Shimano Twin Power 4000 CI4 SFA

Shimano Twin Power 4000 CI4 SFA

A CI4 széria nem a szokásos Twin Power helyett, hanem mellette, mintegy oldalágként jelent meg a Shimano palettáján. A hátsófékes, pontosabban három fékes SRA modellre korábban már rácsodálkoztunk, most az SFA változat - a műcsalis horgászok fantáziáját megpezsdítő kis műszer - kerül terítékre és kameráink lencséje elé.

Méret:4000
Méretsor1500, 2500, 3000, 4000
Tömeg:284 g
Áttétel:1 : 4,7
Visszaforgásgátló:holtjátékmentes, tűgörgős
Fékrendszer:elsőfék
Csapágyak:8+1
Dobperem átmérője:52 mm
Dob magassága20 mm
Zsinórkapacitás:140 m / 0,25 mm
Zsinórbehúzás sebessége:78 cm / hajtókarfordulat
Ház anyaga:fém
Rotorgrafit/műanyag kompozit (CI4)
Dobok anyaga:alumínium
Tartozék:1 pótdob, neoprén tasak, olajzó, dob alátétek
Ár:99 990 Ft
A gyártó honlapja:http://fish.shimano-eu.com/publish/content/global_fish/en/nl/index.html

Bármelyik pergető pecás szívesen megtekerné

De gustibus non est disputandum - tartották a régi rómaiak -, vagyis az ízlésekről (és a színekről, teszem hozzá) felesleges vitatkozni, hiszen kinek ez tetszik, kinek amaz. Mégis megkockáztatok egy magánvéleményt, miszerint ezt a metálkék fényezést nagyon eltalálták. Konzervatívan elegáns, akár egy Audit vagy Mercit is simán el tudnék képzelni ilyennek, akkor egy orsón miért ne mutatna jól?! Még az a pár aranycsík is elmegy, ennél jóval merészebb színösszeállítású orsókat is láttunk már a nagy konkurenstől, sőt a Shimano is bepróbálkozott egy rikító sárgarépaszínű modellel - igaz, a tengerentúlon, és alacsonyabb árfekvésben. Mondjuk ebben a géposztályban már senki sem a színe alapján választ orsót - jól is néznénk ki - , de azért nem baj, ha ránézésre is könnyen szerethető a kedvenc játékszerünk.

Csak a rotor készült a széria névadójául is szolgáló CI4 polimer kompozit anyagból,…
…a váz többi része fém, de ezt gondolom kevesen veszik zokon
A porózus neoprén fogantyút már a sokfékű SRA-ról is ismerhetjük
Szintén menetes, betekerős a hajtókarrögzítés is, amit a holtjáték nélküli kapcsolat miatt szeretünk. Ennél jobbat még nem találtak ki, de sajnos csak a felső kategóriában fordul elő ez a megoldás
Csapágyazott a fogantyú - hja kérem, ezen a szinten már ügyelni kell az érzésre!
A dob megtámasztásának módja és a racsni megoldása kissé szokatlan. A fedőlemez felirata: Rigid support drag, vagyis merev alátámasztású fék
A különleges kialakítású racsni pöcök csak az egyik irányban ad hangot, hátrafelé néma (mondjuk ennek nincs nagy gyakorlati jelentősége - a zsinórt húzni szokta a hal, tolni elég ritkán ;-))
Alul egy nagyobb,…
… a dob belsejében, pedig egy kisebb golyóscsapágy adja a megtámasztást. Emiatt a dob szilárdan áll a tengelyen, laza fékbeállításnál sem billeg
A fék felülről belenézve is más egy kicsit a többinél
Az alumínium féktárcsák között zsíros filckarikák dolgoznak a dobban, méghozzá remekül! A 6 kg-os maximális fékerő még ennél nagyobb orsóknál sem mindennapos

Az elsőfékes orsóknál szokatlan, gyűrű alakú filclamellák jó alkalmat kínálnak arra, hogy a fékek működési törvényszerűségeinek is szenteljünk néhány mondatot.

Többé-kevésbé köztudomású, hogy az orsók fékerejét az alábbi három fő összetevő határozza meg.

  • A súrlódási tényező - vagyis az érintkező felületek sima/érdes, csúszós/tapadós tulajdonsága - ami végső soron a féklamellák anyagára vezethető vissza.
  • A lamellákat összenyomó erő nagysága (milyen erős a rugó, és mennyire szorítjuk össze).
  • A féklamellák mérete.

A harmadik pont körül támadt egy építő jellegű vita a közelmúltban a fórumon, ami engem is elvezetett a lényeg jobb megértéséhez. Ezúton szeretném megosztani a tanulságot azokkal is, akik nem kísérték figyelemmel az eszmecserét.

