A nyári szünet után ismét elindítjuk az orsó teszt sorozatot. Elsőként a tavaszi szériából kimaradt két pergetőorsót vesszük sorra, a továbbiakban pedig a finom horgászmódszerek orsói felé fordítjuk figyelmünket. Lassanként megszokhattuk, hogy a horgászcikkek felpörgött piacán, a gyártók évről évre valami újdonsággal rukkolnak elő. Gyakori eset, hogy az eszközök külső megjelenésének változtatásával igyekeznek magukra vonni a vásárlók figyelmét. A most sorra kerülő Twin Power FA esetében azonban éppen ennek az ellenkezője igaz. A fejlesztés főleg az orsó belső szerkezetét érintette, így nem lesz hiábavaló a megújított orsó alapos szemrevételezése, és a régebbi évjáratú modellel való párhuzamos bemutatása.
Méret: | 4000 |
Méretsor: | 1000, 2500, 4000, 5000, 6000 |
Csapágyszám: | 8+1 |
Visszaforgásgátló: | fokozatmentes |
Fékrendszer: | elsőfék |
Áttétel: | 5,7 : 1 |
Súly: | 395 g |
Zsinórkapacitás: | 100 m / 0,40 mm |
Dob anyaga: | fém |
Ház anyaga: | hibrid alumínium |
Tartozék: | 1 db fém pótdob, olaj, alátétek |
Ár: | 75.500 Ft |
A gyártó honlapja: | |
Robbantott ábra: |
Az új Twin Power orsót a régebbi 4000 F modell mellé téve olyan érzésünk van, mintha egy rég nem látott, kamaszodó rokon gyerekkel futnánk össze: Jé, hogy te mekkorát nőttél, mióta nem láttalak! Valóban, a fejlesztéssel egyidejűleg kicsit széthúzták a méretsort is. Míg a korábbi 3000F és 4000F csak a dobok nagyságában tért el, addig az új sorozatban a 2500FA és 4000FA között nagyot ugrik a méret. Ennek eredményeképpen a "combosabb" 4000FA sokkal jobban illeszkedik a nálunk elterjedt 3 méter körüli pergetőbotokhoz, mint elődje.
A dob átmérője a korábbi 46,5 mm-ről kereken 50-re nőtt, miközben a zsinórkapacitás változatlan maradt, mivel nem csak a dobperem, hanem a mag átmérőjét is megnövelték. A befogadóképesség ellenőrzésére a feltöltött dobon látható mennyiséget egy "hagyományos" 4000-es dobról töltöttem át.
Világos, hogy a nagyobb dobba nagyobb féklamellák is férnek, amiről a tekintélyes fékerő is tanúskodik. A fékcsillag 4,5 fordulata a 0,5 kg - 6,6 kg közötti tartományt fogja át. A fék működése tökéletesen egyenletes. Említést érdemel, hogy a fékberendezést egy peremes gumi alátét óvja a víz és a szennyeződések bejutásától.
A hajtókar csavarmenettel kapcsolódik a tányérkerék tengelyéhez, ami az egyik legjobb, holtjátékmentes rögzítési megoldás. A hajtókarhoz egy tartalék menetes szárat is kapunk tartozékként. Erre azért van szükség, mert balkezesről jobbkezes hajtásra való áttéréshez ellenkező menetirányú (vagyis balmenet helyett jobbmenetes) tengely kell, hogy tekerés közben nehogy lelazuljon a hajtókar.
A felkapókar átváltását nyomórugó végzi. Ez a konstrukció az utóbbi években olyannyira egyeduralkodóvá vált, hogy már-már meg sem kellene említenünk. A felkapókar véletlen átváltása elleni blokkoló rendszert az új Twin Powerbe is beépítették. Ez éppen csak annyira fékezi a rotort, amennyire szükséges, úgyhogy a hajtókarral való átváltás sem kényelmetlenül nehéz.
Ha az orsót jól meghajtjuk, és hagyjuk szabadon kipörögni, akkor kb. 15 fordulat után áll le magától. Egy kis bűvészkedéssel a hajtókar elengedése után is fenntartható a forgás, ha az orsót tartó kezünket megfelelő ütemben mozgatjuk. Ugye, jó kis játék? (ha nem is olcsó).
A könnyű járás többek között a "lebegő tengely" (floating shaft) szerkezeti megoldás javára írható.
A "lebegés" itt azt jelenti, hogy a dobtengely nem teljes hosszában érintkezik a főtengely belső falával, hanem csak a két végén szűkül le a furat a szükséges átmérőre. Ezzel két legyet ütnek egy csapásra: a súrlódó felület számottevő csökkentése mellett a tengely jobb kenőanyag-ellátásának lehetőségét is biztosítják, ami a könnyű futás két fontos összetevője.
A hajtómű lényegét tekintve megegyezik a két orsóban. Eltérés csak a dobemelő rendszerben van, az új széria javára. Míg a régebbi modellnél közvetlenül a bronz csigáról kapta a meghajtást a hornyolt dobemelő tengely, addig az új orsóba egy lassító áttétel került beépítésre. Ennek köszönhetően a zsinór a korábbi orsókhoz viszonyítva kétszer sűrűbb menetekben (kb. 2 mm emelkedéssel) kerül fel a dobra. Az új megoldás tovább tökéletesíti a Shimano orsók korábban is kiemelkedőnek tartott dobási tulajdonságait, aminek fontossága a fonott zsinórral való pergetésnél domborodik ki igazán.
A plusz fogaskerekek természetesen helyet követeltek maguknak, így a ház valamivel szélesebb lett. Ennek köszönhetően a tányérkerék tengelyét is hosszabbra kellett méretezni. A hajtókar csapágyak így távolabbra kerültek egymástól, ami mindenképpen jót tesz a hajtómű stabilitásának. Ha már a tengely szóba került, érdemes megemlíteni, hogy a Twin Power szériánál a tányérkerék nem egy darabból van öntve, hanem egy acél tengelyre préselték rá a fogaskereket.
Akik szeretik maguk ajnározni, tisztogatni az orsójukat, de a házilagos szétszedésre nem vállalkoznak (nagyon helyesen!), azoknak tetszeni fog a hajtómű kenését megkönnyítő nyílás, amelyen keresztül az orsó megbontása nélkül is pótolhatjuk az elhasználódott kenőanyagot. Legegyszerűbben egy injekciós fecskendő segítségével juttathatunk egy borsószemnyi zsírt a szerkezetbe, esetleg 1-2 csepp olaj kíséretében.
Összegzés
A tesztelt orsó erős, stabil, jó futású, kézre álló műszer. Minden lényeges ponton golyóscsapágyazva van, kivitelezése gondos, illesztései precízek, holtjátéktól mentesek. A bevezetett műszaki újdonságok (szuper lassú dobemelés, olajzó nyílás) mellett megtartotta a régi Twin Power minden jó tulajdonságát, és visszafogott eleganciáját, ezáltal továbbra is az igényes pergető horgászok vágya, és kedvenc darabja lehet.