Két olyan botot szeretnék röviden bemutatni nektek, melyek a hazai horgászcikk piacon - többé-kevésbé - ritkaságnak számítanak. Nem feltétlen azért, mert a FOX ezekkel valami gyökeresen újat alkotott volna, sokkal inkább azért, mert itthon az ilyen fajta botok kínálata igen szűknek mondható. Mindkettőt csukafogásra találták ki, s mindkettő az Xtreme botsorozatba tartozik.
Az Xtreme a FOX egyik közepes árkategóriájú sorozata. Ez persze viszonylagos, hisz ami az angoloknak átlagos, az nekünk inkább drágább. E botsorozat jól terhelhető, erős darabokból áll, kifejezetten csukázáshoz kitalálva, ahogy azt az angolok elképzelik és művelik is már egy jó ideje. Lássuk először a dögcsalis pálcát!
A bot a keresztségben a kissé hosszúnak tűnő FOX Xtreme Pike Heavy Deadbait (ez utóbbi két szó a boton található HD rövidítés megfejtése) nevet kapta. Erről először az a reklámtábla jutott eszembe, amit évekkel ezelőtt a csepeli gyorsforgalmi út végén bámultam meg. Az óriásplakát szlogenje az „Ideális családi autót” hirdette, melynek neve olyan hosszú volt, hogy nem túlzó betűnagysággal elért a plakát egyik végétől a másikig. Na jó, ez a név azért nem annyira hosszú, ráadásul sok hasznos információt is tartalmaz. A Pike (csuka) szó utal a megcélzott halfajra, a Deadbait (dögcsali) az alkalmazott csalira, a Heavy pedig arra, hogy egy kifejezetten erős botról van szó.
A fenekező vagy úszós csukázó módszerhez használatos botok külön kategóriát képeznek az angol piacon. Számos nálunk is ismert márka árul itt csukázó botokat, melyek valamiért hazánkba nemigen jutnak el (csupán a példa kedvéért a Shimano is többféle csukázó pálcát kínál Angliában). De mitől csukázó egy bot? Az ilyen pálcák meghatározó tulajdonsága, hogy igen jelentős terhelést képesek elviselni. Nem csupán azért, mert az igazán nagytestű csukák komoly ellenállást fejtenek ki, hanem azért is, mert a nagyméretű dögcsalik (sok esetben 100 grammot jócskán meghaladó tömeggel) dobálása során komoly erőhatások érik a botot. Az akció nem lehet túlzottan lágy, hiszen a sikeres bevágáshoz kell a gerinc, a csuka esetében az önakasztás nem igazán jellemző. Nem lehet azonban túlontúl merev sem, mert emiatt a nagyobb dobásoknál leszakadhatna a csali. Mondjuk ezen a problémán némi praktikával lehet segíteni… Fontos még a nyélrész hossza, mert a nagytömegű csalik dobása során rendesen meg kell markolni a nyelet, a rövid nyél ehhez kényelmetlen és az iránytartást is kedvezőtlenül befolyásolja. Hogy osztott nyelű, vagy teljesen borított, az inkább design kérdése.
