A pecások túlnyomó része még soha nem látott eleven legyező horgászt, így többségüknek sejtelme sincs, hogy mi fán terem egy legyező orsó. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen effélét kézbe venni leginkább csak a legyezésre specializált szaküzletekben lehet. Hazánk szűkös adottságai ellenére a legyező horgászat az utóbbi években nálunk is kezd - jó értelemben véve -divatba jönni. Sokak számára rokonszenves az a stílus, a természethez, és halakhoz való viszony, amelynek a legyesek a megtestesítői, de a felszerelés és a módszerek tekintetében a többség általában teljesen tájékozatlan. Tesztünkkel megpróbálunk kitölteni néhány fehér foltot a horgászat eme határterületének térképén azzal, hogy bepillantást nyújtunk az érdeklődők számára egy legyező orsó „lelkivilágába”.
Méret | 4/5/6 |
Súly | 151 g |
Visszaforgásgátló | fokozatmentes |
Fékrendszer | tárcsafék |
Zsinórkapacitás | WF-6-F + kb. 100 m alátétzsinór |
Dob külső átmérője | 83 mm |
Dob szélessége | 38 mm |
Csapágyazás | bronz siklócsapágyak |
Ház és dob anyaga | karbon |
Ár | 9.500 |
A gyártó honlapja |
A Crosswater a legyező körökben jól csengő nevű Redington cég belépő kategóriás orsója. Tudásban nem marad el a magasabb osztályú gyártmányoktól, de karbon alapanyaga révén azoknak csak töredékébe kerül.
A Crosswater orsó két méretben készül, amelyeket 4/5/6 és 7/8/9 számozással jelölnek, az ajánlott zsinórosztálynak megfelelően. A zsinórbefogadó-képesség a típusszámban feltüntetett legnagyobb osztályú - esetünkben hatos - úszó, WF zsinórnak felel meg, kb. 100 m hozzá illő alátétzsinórral.
Ahogy a peremfutó orsóknál a keskeny spulnikat felváltották a hosszított, kevésbé mély dobok, úgy a legyező orsók körében is egyre népszerűbbek a nagy magú dobbal felszerelt típusok. Az angol nyelvű szakirodalom nyomán „large arbor” orsók néven is szokták őket emlegetni. Előnyük, hogy nagyobb átmérőjük révén kevésbé „gyűrik” a zsinórt, és valamivel gyorsabb velük a becsévélés. Amit zsinórkapacitásban a dob mélységével feláldoznak, azt a szélességükkel pótolják.
A zsinórbefogadó-képesség illusztrálására a képen WF-8-F zsinórral van feltöltve a Crosswater, minimális mennyiségű (kb. 20 m) alátétzsinórral. Kisebb-nagyobb kompromisszumok árán tehát a domolykótól a csukáig bármelyik hazai „legyes” halunkat üldözőbe vehetjük ezzel az orsóval.
A legyező orsók külsőre ugyan nem sokban térnek el egy tárolóorsótól, de ez csak felületes látszat. Míg a régi tárolóorsóknál a keret közrefogta a dobot, addig a legyező orsókat rendszerint úgy alakítják ki, hogy a dob egyik oldala szabadon maradjon. Ez lehetővé teszi, hogy a hal fárasztásakor a dob pereméhez nyomott tenyérrel fékezzük a zsinór lefutását. A legyező orsók egyszerűbb változatai nem rendelkeznek a hagyományos értelemben vett fékkel, ezeknél a racsni lemezrugójának szabályozható feszessége az egyetlen „extra”. Ezzel megoldással leginkább a kezdőknek szánt, „economy” szériák között találkozunk, de a nagy nevű gyártók modelljeinek sorában is akad néhány ilyen tradicionális darab, amelyek nem a technikai tudásuk, hanem rafináltan igényes kidolgozásuk, és precíz kivitelük révén emelkednek ki a sorból.
A korszerű típusok - mint tesztünk főszereplője - már nem csupán racsnival, hanem visszaforgásgátlóval és fékkel is rendelkeznek.
A fék szerepe a legyező orsóknál eltér a megszokottól, ugyanis - bármilyen meglepő - nem elsősorban a hal fárasztására szolgál, hiszen azt inkább a dob kézi fékezésével végezzük. A féket úgy kell beállítani, hogy az áramló víznek a zsinórra gyakorolt nyomása ne hozza forgásba az orsót, de dobáskor viszonylag kis ellenállással tudjunk zsinórt lehúzni róla. Ezt szűkebb határok között egy közönséges racsni is tudja, de harsány kerepelése nem éppen fülbemászó muzsika. A kifinomultabb szerkezetekben rendszerint különféle tárcsafékes megoldásokkal találkozunk, amelyek kiküszöbölik a zajos működést, és szélesebb határok közötti beállítást tesznek lehetővé.