Bevezetésként felidéztük az iskolai kísérletet, melynek során egy rugós erőmérőre kötött hasábot húzunk az asztalon, és az erre vonatkozó képletet:

Fs = μ * Fn

A képlet szerint a súrlódási erő csak a súrlódási tényezőtől, és a felületeket merőlegesen összenyomó erő nagyságától függ. A felület nem szerepel a képletben, ugyanakkor tapasztalati tény, hogy a nagyobb féklamellákkal rendelkező elsőfékes orsóknak rendszerint hatékonyabb, erősebb a fékje. A látszólagos ellentmondás feloldását végül hacnor fórumtársunknak köszönhetjük, aki rámutatott egy további fontos körülményre, nevezetesen a forgatónyomaték szerepére. A fék erősségének ugyanis csak egyik összetevője a súrlódási erő mértéke. A másik fontos tényező, hogy a fékezett dob tengelyétől milyen távolságban, mekkora sugár (erőkar) mentén lép fel ez az erő. Ha a tengelyhez közel fogjuk le a dobot, akkor az kevésbé hatékony fékezést jelent, mintha ezt a tengelytől távolabb, a dob kerülete mentén tesszük. Tehát a nagyobb féklamella nem attól fékez jobban, hogy nagyobb a felülete, hanem azért, mert nagyobb sugár mentén, a tengelytől távolabb érvényesül a hatása. Vagyis adott esetben a fékerő tekintetében teljesen mindegy, hogy egy teli korong, vagy egy azonos átmérőjű gyűrű-e a fékbetét. A végeredmény - vagyis a fék erőssége - szempontjából nem lesz különbség a két elrendezés között.

A szokásos felállás, egy golyóscsapággyal. Bevallom, az SRA-tól vérszemet kapva arra számítottam, hogy kettő lesz benne
A csészefék a korábbi típusokra épül, de kicsit más formában jelenik meg az SFA-n
Az FA modelleken még sima gumigyűrű volt, az FB-től kezdve jelent meg a két félből álló, rugóval összefogott, bordázott gyűrű. Itt a kettő ötvözetét látjuk - az utóbbihoz hasonló, bordás kialakítású, de egy darabból készült gumikarika látja el a rotor fékezésének feladatát dobás alkalmával
A szétszedés egy kicsit trükkös: a hátsó borítást rögzítő csavart a csészefék gyűrűje alá rejtették el az illetéktelen kezek elől
Odabenn már nincs semmi trükk, a gépház pont úgy néz ki belülről, mint bármelyik jobb Shimano hajtóműve
Mindkét felől golyóscsapágy van a tányérkerék tengelyén
A csigán elölről golyóscsapágyat, hátul műanyag perselyt találunk. Az utóbbi helyre csak a nagyobb modellekbe kerül golyóscsapágy, ebben a méretben már nem férne el a tányérkerék „árnyékában”

Érdekesség, hogy a csigatengely fogazásából csak a meghajtásban szerepet játszó, hasznos részt hagyták meg, plusz még a csapágy felől egy milliméternyi darabot, amin a csapágy támaszkodik. A videofelvétel óta rájöttem, hogy ez alapvetően nem a „gramm-vadászat” miatt van. Ugyanezt az alkatrészt valószínűleg más típusú, lassított dobemelésű orsóba is beépítik, és azért van kiszúrva belőle a meghajtás szempontjából felesleges szakasz, hogy elférjen a lassító áttétel fogaskereke.

A dobemelő csiga mindkét végén poliamid perselyezést kapott
Acél worm shaft, alumíniumbronz fogaskerékkel (az utóbbi csak sacc, de érzésre jóval könnyebb és kicsit „szőkébb”, mint a szokásos bronz alkatrészek
Jól dolgozik a fent bemutatott szerkezet, hibátlan zsinórprofil a végeredmény

A következő videón pedig mindez mozgásban is látható.

Összegzés:

A csúcsminőségű karbon botok a pergető felszereléseink hihetetlen súlycsökkenését eredményezték. Ez a fejlődés - a fonott zsinórok elterjedésével párosulva - lehetővé tette, hogy egy egykezes, könnyű pálcával eredményesen küzdjünk meg akár több tíz kilós fenevadakkal is. A súlycsökkentő törekvéshez természetesen az orsókkal is igyekeznek felzárkózni a gyártók. Ehhez a trendhez kötődik a Twin Power CI4 széria, melynek 4000-es méretű darabja alatta marad a 300 g-os bűvös határnak, ugyanakkor hazai vizeinken lényegében bármilyen hal pergető horgászatára alkalmas, kitűnő műszerről van szó.

Az orsó színei, és kidolgozása mellett az árcédulája is erősíti az arany ékszerekkel kapcsolatos asszociációinkat, de azért van egy lényeges különbség is. Egy aranyláncnál a plusz grammokért, egy orsónál pedig a mínuszokért kell egyre mélyebbre belenyúlni a pénztárcánkba...

Benyhe János
Videó: Takács Péter

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.