| Száraz tények | |
| A bot hossza: | 11’9” (3,58 m) / kétrészes |
| A bot tömege: | 305 gramm (mért érték) |
| Tesztgörbe: | 3,25 lb |
| Akció: | Medium/Fast Action (szabad „fordításban”: kemény, de nem seprűnyél) |
| Gyűrűk: | 7 db (6 db kéttalpú + erősített kivitelű spiccgyűrű; FOX SLIK) |
| Gyűrűk átmérője (mm): | 40, 30, 25, 20, 16, 12, 12 |
| Gyűrűkiosztás (cm): | 95 - 49,5 - 44 - 37 - 30 - 25 - 19,5 (a gyűrűk távolsága az orsótartó középvonalától, majd egymástól mérve) |
| Orsótartó: | szénszálas (FOX DS18) |
| Nyélrész: | teljes egészében parafával borított, EVA „végdugó” |
| Egyéb „felszerelés”: | horogbeakasztó karika, kemény, műanyag szállítócső |
| Ajánlott zsinórvastagság: | monofil: 0,25-0,40; fonott: 0,17-0,25 mm |
| Ár: | 32.500 Ft |
A boton ránézésre nincs semmi különös: visszafogott szürke szín, no csicsa. A részletek megfelelően kidolgozottak, a gyűrűk kötései, a felületkezelés, a stucnis toldás, a nyélkiképzés precíz munkára utal. A parafa minőségi, csak egy fémbetétes végdugó hiányzik még róla, bár valószínűleg a jelenlegi megoldás is megfelel a célnak. Összességében az első benyomás nem a „vizek királynőjére”, sokkal inkább egy funkcionális eszközre utal.
Kézbe véve feltűnően masszív. Erősségéhez mérten tömegét inkább átlagosnak, mint nagynak mondanám. Vannak olyan nyelek, melyek hasonló erősség mellett könnyebbek, de azok általában a pénztárcának is jobban fájnak. Ha még kezünkben a mérőszalag, akkor megmérhetjük, hogy a bot az orsótartó középvonalától 64 centire alátámasztva lesz egyensúlyban. Ehhez a nyélhez nagyobb méretű (minimum 50-es, de inkább 60-as) orsó illik. Én egy Shimano Baitrunner Aero 6000 GTE-vel használom, ami zsinórral feltöltve kb. 560 gramm tömegű. Ezzel az orsóval együtt az egyensúlyi helyzet fentivel megegyező módon mért távolsága 24 centiméterre módosul. A montázs tehát kissé fejnehéz, vagy ahogy mondják: van húzása. Mivel letett botos módszerekhez használatos, ez igazán nem jelent gondot. A bot nyélrésze az orsótartó középvonalától mérve 57 centi hosszú. Ebbe tényleg rendesen bele lehet kapaszkodni.
Mint az az előzőekből kiderült, a bot akcióját több, egymásnak ellentmondó szempont szerint kellett kialakítani. Legyen kemény a nagy dobósúlyok és az eredményes bevágás miatt, de legyen kellően lágy is, elkerülendő a csali dobás közbeni leszakadását, valamint azért is, mert egy igazi seprűnyélről könnyen leveri magát egy hevesen védekező, légtornász hajlamú csuka. A kompromisszum, melyet a gyártó létrehozott, inkább a kemény bot felé hajlik, de azzal, hogy a bot első (spicc felőli) harmada megtartott némi rugalmasságot. Nagy terhelés alatt - akár a pontyozó pálcák - ez a bot is tokától-bokáig dolgozik, de erősebbnek tűnik, mint a hasonló tesztgörbéjű pontyozó botok. Kifejezett dobótesztet nem csináltam vele, de meggyőződésem, hogy fenekező pontyozáshoz használva 90-100 méteres dobások bizonnyal megoldhatók vele. Dögcsalival soha nem fogunk ekkorákat dobni, egy 30-35 méteres dobás is komoly teljesítmény egy 15 dekás, halott bodorkával.
Manapság a gyártók minden egyes módszerhez, halfajhoz külön felszerelést ajánlanak, mégis elég nagy luxusnak tűnik olyan nagy értékű eszközt vásárolni, mely kizárólag egy dologra használható. Vannak persze kivételek, hisz egy rakóst, egy könnyű bolognait vagy épp egy olyan speciális pergető pálcát, mely a következőkben kerül majd bemutatásra, nemigen lehet sokféle módszerhez használni. Ez a bot azonban nem tartozik ezek közé. Csukázhatunk vele fenéken vagy úszóval, remekül használható fenekező pontyhorgászatra (elnézést kérek mindazoktól, akiket illet, de nálam a bojlizás is ide tartozik), de ugyanúgy kiváló nád vagy akadók előtti küzdős pecához is, legyen az úszós vagy fenekező horgászat.