A Crosswater fékje a nagy gomb révén jól kezelhető. A beállító gomb tervezetten nehézkes járásának köszönhetően a fék nem hajlamos a spontán elállítódásra. Kb. egy fordulat a teljes szabályozási úthossz, ennek az alsó fele az „értelmes” fékerők tartománya. Felette inkább halfárasztó fékről beszélhetünk, de hát a mi domolykónk nem egy lazac vagy tarpon, így ezt a szolgáltatást nyugodtan el is felejthetjük.
A legyező orsó az a fajta horgászfelszerelés, ami a módszer jellegénél fogva jóval gyakrabban kerül kontaktusba a vízzel, mint egyéb orsóink. A patakban, folyóban gázoló horgász óhatatlanul megmártja néha, ez a műfaj szükségszerű velejárója. Fotózáshoz gyakran odafektetik a zsákmány mellé a botot is - orsóstól, mindenestől - a partszéli köveken fodrozódó vízbe. Ez nem árt az orsónak, hiszen eleve ilyen használatra tervezték. Többek között a teflon féktárcsák, és a bronz perselyek is a vízállóságot szolgálják. A siklócsapágy tisztítása, és karbantartása jóval egyszerűbb, mint egy golyóscsapágyas szerkezeté. Egy túra után - ha víz, esetleg sár, vagy homok érte a szerkezetet - egyszerűen le kell venni a dobot, kitörölni, megszárítani, és egy csepp olajjal kényeztetve összerakni. Ezzel a kis gondoskodással évtizedekig is elkísérheti gazdáját egy legyező orsó, hiszen szinte semmi „romlandó” alkatrész nincs benne.
A holtjáték nélkül és hangtalanul működő görgős visszaforgásgátló komfortját a legyeseknek sem kell nélkülözniük. Előre hajtáskor az orsó dobja akadálytalanul, némán fut a tengelyen. Hátrafelé tekerve a görgők rászorulnak a tengelyre, így az a dobbal együtt forog, amennyire azt a működésbe lépő fék engedi.
A bemutatott orsó alaphelyzetben az európai stílusnak megfelelően balkezes hajtású, de jobbkezes használatra is alkalmassá tehető. Ez nem csupán annyiból áll, hogy megfordítjuk a boton, hiszen ezzel a hajtás iránya is megfordulna. Fordított kezes használathoz a görgős visszaforgásgátlót is meg kell fordítani, az alábbiak szerint:
- Vegyük le a dobot az orsóról.
- Hajtsuk ki a záró kupakot rögzítő két csavart, és vegyük le a fedelet.
- A tenyerünk fölött ütögetve „csalogassuk ki” fészkéből a visszaforgásgátlót (a fenti képen ez az állapot látható).
- Megfordítva tegyük vissza a helyére.
- Végül helyezzük vissza, és rögzítsük a fedelet.
Mivel minimális beavatkozásról van csupán szó, ezt az orsó gazdája saját magának is elvégezheti, de ha valaki tart tőle, vagy nem szívesen bíbelődik ilyesmivel, akkor vásárláskor az üzletben kérje az orsó átállítását.
A bot jó kiegyensúlyozása talán a legyezés műfajában a legfontosabb. Mivel az orsó a markolat mögött helyezkedik el, súlyának megválasztása sokkal inkább befolyásolja az egyensúlyt, mint a pergetés esetében. Szerencsére a zsinórosztály szerinti besorolás segítségünkre van a választásban, de legjobb mindig kipróbálni a konkrét párosítást.
Összegzés
A Crosswater egy olyan legyező orsó, ami a „nagyok” minden szolgáltatását megadja, de elérhető áron. Jó választás az igényes kezdőnek, aki nem feltétlenül a legolcsóbbat keresi, mert szeretné élvezni a korszerű orsók által nyújtott magasabb komfortot, ám nem szán súlyos tízezreket a vásárlásra. Ha pedig évek múltán mégis lecseréli valaki, azt sem azért teszi, mert bármilyen funkcionális korlátjába ütközik, hanem mert elkapja az a - legyes körökben nem ritka - „cucc-fetisiszta” hozzáállás, mely szerint a lelki egyensúlyhoz és a vízparti jó megjelenéshez ennél arisztokratikusabb darab dukál, „minimum” egy Sage, Lamson, vagy Abel orsó személyében :-).
