás alkalmával. Ilyen hosszban nem lesz zavaró a kötés, amit a főzsinórunk és az előke összekötésére használunk. Kötésnek az uni-to-uni kötést javaslom
Aki nem ismerné a plasztik csalik feltűzését erre a rendszerre, az bizony gondban lehet, éppen ezért tartom fontosnak ezt is az ismertetni. Ami talán a legfontosabb, érdemes vékonyabb plasztikokat használni, mert azok tudnak a horog öblébe besimulni úgy, hogy a horoghegy a megfelelő pillanatban ki is csússzon.
Megvan tehát az összeállított csalink, illetve kész az előkénk is, nincs más dolgunk, mint felkötni az előkére a csalinkat, és… Azért itt még megállok és adok egy utolsó tanácsot: itt már nem javaslom a not-a-knot kapcsot, mert fluorocarbon és monofil zsinórnál kevésbé biztonságos a not-a-knot kapocs. Éppen ezért inkább kössük direktben a csalinkat az előkére, erre pedig tökéletes a dupla clinch csomó.
Lukácsi Béla