Néhány hónapja használom már ezt a botot, legfőképp csukázni. Ez idő alatt igazán komoly ellenfele még nem akadt, hisz a jellemzően 1,5-2 kilós törpekrokodilok nem jelentenek számára kihívást. Tavasztól új terepen is kipróbálom, hisz ez a pálca váltja majd fel a nádban használt cuccaim közül az egyik tizenéves botomat (nagy kedvenc volt az öreg Cormoran, de sajnos az eltelt évek nem múltak el felette nyomtalanul).
Összegezve: megbízható, strapabíró darab, mely évekig, akár évtizedekig kiszolgálja majd tulajdonosát. Aki jól ki tud használni egy ilyen ütni-vágni való pálcát, annak ez a bot jó választás a számos lehetőség közül. Kézben tartani sokáig nem kényelmes (nem is erre találták ki), de mindenféle letett botos módszerhez jó, különösen nehéz terepen, nagytestű halak ellen.
A másik pálca, melyről beszélni szeretnék, a FOX Xtreme Pike Jerk nevű bot. Valamikor 2006 őszén kaptam a fejlövést, hogy én márpedig nagyméretű jerkbaitekkel akarok horgászni! Az hamar világossá vált számomra, hogy a meglévő felszereléseimmel nincs esélyem 60-80 grammos műcsalikat hajigálni, kell hozzá a spéci bot, multiorsó. A kisebb jerkbaitek (mint például a Salmo ilyen wobblerei vagy a FOX Micro Jerk csalijai), mondjuk úgy 30-35 grammos tömegig eredményesen használhatók a magyar kéznek megszokott hosszabb, peremfutó orsóval szerelt, erősebb botokkal, de a nagyobb monstrumok már nem.
Akkoriban a jerkbotok választéka lényegesen kisebb volt a boltokban, mint manapság. Na jó, azért ma sem olyan nagy, bár lehet, hogy ez összhangban is van a hazai igényekkel. Így kénytelen voltam katalógusból rendelni - nem kockázatmentes dolog - egy kétrészes, 2 méteres, erős multis botot. Mint utóbb kiderült, a választott bot gyártása addigra befejeződött, küldték hát helyette ezt. Mit mondjak, eléggé lelombozott a dolog. Sokáig matattam a „pótbottal” a boltban, mire meggyőztem magam, hogy megfelel ez is. Az eltelt egy év alatt kiderült: jól döntöttem!
| az adatok | |
| A bot hossza: | 6’ (1,83 m) / egyrészes |
| A bot tömege: | 174 gramm (mért érték) |
| Dobósúly: | 30-90 gramm |
| Akció: | Medium/Fast Action (szabad „fordításban” ugyanazt jelenti, mint az előbb) |
| Gyűrűk: | 7 db (6 db kéttalpú + erősített kivitelű spiccgyűrű; FOX Low profile SIC) |
| Gyűrűk átmérője (mm): | 20, 16, 12, 10, 8, 8, 10 |
| Gyűrűkiosztás (cm): | 45 - 23 - 20 - 18 - 16 - 14,5 - 12,5 (a gyűrűk távolsága az orsótartó középvonalától, majd egymástól mérve) |
| Orsótartó: | szénszálas, revolveres (FOX GTB-18) |
| Nyélrész: | parafával borított, EVA „végdugó” |
| Egyéb „felszerelés”: | horogbeakasztó karika, kemény, műanyag szállítócső |
| Ajánlott zsinórvastagság: | fonott: 0,20-0,30 mm; monofil: én inkább a fonottat ajánlanám… |
| Ár: | 24.900 Ft |
Ami a külsőt illeti, az Xtreme sorozat minden darabját ugyanaz a visszafogott szürke jellemzi. A kidolgozás minősége itt is kifogástalan, talán csak a nyélrészt borító parafa viszonylag durva volta és a szépen kimunkált, fémbetétes végdugó hiánya (biztos ez a mániám…) érdemel említést, mint az összképet árnyaló tényező. Feltűnő a bot viszonylag sűrű gyűrűzése, ami a multis pálcák jellegzetessége. Horgászat közben az orsó lovagló helyzetben van, a gyűrűk pedig felfelé állnak. A sűrűbb gyűrűzés azt hivatott megakadályozni, hogy a zsinór a bot testéhez érhessen, amikor az nagyobb ívben meghajlik. A spiccgyűrű igen nagy méretű, és körülbelül 110 fokban döntött a bot testéhez képest. Bár a véggyűrű nem borított, de a SIC-betét kiemelkedik annyira a keretből, hogy a gyűrűt ilyen szögben hajlítva nincs a botnak olyan természetes helyzete, melynél a zsinór a gyűrű keretéhez érhetne.
Az orsótartó „ravasza” fölött kialakítottak egy kis ablakot, így ujjunk a nyélrészen végigfutó blankon pihen, mely közvetlenebb kapcsolatot biztosít a műcsalival a bevontatás során. A nyélrész hossza az orsótartó középvonalától mérve 34,5 centiméter, így a nyél nem ér tovább a könyökömnél. Ez fontos, mivel a jerkcsalik bevontatása során a botot sokszor tartjuk spiccel lefelé, s ilyenkor a könyökön túlnyúló botvég rendkívüli kényelmetlenségeket okozhat. Viszont sokkal rövidebb sem lehet, mivel a nagyobb tömegű csalikat csak kétkezes dobással tudjuk bejuttatni (szkanderrel, erőemeléssel hivatásszerűen foglalkozók megpróbálhatják egykezes dobásokkal, de szerintem ők is hamar megunják majd…). Márpedig a kétkezes dobáshoz kell némi nyél is, ha túl közel van egymáshoz a két kéz, akkor az rossz. Szóval ez jó.
A pálcát kézbe véve kissé elbizonytalanodik az ember. 174 gramm a bot, tehát könnyű. Aztán végignézünk rajta és feltűnően rövidnek tűnik. A fenébe is, a 2,44-es Berkley Series One (igen, tudom, az csak 4-24 grammos, de mégis 60 centivel hosszabb) csupán 132 gramm! A 2,70-es, 20-50 grammos Shimano SpeedMaster is csak 168! Akkor ez most nehéz? Nem, higgyünk az első érzésnek! A bot nem nehéz (dobáltam vele eleget, tudom) csak erős, mint a bivaly és van benne anyag rendesen. A balansza is rendben van. Orsó nélkül az orsótartó középvonalától 13 centire kell a botot alátámasztanunk az egyensúlyi helyzet eléréséhez. Az általam használt ABU C4 5601-es multit feltéve (amit felzsinórozva 302 grammnak mértem) az egyensúly a kezünktől épp 6 centire lesz. Ez se rossz.
A botot nézegetve adódik még egy további kérdés: Az Isten szerelmére, hát miért ilyen rövid? A választ nyilván már sokan tudják, de aki mégsem, az kérem - gondolatban - végezzen el egy kísérletet. Fogja ezt a botot, menjen ki a vízpartra, és dobáljon egyfolytában 50-80 gramm tömegű műcsalikkal, mondjuk úgy 3 órán keresztül. Kicsit fárasztó volt, nem? Most képzelje el, ha ugyanezt egy méterrel hosszabb bottal kellett volna végigcsinálnia. Akkor mit érezne? Megmondom: leszakadna a keze, a háta, a … (Ezért hümmögtem nagyokat néhány hónapja, mikor az egyik jeles horgászlapunk cikkében azt olvastam, hogy a 12-es Salmo Slidert a főhős egy 2,70 méteres, 80 grammos bottal dobálta. Napokig. Nagyon őszintén mondom, sajnáltam szegényt. Tényleg.) Tudnék még további okot is mondani, hogy miért ilyen rövid, de legyen ennyi is elég.
Végigtapogattuk, méricskéltük eleget, dobjunk már vele párat! A bot úgy 15-20 grammos csaliméret környékén kezd életre kelni, e fölött igen kellemes tulajdonságokkal rendelkezik. Egy jerkbottól, főképp egy ilyen nagy dobósúlyútól azt várnánk, hogy seprűnyél módjára viselkedjék, de ez a pálca nem ezt teszi. Masszív a lelkem, de a bot hegyében van rugó, ami segít messzire repíteni a műcsalit. A dobás során a pálca jócskán túlteljesíti az írott dobósúlyt, én nem egyszer hajigáltam vele 100 gramm feletti szörnyeket, minden probléma nélkül.
A dobás során tehát a bot némileg túlteljesíti a megadott dobósúly-tartomány felső értékét, a műcsalik bevontatása során azonban kicsit alul. Ez összefügg azzal, hogy mint mondtam, nem egy seprűnyélről van szó. A terelőlap nélküli jerkcsali - néhány ritka kivételtől eltekintve - az egyszerű, egyenletes bevontatás (az orsóval való monoton tekerés) során nem végez a csukák számára csábító mozgást. Nekünk kell a műcsaliba életet lehelnünk, a bevontatás sebességének változtatásával és/vagy a bot mozgatásával. Rángatjuk, ráncigáljuk, pöcögtetjük, emelgetjük, egyszóval jerkelünk. A bottal végzett mozdulat akkor jelentkezik megfelelően a műcsalinál, ha a pálca kellően merev. A túlzottan rugalmas botvég nagyrészt elnyeli a mozgás energiáját, a nagyobb jerkbait pedig csak lustán követi a bottal végzett mozdulatokat.
Nos tapasztalatom szerint ez a pálca nagyjából 70-75 grammos csaliméretig működik e szempontból jól, a nehezebb jerkbaitek bevontatása során már kicsit nyúlós, amit csak lendületes, széles mozdulatokkal lehet többé-kevésbé korrigálni. Ezért cserébe viszont a jelzettnél némileg kisebb tömegű műcsalik is jól vezethetők vele. Ha tehát nem nézném a botra írt számokat, csupán a saját tapasztalataimat, akkor én 20-75 grammot írnék a blankra.
A viszonylagos rugalmasság nem csupán a dobás, de a hal fárasztása során is jól kamatozik. A bot első, rugalmasabb harmada „utánanyúl” a hevesen védekező halnak, így segít nekünk abban, hogy a megakasztott zsákmány partra is kerüljön. Apropó, akasztás! Mivel botunk rövid, különös fontossággal bír a bevágás megfelelő kivitelezése. Sok amerikai felvételen azt láttam, hogy a rövid pálcákkal horgászó újvilágiak akkorákat törölnek be a halnak, hogy némelyikük majd’ kiesik a csónakból. Évekig azt hittem, hogy ez a show része, és egyáltalán nem szükségszerű. Aztán tucatnyi jerkbaittel elszalasztott hal után (műcsalit bevontat, csuka rávág, Miklós behúz, csak úgy reflexből, tessék-lássék, csuka meg lemarad) rájöttem, hogy a nagy ívű bevágás nem csupán show-elem. Meg kell tanulni embereset betörölni ezekkel a botokkal, különben sok halat veszítünk majd.
Összegezve: egy rendkívül erős, széles dobósúly-tartománnyal rendelkező jerkbot. Elsősorban azoknak ajánlom, akik sokféle méretű jerkcsalit használnak, kicsiket és nagyobbakat egyaránt. Egyrészes lévén mentes mindazon lehetséges hibáktól, melyek a két rész illesztéséből adódhatnak. Ezért a szállítás során fizet(het)ünk némi kényelmetlenséggel. Kiváló csukázó instrumentum.
(X)
Szöveg és fotók: Czender Miklós (bogyo)
